Hirdetés

A valóság az, hogy a magyar lakosság a töredékét fizeti az európai rezsinek.

A Magyar Nemzet a Világgazdaság nemrégiben megjelent cikkét idézve azt írja: januárban a két budapesti bruttó áramár – a rezsicsökkentéssel kialakított és a rezsicsökkentett sávból kicsúszottak által fizetett – volt a legalacsonyabb a lakosságnak az Európai Unióban. Ez derült ki azokból az adatokból, amelyeket a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) tett közzé a finnországi VaasaETT elemzéséből.

Kiemelik: majdnem hasonlóan kedvező képet mutatott a gázárak diagramja.

Uniós összevetésben ismét a rezsicsökkentett budapesti lakossági végfelhasználói ár volt a legalacsonyabb,

igaz, az ebből a sávból kilépőké ennek az árnak körülbelül a kétszeresét tette ki. Ami azonban fontos: még ez is a negyedik legalacsonyabb árat jelentette.

A hazai árak rekordalacsony voltának magyarázata kézenfekvő: a magyar kormány 2012-ben befagyasztotta, majd néhány lépcsőben még csökkentette is az érintett tarifákat, miközben azok Európa más országaiban követték a piaci változásokat. Ez más országokban folyamatos drágulást jelentett.

Korábban írtuk

A piaci árak követése más országokban kimagasló.

Speciális oka van annak, hogy a MEKH Budapest kapcsán két árat közöl. Az újként megjelent ár azt tükrözi, hogy a háztartásnak mennyit kellene fizetnie, ha húsz százalékkal lépné túl a kormány által 2022-ben átlagos fogyasztásként meghatározott mennyiséget.

A túllépőknek természetesen nem az általuk vételezett teljes áram- vagy gázmennyiségért kell többet fizetniük, csak a többletért. A többlet tarifáját piacinak mondják, de valójában ez is hatósági ár.

Mindebből pedig nem lehet más következtetést levonni, csak azt, hogy Magyar Péter nem mond igazat, amikor a magyarországi rezsicsökkentés eredményeit vitatja.

A Magyar Nemzet írása szerint mindezt azért teszi, mert

Brüsszel régóta azt mondja, hogy Magyarországon a rezsicsökkentést el kell törölni.

Fontos tény még az, hogy az Európai Unióban a lakosság 23 százaléka fűtési nehézségekkel küzd, és a környező országok esetében is 3-4-5-szörös árak vannak. Magyarország tehát az egyetlen olyan tagállam, állapítja meg az elemzés, amely az érintettek arányát tíz százalék alatt tudta tartani, és ez nagyrészt a hatóságilag rögzített tarifáknak köszönhető.

A további részletekről IDE KATTINTVA a Magyar Nemzet honlapján olvashatnak.