Magyar Péter kétségbeesetten kapaszkodik a mentelmi jogába
Jogi szempontból az ilyenfajta védekezés, a kulturális különbségekre és az áldozat szubjektív megítélésére hivatkozás, rendkívül gyengének tekinthető, mivel a magyar büntetőjog egyértelmű kritériumokat határoz meg a zaklatásra, így amennyiben Magyar Péter mentelmi joga felfüggesztésre kerül, a büntetőeljárás folytatódhat, és elkerülhetetlenné válik a büntetőjogi felelősségre vonása – mondta el az Origónak a Századvég tudományos igazgatója. Ifjabb Lomnici Zoltán Magyar nyári diszkóbotránya kapcsán elmondta: az elkövetők sokszor azzal védekeznek, hogy az áldozat nem zaklatásnak élte meg közeledésüket.
Azzal kapcsolatban, hogy Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt nevezték ki az MSZMP-s múlttal rendelkező férjét annak az OVB-tagnak, aki a Klubrádió jogi képviselője volt, most pedig Magyar Péternek adott igazat a Mandiner ellen indított perben első fokon mint bíró, a szakértő elmondta: „A Bírák Etikai Kódexének 2. cikke rögzíti, hogy a bíró az ítélkező tevékenysége során mindenféle befolyástól, nyomástól, fenyegetéstől és egyéb beavatkozástól mentesen jár el, és munkája során a látszatát is kerüli annak, hogy bárkinek kedvez, eljárása és döntése pártos vagy előítéleten alapul. Ha a bíró politikai befolyásoltság alatt áll, és az ilyen jellegű kapcsolatai kihatnak a döntéshozatalra, az sértheti a bírósági eljárások tisztaságának és elfogulatlanságának elvét, ami elfogadhatatlanná teszi a bírói ítéletet”.
Kiemelte:
a magyar jogrendszerben a zaklatás fogalma objektív jogi normákon alapul, nem függhet kulturális eltérésektől.
„A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 222. §-a szerint a zaklatást ugyanis az követi el, aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja. A bűncselekmény a személyes jellegre tekintettel magánindítványra üldözendő, vagyis zaklatás miatt büntetőeljárás csak a sértett feljelentése alapján indulhat” – részletezte ifjabb Lomnici Zoltán, kiemelve, hogy az elkövetők sokszor azzal védekeznek, hogy az áldozat nem zaklatásnak élte meg közeledésüket. A zaklatás bűncselekménye szempontjából azonban indifferens, hogy a passzív alanyban félelem alakul-e ki, mivel egy immateriális bűncselekményről van szó, tehát a bűncselekmény az elkövetési magatartások tanúsításával befejezetté válik.
A mentelmi joggal kapcsolatban kiemelte, hogy az nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem azt garantálja, hogy a képviselő szabadon gyakorolhassa megbízatását, és ne legyenek kitéve önkényes politikai zaklatásnak: ilyen módon egy parlament egészének függetlenségét és feddhetetlenségét biztosítja. Hozzátette: bár az európai parlamenti mentelmi jog felfüggesztésére elméletileg van lehetőség, az Európai Parlament (EP) gyakorlata alapján, miszerint
a globalista fősodorral egyetértőket szinte soha nem adják ki a hatóságoknak (sőt adott esetben még „jogi menedéket” is biztosítanak egy EP-mandátum keretében olyanoknak, akik egyértelműen bűncselekményt követtek el, így például az utcán másokra támadó Ilaria Salisnak),
erre jelenleg csekély esély mutatkozik.
A teljes interjút IDE KATTINTVA az Origón olvashatják el.
