Magyar Levente: Minden érvényes pályázatot támogatni tudott a kormány a Vajdaságban
A magyar kormány minden érvényes pályázatot támogatni tudott az utóbbi nyolc évben, egyet sem kellett elutasítani forráshiány miatt, és ez a hagyomány az idén is folytatódott – hangsúlyozta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Zentán, ahol a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjának keretében írtak alá szerződéseket a sikeres pályázókkal.
Az ukrajnai háború által generált gazdasági nehézségek ellenére a magyar kormány megtalálta a minden pályázó kifizetéséhez szükséges pénzeszközöket a költségvetésben, „és ezeknek a folyósítása meg is történt” – hangsúlyozta. Hozzátette: mindezt nem szabad magától értetődőnek venni, ugyanakkor a magyar kormány feltett szándéka, hogy folytassa a gazdaságfejlesztési programot.
Elmondta, eddig 222 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg, ami a gazdaságfejlesztés keretében, illetve a magyar kormány egyéb vajdasági, szerbiai beruházásokhoz nyújtott támogatása révén jött létre. Ez „megváltoztatja a Vajdaság egész gazdasági horizontját, térképét” – húzta alá. Magyar Levente kiemelte, hogy Magyarország ebben az évben is 8 milliárd forinttal támogatta a vajdasági gazdaságfejlesztési programot, amiből csaknem 12 milliárd forintnyi beruházás valósult meg.
Hétfőn két nagyberuházást adtak át a Vajdaságban: Magyarkanizsán egy háztartási és mezőgazdasági fogyasztási cikkek importálására és exportálására, valamint nagy- és kiskereskedelmére szakosodott cég raktárhelyiségét, míg Felsőhegyen egy precíziós sertéstelepet. Magyar Levente kiemelte, ilyen beruházásból mintegy kétszáz valósult meg az utóbbi években. Ezt követően mintegy 740 pályázóval falusi házvásárlásra, valamint mezőgazdasági fejlesztésekre vonatkozó szerződést kötnek. Rámutatott, hogy a magyar kormány teremtette meg ennek a lehetőségét, a szerbiai politika megteremtette a feltételeket, a vajdasági politika biztosítja a rendszer felügyeletét és lebonyolítását, „de mindez semmit sem érne sikeres és bátor pályázók nélkül”, ezekből pedig mintegy 16 ezer volt eddig.
Beszédében Magyar Levente arra is kitért, hogy „nekünk, magyaroknak soha nem lehetett magától értetődő, hogy békében élhetünk és építkezhetünk, hogy közösségi és személyes életünkben fokról fokra előreléphetünk”. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy „a történelem és Pásztor István megtanított minket arra, milyen törékenyek, és ezért milyen értékesek ezek a többnyire rövid időszakok, amikor adottak a békés fejlődés lehetőségei, ráadásul még a fejlődéshez szükséges anyagi források is rendelkezésre állnak”.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy húsz év alatt mennyire megváltoztak a vajdasági magyarság életkörülményei, hiszen amíg két évtizeddel ezelőtt „a Gyurcsány-kormány elutasította a kettős állampolgárságnak a lehetőségét”, a vajdasági gazdaságfejlesztési programban most csak kettős állampolgárok vehetnek részt. A magyar állampolgárság megszerzése pedig 2010-ben, Orbán Viktor kormányra kerülésével vált elérhetővé. Emellett a környezet is megváltozott, már nincsenek magyarverések, a vajdasági magyar közösség megbecsült tagja lett a szerb társadalomnak – mondta.
Rámutatott, a pályázat aláírói mind otthon képzelik el a jövőjüket, otthon szeretnék nevelni a gyerekeiket, ott szeretnének gazdálkodni, és a támogatásoknak köszönhetően erre van is lehetőségük. A programnak köszönhetően 5374 hektár termőföldet vásároltak meg vajdasági magyarok, 1341 falusi házat tudtak venni, 667 vállalkozást indítottak, valamint 2233 vállalkozás és több mint 6200 mezőgazdasági termelő tudta megvalósítani fejlesztési elképzeléseit – részletezte.
A vajdasági gazdaságfejlesztési program első, 2016-2018-as szakaszára a magyar kormány kezdetben 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelték a keretösszeget. A programban a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték a legnagyobb hangsúlyt, a cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, a folyamat visszafordítása volt. A gazdaságfejlesztési program második szakaszát 2019-ben indították el.
