Magyar magánnyomozó is vizsgálja a Skóciában eltűnt ikrek ügyét
A skót rendőrségnek minimális tapasztalata lehet az ilyen ügyekben, mint a Huszti lányok esete.A skót rendőrségnek minimális tapasztalata lehet az ilyen ügyekben, mint a Huszti lányok esete, véli az a magyar férfi, aki magánnyomozásba kezdett a Huszti ikrek halálestével kapcsolatban. A Blikk cikke szerint a férfi tizenhat évet töltött a Honvédelmi Minisztériumnál, dolgozott jogászfőtisztként és nyomozóként is, most pedig magánnyomozásba kezdett, szerinte ugyanis túl sok a gyanús momentum az ügyben: gyilkosságot sejt a háttérben – ismerteti a Magyar Nemzet.
Január 7-én látták őket utoljára
Huszti Elizát és Henriettát utoljára január 7-én, kedden hajnali 2 óra 12 perckor látták Skóciában, Aberdeen város egyik főutcáján. A térfigyelő kamera felvétele szerint a testvérek ezután átkeltek a hídon, majd a folyó mentén sétáltak tovább. A két testvér halálát vizsgáló skót nyomozók kategorikusan kizárták harmadik fél érintettségét. Egy rendőrségi forrás a Scottish Daily Expressnek azt mondta: semmi sem utal bármiféle bűncselekményre vagy arra, hogy a két nőn kívül bárki más is érintett lenne ebben a tragédiában. Az ügyben megszólaltak az ikrek kollégái is, akik szerint a két nő depressziós lehetett, a lányok édesapja viszont elképzelhetetlennek tartja, hogy gyermekei öngyilkosságot követtek volna el.
A magyar nyomozó szerint bőven lenne még mit vizsgálni, megjegyezte, sok vitatható momentum került elő a halálesettel kapcsolatban, ezek egyike az egyik lány telefonjáról küldött sms is.
Érdemes megvizsgálni a baleset elméletét
Meglátása szerint érdemes megvizsgálni az öngyilkosság és a baleset elméletét, valamint azt, hogy a testek később kerültek a folyóba. Mint mondja, az első teóriája az volt, hogy esetleg elrabolhatták, hajóra tették az ikreket, de a helyszín láttán ezt azonnal elvetette. A következő elmélet, amit meg kellett vizsgálni, az öngyilkosság volt, azonban hangsúlyozta, ez ellen több dolog is szól.
„Az utolsó kamerafelvételen látszik, hogy hosszú kabátban, magas szárú, elegáns csizmában sétálnak az utcán. Nem életszerű, hogy valaki így induljon el azért, hogy végezzen magával, pláne a testvérével együtt. Mint ahogyan a főbérlőnek küldött hajnali sms sem volt az: a lakásbérlettel foglalkozik, ahelyett, hogy elbúcsúzzon a családtagjaitól?”
– tette fel a kérdést. A nyomozó arra is felhívta a figyelmet, hogy az sms az ingatlan tulajdonosának is gyanús volt, és ezt azonnal jelezte is, ám ez a rendőrséget hidegen hagyta.
„Az utolsó kamerakép helyszíne és a Victoria híd közt 1,6 km a távolság. Miért gondolják a rendőrök, hogy csakis a Marketing street felé mehettek? Ezután ugyanis már nem vette fel őket semmilyen kamera, a skót hatóságok pedig a cellainformációk alapján csak hozzávetőlegesen tudták megállapítani a mobiltelefon helyét, a Victoria híd környékét” – magyarázta.
Idegenkezűségre gyanakszik a magyar nyomozó
A nyomozó kifejtette, felmerült, hogy az egyik lány a vízbe csúszott, a másik esetleg utánaugrott, hogy megpróbálja kimenteni. Ennek az elküldött sms-en kívül az mondhat ellent, hogy a folyó mentén futó ösvényen 4-5 mentőöv is ki van helyezve, ám egyiket sem használták. „Bár a skót rendőrök szerint nem ez történt, én mégis idegenkezűségre gyanakszom” – jelentette ki.
„Miért gondolják, hogy tényleg a lányok írták az sms-t és nem valaki más az egyikük telefonjáról? Kizárható-e, hogy a testek később kerültek a folyóba, mert az esetleges tettes is látta, hogy a lányokat abban keresik, és csak egy-két nappal később dobta a vízbe őket?”
– vetette fel a férfi, aki arra is rámutatott, hogy a folyó mentén mindkét oldalt kerítés fut, de két hely is van, ahol könnyebben lehet holttestet a vízbe juttatni. A Duthie parknál a kerítés folytonossága megszakad, és itt kocsival is meg lehet állni. Éjjel forgalom sincs, ráadásul a kamera sem lát ide. Csupán fél perc, hogy itt a vízbe dobjanak holttesteket. A másik a folyót átszelő, közeli vasúti híd. A nyomozó arra is kitért, folytatja a munkát, mi több, szakértelmét a skót rendőrségnek is felajánlotta.
A Magyar Nemzet cikkét ITT olvashatják.