Magyar identitás Európában

– Kutatócsoportjával 2017-ben ar­cheo­genetikai világszenzációt jelentett be, miután III. Béla király földi maradványaiból kimutatták az uralkodó Turul-dinasztia férfi tagjait azonosító DNS-szakaszt. Néhány hete újabb egyedülálló sikert publikálhattak, amely cáfolhatatlanul bizonyítja, hogy Szent László hermája csakugyan lovagkirályunk koponyáját tartalmazza. A nagy léptékű kutatómunka mellett Az Európai és a magyar identitás című kilencrészes sorozattal jelentkezett magyar önazonosságunk materialista ideológiával felvértezett rombolói bánatára. Miért időszerűek ezek a videók?

– A sorozat alapját két szó, a paradigmaváltás, azaz a gondolkodásmód megváltozása és az identitás adja, amelyeknek a jelentését legalábbis mélységükben kevesen ismerik. Mit jelent az európai és benne a magyar? A sorozat erre igyekszik választ és magyarázatot adni, egységbe foglalni az irodalom, a filozófia, a vallás, a történelem, az eszmetörténet és a művészet fejlődését, mindezzel párhuzamosan pedig bemutatni, hogyan alakulhatott ki a maga rendkívüli sokszínűségével mégis egységesnek nevezhető európai életszemlélet. Ugyanakkor azt is igyekszem érzékeltetni, hogy kontinensünk identitása természetesen különbözik Kínáétól, Japánétól, Amerikáétól és más kontinensekétől, ugyanakkor akárhányszor mellőzték az elmúlt évezredek során, állandóan és ismétlődve újra megjelent. Olyan, mint a búvópatak, eltűnik akár száz évre is, aztán mégis megújulva visszajön, és tündököl.

– Európai és benne magyar identitásról beszélni most, amikor a világban a balliberális erők és hatalmak, itthon pedig az ellenzék ez ellen dolgozik?

– Éppen ezért kell róla beszélni, hiszen a magyar identitás az európaitól elválaszthatatlan, ezek egymásra hatottak. A magyar három alappilléren nyugszik, a klasszikus európain, amelyben alapvető a görög műveltség és gondolkodásmód. A második a kereszténység, ami generális volt keletkezése pillanatában, az egész világot egységesen magyarázta a világ teremtésétől a működésen át az emberi célokig. A harmadik a magyar hagyományok és kultúra, aminek 1100 évét ismerjük, sőt ma már az Árpádok családjának a földrajzi elhelyezkedése és etnikai jellege sem rejtély többé előttünk 4500 évre visszamenőleg. Ezen a három pilléren alakult ki, formálódott az életmód és az életszemlélet, ahogyan mi a Kárpát-medencében létezünk, ahogyan innen látjuk a világot. Ami természetesen különbözik attól, ahogy például a németek, a skandinávok vagy a franciák látják, de a nagy európai identitásban mindannyiunké benne van.

– Újabban ennek ellentmondó folyamatok tanúi lehetünk, hiszen egész nemzetek mintha bedrogoztak volna, önszántukból ugranak fejest a globális olvasztótégelybe.

– Alapvető változások zajlanak világszerte, és ha csak Nyugat-Európát nézzük, lassan elveszíti a kultúráját, az önazonosságát, a politikai súlyát, miközben már természeti törvényeket feszegetnek. Például átírják a családok és bennük a gyermekek szerepét, életformáját, miközben épp szaporodási krízis van, vészesen csökken az európai népesség.

– Nem késett el ez a figyelmeztetés?

– Nem tudom megítélni, hogy késő-e vagy nem, de közzé kell tenni, mert a világ lenne kevesebb, ha eltűnne belőle a magyar vagy bármely másik nép a kultúrájával és identitásával együtt.

– Akkor ugyancsak kapkodni kell, mert némely országra éppen most igyekeznek ráhúzni a halálraítéltek darócát…

– Ez óriási hiba és erőszaktétel, hiszen a világot azért teremtette tarkának a Jóisten, mert így szép. Bármi eltűnik belőle, csak egy állatfaj vagy egy növény, azért nagy kár. Ha egy nemzet eltűnik, az milyen óriási kár!

– Mégis ezt a tendenciát erőltetik.

– Ezért kell mindenkinek megtenni ellene azt, amire képes. Én kormányzati tisztségben, miniszterként is megtettem, ami tőlem tellett, és most is azt kérem honfitársaimtól, figyeljenek oda, mert az unokáink már nem azt az életformát és életérzést fogják élni, ami itt mindenki számára csábító volt 1100 évig. Azoknak is, akiket befogadtunk, illetve akiknek jövevényként lehetőséget adtunk.

– De akiket befogadtunk, azok nem rúgták ránk az ajtót, és nem felejtettek el bemutatkozni, hiába hivatkoznak egyesek Szent István intelmeire, mert effajta arroganciáról azokban sincs szó!

– Persze, hogy nincs! Szent István azt mondta, hogy fogadjuk be, aki értéket hoz, ezt később Szent László kijelentése is igazolta, ami így hangzott: az a latin, aki nem tanulja meg a jó magyar erkölcsöt, az menjen el, de anélkül, amit itt szerzett. Kiket fogadtunk be? Miután a népvándorlás utolsó hullámaival érkező besenyőket és kunokat a lovagkirály leverte, nem irtotta ki őket, hanem lehetőséget adott nekik a kereszténység felvételére, a mi kultúrkörünkbe történő beépülésre, azaz megkeresztelte és letelepítette őket. Ezt hagyta ránk Szent István és Szent László.

– És ezeken az őseink által karddal meg kopjával elért sikereken, Szent István intézkedésein és a vármegyerendszer újbóli bevezetésén most mégis a fél Budapest röhög.

– Mi bajuk a főispánsággal meg a vármegyével? Évezred óta megfelelt a nevük, most hívjuk őket nacsalnyiknak, titkárnak vagy minek? Van nekik tisztességes magyar nevük. Ami érték és bevált, azt nem szabad kidobni, hanem meg kell őrizni, hiszen ami nem válik be, azt úgyis kirostálja az idő. Az értékeken változtatni nem szabad, azzal szegényebbek leszünk. Ha figyelmesen tanulmányozzuk a görög triász, Szókratész, Platón és Arisztotelész munkásságát, akkor láthatjuk, hogy a gondolkodás szintjén már akkor szinte mindent tudtak, amit az ember egyáltalán tudhat. Miért kellene ezt manapság elfelejteni és lenullázni?

– Ennek a múltat tagadó irányzatnak az egyik okát a sorozat hetedik részében többek között a francia forradalom által Európára mért csapásban látja.

– Igen, ott kezdődött el a szerves fejlődés révén kialakult értékrendnek a gyökeres átalakítása, amihez az ideológiai hátteret a felvilágosodás adta. És mibe torkollott, miközben a józan észre hivatkoztak? A világon az egyik legbrutálisabb diktatúrába azzal a céllal, hogy kiirtsanak két társadalmi réteget: a nemességet és a klérust. Tették mindezt kegyetlen emberáldozatok árán. Beültették a papokat a hajókba, aztán a nyílt vízen elsüllyesztették őket, hogy megfulladjanak. Vagy ágyúcső elé sorakoztatták és megláncolták az embereket, majd keresztüllőtték őket. A gyakran példaként idézett forradalom idején több ezer guillotine működött Franciaországban. Mi lett a vége? Az, hogy megszűnt Franciaország nagyhatalmi állása és európai vezető szerepe.

– Más népek és nemzetek hozzájuk silányultak?

– A hanyatlásnak indult társadalmak lefelé nivellálnak, közöttük a kommunizmus is, hiszen aki értelmiségi volt, azt kevés kivétellel ellehetetlenítették, meghurcolták vagy akár kivégezték. Magyarországon is a XX. században legalább ötször dekapitálták a társadalmat, amikor elüldözték, lefokozták, fizikailag kiirtották a tanult réteget. Ezeket a tragédiákat be kell mutatni, el kell mondani az embereknek, hogy figyeljenek oda, mert az értékeket őrizni kell, nem pedig kiiktatni.

– Egyre nehezebbnek tűnik, hiszen miközben megkérdőjelezik Isten létét és átírják az ember nemi, családi szerepét, folyamatosan köpködik mindazt, ami szép vagy példaértékű.

– Ez ellen kell erős identitásunkra támaszkodva védekezni. Nemrégen arról beszélgettem egyik évfolyamtársammal, kedves barátommal, aki pszichiáterprofesszor, hogy miért jelentkeznek újabb és újabb pszichiátriai zavarok. Azért, válaszolta, mert a lelki betegség definíciója az, hogy az átlagtól való lényegi eltérés. Ha az átlagtól való eltérésről azt állítják azok, akiknek ez az érdekük, hogy az nem probléma, sőt az a normális, akkor idővel kialakul az új többség, és aki attól eltér, az lesz az elmebeteg. Konkrét példát is mondott: ha ő a szexuális perverzitásokat úgy adná elő, mint 50 évvel ezelőtti professzor elődje, akkor kiröhögnék, mert ami akkor még aberrációnak számított, ma már nem számít annak.

– Hasonlóan torzultak el, változtak meg más viselkedésformák is?

– Példának hozhatom azt az ordenáré tónust, ami az ország parlamentjében uralkodik, és amely mindenféle tartalom nélkül gyakran nyilvánvaló hazugságokat hangoztat. Ez az erőszakos stílus eltorzítja a viszonyokat, miközben sokan átveszik. Ha meghallja a gyerek a televízióból, hogy miket mondanak a képviselők és hogyan, másnap az iskolában ő is belerúg a tanárba, vagy leköpi.

– Ilyen példát általában olyan közszereplők mutatnak, akiknek a tekintetéből legalább 200 könyv elolvasása hiányzik, és az alpárit így akarják átlagosnak mutatni.

– Pedig látni kell, hogy mindez hová vezet. Néhány országban már az önmegsemmisítés határát súrolja. Az európai és magyar identitás ebben az értelemben a leghatározottabb veszélynek, sőt pergőtűznek van kitéve. Más és más kultúrájú emberek azonos körülmények között másként látják a világot, másként akarnak élni, mint adott esetben a többség, ami oda vezet, hogy némely országban, városban lehetetlenség megmaradni. Több mint húsz éven át minden nyáron Lyonba utaztam egy onkológiai világkongresszusra. Az utóbbi években a Hilton szálló környékén rengeteg migránst lehetett látni papírdobozokon vagy sátrakban feküdni, este pedig hangoskodni. Néhány hete pedig már azt olvastam az újságban, hogy Lyonban az egyik migráns levágta a saját apja fejét, aztán a hóna alá vette és azzal sétálgatott a város utcáin.

– A sorozat kilencedik, befejező részét néztem meg, amikor szinte látomásszerűen jelent meg előttem egy borzalmas kép, amelyen Európa durva deszkákhoz kötözve, tehetetlenül fekszik, miközben megvillan fölötte a hideglelés francia szimbóluma, a guillotine pengéje.

– Számos történelmi példát lehet rá felhozni, hogy amikor egy ország őslakosságán túlterjeszkedik egy másik populáció, akkor az a saját kultúráját fogja ráerőszakolni a kisebbségbe került egykori többségre, amely pedig kénytelen lesz alárendelt szerepben élni a saját hazájában. A történelem egyik, talán legfontosabb jellemzője az állandó változás, valamint az a tapasztalat is, hogy ritka az a pozíció, amelyből ne lehetne fordítani. Persze előfordulhat, ha például nincsenek olyan figyelemfelkeltő sorozatok, mint Az Európai és a magyar identitás, amelyek jelzik, hogy nem jó irányba megyünk. Erről beszélni kell, ezt nem lehet elhallgatni, hanem állást kell foglalni.