Magyar-orosz együttműködési szándéknyilatkozat az űrkutatás terén
Orbán Viktor miniszterelnök 2022. február 1-jei moszkvai látogatása eredményeként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Dmitrij Olegovics Rogozin, az Oroszországi Föderáció Űrtevékenységért Felelős „Roszkoszmosz” Állami Vállalat vezérigazgatója kézjegyével látta el a két intézmény között a világűr békés célú kutatása terén folytatott további együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium szombaton az MTI-vel.Magyarország és Oroszország közel fél évszázada gyümölcsöző együttműködést valósít meg a világűr békés célú kutatása terén. Hazánk e téren – immár az Európai Űrügynökség tagállamaként is – széles körű és kiegyensúlyozott együttműködésre törekszik külföldi partnereivel – írták.
Az elmúlt években három magyar-orosz űrkutatási projekt technológia- és eszközfejlesztése kezdődött meg különböző magyar és orosz kutatóintézetek, egyetemek és vállalatok részvételével.
A Csibisz-AI egy Föld körüli pályán keringő mikroműhold, amelynek célja a villámok tulajdonságainak vizsgálata.
Az Obsztanovka-2 a Nemzetközi Űrállomás külső burkolatára tervezett mérőrendszer, amelynek célja a magnetoszférában és az ionoszférában végbemenő elektromágneses jelenségeknek, és a nagyméretű űrjárműveknek az ionoszférával történő kölcsönhatásának a vizsgálata.
A Trabant-rendszer két mikroműholdból álló flotta, amelyek az űridőjárási folyamatok és az ionoszféra dinamikáját vizsgálják, folyamatos hullám- és részecskeméréseket végezve egymástól 100 méter – 100 kilométer távolságban, körülbelül 500 kilométer magas pályán keringve. A fejlesztett rendszer egyik fontos újítása, hogy adattovábbítási sebessége egyedülállóan gyors lesz.
A magyar és orosz kutatók e három közös űrkutatási projektben végzett eredményes együttműködését a projektek megvalósításához szükséges további eszközök és források biztosítása céljából a két ország kormánya a közeljövőben külön egyezménnyel is megerősíti – áll a közleményben.
A világűr békés célú felhasználása terén meglévő együttműködés további elmélyítésének másik iránya lehet egy újabb magyar kutató-űrhajós misszió, amely orosz közreműködéssel valósulna meg. Magyarország az Interkozmosz program keretében 1980-ban a világ hetedik nemzeteként küldhetett saját nemzeti űrhajóst a világűrbe. Büszkék vagyunk rá, hogy az akkori küldetés magyar műszaki eredményeként létrehozott technológiák a Nemzetközi Űrállomás orosz szegmensében napjainkban is az űrhajósok biztonságát szolgálják – írták.
Országaink érdeke, hogy a nemzetek a világűrben végzett aktivitásukat állítsák bolygónk védelme és az egyetemes emberiség szolgálatába – zárul a KKM közleménye.
