– Mely lépéseket tartja a legfontosabbnak, amióta államtitkár?

– Az elmúlt két évtizedben az önkormányzati és a közigazgatási rendszer nem működött megfelelően, az államadósság növekedésében is része volt, elsősorban a rossz feladatelosztás miatt. Az elmúlt három év átalakulásai során nagy terhet vettünk le az önkormányzatok válláról, amit számokkal is tudok érzékeltetni. Magyarországon évente 16 millió bírósági és közigazgatási ügy keletkezik, amiből ötmillió került át az önkormányzatoktól a közigazgatás-államigazgatás rendszerébe. Így ennyivel kevesebb feladata van az önkormányzatoknak és ennyivel több az államnak. Korábban régiós és kistérségi törekvések voltak, most viszont egyértelmű rendet szabtunk a közigazgatás felépítésében. Van a központi közigazgatás, azaz a minisztériumok. Van a megyei szint a húsz megyei kormányhivatallal, élükön a főispánokkal, napjaink megnevezésével kormánymegbízottakkal és van a 175 vidéki járás, amelyhez a 23 fővárosi körzet társul. Ezzel egyértelműen kialakult a központi, megyei és járási feladatleosztás. A megyei kormányhivatalok 14 másik megyei szervezetet olvasztottak magukba, ezek központi irányítással, de megyei kirendeltséggel rendelkeztek. A járásoknál az állam lába leért a földig, emellett a lakossági ügyintézési teher 25 százalékkal csökkent az eljárási törvények egyszerűsítésével.

– Hogyan változott az igazságügy felépítése?

– Új, négyszintű rendszert alakítottunk ki, a bíróságok legfelsőbb szintjén pedig megosszuk a feladatokat a korábbi koncentráció helyett. Létrehoztuk a Kúriát, amely az ítélkezés tartalmáért, míg az Országos Bírói Hivatal az igazgatási kérdésekért felel. Az ítélőtáblák, megyei szinten a törvényszékek és a járásbíróságok azok, amelyek az új rendszerben működnek. Jelentős kísérletünk volt az ügyáthelyezés engedélyezése, de mivel az EU ezt meghiúsította, más lépésekkel kellett fejlesztenünk a bíróságokat, ami öt év alatt sajnos hat milliárd forintjába kerül az állampolgároknak. Mi ennek tizedéből, huszadából megoldhattuk volna, ha az EU nem tesz keresztbe.

– Rendezniük kellett a kommunizmus üldözötteinek sorsát.

– A történelmi igazságtétel jegyében feladatunk volt a kiegyenlítés. Még napjainkban is sokan vannak közöttünk, akik aktívan működtették a kommunista rendszert, ezért kitüntetésben és nyugdíjpótlékban részesültek. A kormány ezt tőlük megvonta, túlnyomó többségük nem is fordult keresettel a bírósághoz, elfogadta a döntést. De sokan vannak közöttünk olyanok is, akik a mai napig a jogfosztások miatt hátrányt szenvednek. Ezért ők az alapnyugdíjukon felül kárpótlási jogcímen kapnak kiegészítést. A Gyurcsány–Bajnai-kormányzat ezt a juttatást befagyasztotta, mert az 1956-os forradalom és a megtorlások áldozatain akart takarékoskodni, miközben számolás nélkül vette fel az IMF hiteleket. Az áldozatok nyugdíj-kiegészítésének havi összegét a korábbi elmaradások miatt visszamenőleges hatállyal egységesen 16,2 százalékkal megemeltük; ugyanannyival, mint amennyivel alapnyugdíjuk emelkedett a megelőző években. A tartós szabadságelvonás – és így a magasabb nyugdíj-kiegészítés – időtartamát három évről egy évről szállítottuk le. Azok esetében pedig, akik ezen a jogcímen 2000 óta nem kaptak emelést (például a kitelepítettek), idén ötven-, majd jövőre újabb ötvenszázalékos emelést kapnak.

– Központi kérdés volt a korrupció megelőzése is.

– Sokszor vádolják a kormányzatot azzal, hogy nem elég átlátható a működése. Magyarország tagja a Nyílt Kormányzati Együttműködésnek (Open Government Partnership), amely a leginkább korszerű, nemzetközileg elismert társulás. Legutóbbi éves tanácskozásukon magam is jelen voltam. Magyarország a tagállamok előtt jár sok tekintetben. Megmosolyogtató volt, hogy fejlett nyugat-európai országok csak most tettek olyan vállalásokat, például egységes kormányzati honlapot hoznak létre, hogy az állampolgárok jobban követni tudják az állam belső működését, amit Magyarország már régen megvalósított. Bejelentettük, az uniós pénzek átláthatósága érdekében az offshore cégek kiszűrését. Nyolcezer kormánytisztviselő részére a korrupció megelőzése céljából integritás-képzéseket tartunk. Az első alkalomra civil szervezeteket is meghívtunk, hogy szakmai tanácsaikkal javítsák a képzések színvonalát. A kormánytisztviselők mellett nyolcszáz vezető, valamint államigazgatási tisztviselő vett részt az egész napos tréningen, ahogyan magam és helyettes államtitkár kollégáim is.

– A magyar mintát több uniós ország is átvette.

– Nem nagyon éltük meg az újkori magyar demokrácia történelmében, hogy más országok, akár hivatkozás nélkül is, ily mértékben alkalmazzák a Magyarországon korábban bevezetett reformokat. Lengyelországban a pártok azon versengtek, hogy melyikük programja áll közelebb a magyar kormányéhoz. Nem kis büszkeséggel tölthet el bennünket az is, hogy Angliában a kormánypárt és az ellenzék úgy hadakozik egymással – ez lesz a következő választásuk egyik témája –, hogy míg az egyik húsz hónapos rezsibefagyasztást javasolt, a másik a munkanélküli segély közmunkához kötését hangoztatta. Mi már mindkettőt megvalósítottuk, sőt tovább is léptünk.

– A visegrádi négyek találkozóján is téma volt a magyar minta.

– Ma már mindenki számára világos, hogy ahol az IMF receptjét követik, ugyanazokkal a gondokkal küzdenek, mint három évvel ezelőtt. Magyarországon viszont olyan intézkedésekre került sor, amelyek már a válságból való kivezetés jelei. Mutassanak nekem még egy olyan európai országot, ahol 34 százalékkal emelkedik a pedagógusok vagy a közalkalmazottak fizetése, vagy ahol a nyugdíjemelés 3-4 százalékkal haladja meg az infláció mértékét! Márpedig ezek tartósnak mondhatók Magyarországon. Vagy mutassanak még egy országot, ahol ilyen mértékben csökken a munkanélküliség!

– Alapvető változásokat hozott az Országgyűlés a Btk. módosítása és a házi őrizet terén is.

– Az új, tettarányos büntető törvénykönyv idén július 1-től lépett hatályba. Elsősorban ott szigorított, ahol visszaeső bűnözőkről van szó, akik többedszer követik el ugyanazt vagy ahhoz hasonló bűncselekményeket. Az ároktői eset megmutatta, hogy mik a magyar büntető igazságszolgáltatás hátrányai, mely rosszul működő részeken kell javítani. Átsoroltuk a szakértő közalkalmazottakat köztisztviselőkké, hogy magasabb fizetés mellett magasabb szintű, gyorsabb munkát várhassunk el tőlük, továbbá új gépeket is vettünk több százmillió forint értékben. Másrészről az ügyészségen, bíróságon több tucat bírói és ügyészi, valamint különböző szakértői és kisegítő munkatársi státuszt hoztunk létre, hogy a bírók keze alá minél többen tudjanak dolgozni. Az eljárási szabályokon is változtattunk. A házi őrizeteseknek ma már elektromos nyomkövetőt erősítenek a lábára. Korábban abszurd módon ha valaki házi őrizetbe került, csak saját kérésére lehetett felszerelni, most viszont ezt automatikussá tettük. Ha egy személyt súlyos, erőszakos, élet elleni bűncselekmény miatt helyeznek házi őrizetbe és nem a büntetés végrehajtási rendszeren belül tartózkodik, arra kötelező felszerelni. A törvényeknek ugyanis a törvénytisztelő polgárokat kell megóvni és nem a bűnözőknek kell többletjogosítványokat biztosítani.

– Változtattak a pszichoaktív anyagok megítélésén is.

– Szigorítottuk a kábítószernek nem minősülő anyagok büntetését is. Bizonyos szereket bevizsgálunk, hogy egyértelművé váljon, kábítószerek-e. Nagyjából egy év, amíg ezek a vizsgálatok tartanak, addig pszichoaktív anyagoknak nevezzük, közéjük tartoznak a designer drogok is. A régebbi szabályok alapján csak azok a személyek voltak büntethetők, akik ilyeneket kereskedelmi célból forgalmaztak és másoknak átadtak. Mi azt a szigorítást hoztuk, hogy amennyiben valaki ilyen szert csekély mértéket meghaladóan magánál tart, az is bűncselekménynek minősül.

– Hogyan viszonyultak a parlamenti pártok e javaslatokhoz?

– A parlamenten belül látható, hogy az ellenzék aktivitása csökken, kevesebb a módosító javaslata, sokkal kevésbé aktív a bizottsági üléseken való részvételen. Megemelkedett viszont a látványos, a parlament ülésrendjét megzavaró akciók aránya. A sok kis ellenzéki párt, pártocska, független képviselőkből álló csoport, megpróbál egymásra licitálni, és hangosbeszélővel, pulpitus-elfoglalással, táblakihelyezéssel, laptopra ragasztott matricákkal igyekszik felhívni magára a figyelmet, hiszen nagyon nagy verseny alakult ki közöttük. Ezért próbálják meg már az ülések elején felhívni magukra a figyelmet, de amikor eltelik 2-3 óra, és szakmai részbe csap át az Országgyűlés menetrendje, az ellenzék lassan elszivárog.

– A számítógépes bűnözéssel lehet-e valamit kezdeni?

– Az informatikai visszaélésekkel szemben két irányba indultunk el. Az egyik a védelem, hiszen az információ biztonsággal kapcsolatos jogszabályai nem feles, hanem kétharmados, sarkalatos törvénybe kerültek. Másrészt a büntető törvénykönyv ugyanúgy bünteti a virtuális területen elkövetett bűncselekményeket is, mint például a hétköznapokban a levéltitok megsértését. A személyiségi jogsértés vagy csalás ugyanúgy megáll tényállásként ezekre az elkövetett bűncselekményre is. Ezzel kapcsolatban Magyarország kulcsszerepet játszott, hiszen egyik háttérintézményünk több, európai szinten elismert konferenciát szervezett, Magyarország pedig az uniós országok közül elsők között fogadott el saját cyber-stratégiát. Aminek ehhez fel kellene még zárkóznia, az a bírói gyakorlat, de szerintem abban is jól állunk, hogy a bírók úgy ítéljék meg ezeket a bűncselekményeket, mint a csalást.

– Sikeresnek látja az elmúlt évek jogalkotását?

– Kereszténydemokrata szempontból valóban elmondhatjuk, hogy Magyarország elmúlt három évének jogalkotása rendkívül sikeres. Az Alaptörvényben és a sarkalatos törvényekben minden benne van, ami egy keresztény ember számára fontos és semmi nincs, ami nem vállalható. Éppen ezért más országokban az ottani kereszténydemokrata politikusok sokat hivatkoznak Magyarországra, a pozitív magyar példára. Sok egyházi felsőoktatási intézményben komoly tudományos kutatásokban dolgozzák föl a magyar alaptörvényt, több nemzetközi konferencia is zajlott más országok egyetemein azzal kapcsolatban, hogy Magyarország hogyan tudta megjeleníteni modern formában alaptörvényében és jogszabályaiban az európai és keresztény értékeket. Fontos, hogy alaptörvényünk és egész átalakított jogrendszerünk a keresztény értékeket korszerű módon, a maga XXI. századi aktualitásával jeleníti meg.

Szakács Gábor