Magyar siker az olajvitában

A múlt hétfői, éjszakába nyúló európai tanácsi ülésen az uniós állam- és kormányfők megállapodtak az Oroszország elleni hatodik szankciós csomagról, amelynek legfontosabb része a tengeren érkező orosz olaj uniós exportjának betiltása. A megállapodás szerint az olajembargó az Oroszországból származó olajbehozatal több mint kétharmadára vonatkozik, de nem terjed ki a csővezetéken szállított nyersolajra.

Magyarország mindent elért

Az Európai Bizottság május elején még a teljes embargóra tett javaslatot, és végig ezt az álláspontot képviselte. A magyar kormányfőnek a tárgyalásokon azonban sikerült elérnie, hogy az orosz olajszállítások 33 százaléka év végéig, tíz pedig meghatározatlan időre mentesüljön a szankciók alól, ami Magyarországon kívül Szlovákiát és Csehországot érinti kedvezően. A mentesség a teljes Barátság kőolajvezetékre vonatkozik, Németország és Lengyelország azonban lemondott róla.

A tanácskozás után Orbán Viktor miniszterelnök videóüzenetben számolt be arról, hogy „sikerült visszaverni az Európai Bizottság azon javaslatát, amely betiltotta volna az Oroszországból származó olaj használatát Magyarországon”. A tárgyalás legfontosabb eredménye egyben a magyar miniszterelnök sikere is: azok az országok, amelyek csövön keresztül kapják az olajat, a régi rend szerint folytathatják gazdálkodásukat. Orbán Viktor szerint így sikerült megvédeni a rezsicsökkentést is, a bizottság eredeti elképzelése pedig felért volna egy magyar gazdaságra ledobott atombombával, ugyanis az 55-60 százalékkal növelte volna az üzemanyagok árát, amely más termékeket is drágított volna.

A magyar kormányfőnek azt is sikerült elérnie, hogy ha a Barátság kőolajvezetéken történő szállítás valamilyen okból megszakadna, és Magyarország is tankhajón és az Adria-vezetéken tudná csak az orosz kőolajat behozni, arra se vonatkozzék az embargó. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán közzétett posztjában úgy fogalmazott: „Megérte ellenállni a nyomásgyakorlásnak, megérte szembemenni a nemzeti érdekeink feladását követelő main­stream­mel, és megérte elviselni számos európai politikus és újságíró hazug vádjait”, hiszen ha nem sikerült volna kiharcolni a csővezetékes szállításra vonatkozó mentességet, „akkor ellehetetlenült volna Magyarország kőolajellátása, és a gazdaság leállt volna”. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte, az intézkedés hatására év végére az Oroszországból az Európai Unióba irányuló olajkereskedelem mintegy 90 százalékkal csökken. Reményét fejezte ki, hogy a fennmaradó, elsősorban a Barátság kőolajvezetéken érkező tíz százalékról is hamarosan megegyezés születik. Úgy véli, a Barátság vezetéken Magyarországra érkező orosz olaj pótolható a horvátországi Adria-olajvezeték – amely tengeren szállított olajat továbbít – kapacitásának növelésével, ami szerinte 45-60 nap alatt megvalósítható. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint az orosz olaj unióba tartó exportjának betiltásával az EU a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra az Ukrajna elleni háborújának befejezése érdekében.

Válságveszély Nyugat-Európában

Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője szerint a megállapodás több szempontból is európai szintű kudarc. Egyrészt az Európai Bizottság úgy tette le a tagállami vezetők asztalára az embargóra vonatkozó javaslatát, hogy megvalósíthatóságáról semmilyen mélyelemzést nem készített, és olyan alaptalan információkat szivárogtatott ki, hogy valamennyi tagállam és az európai háztartások támogatják a szankciót, miközben az embargó súlyos negatív következményeiről egyáltalán nem esett szó. A csővezetékes szállítások mentessége pedig szerinte azért tekinthető magyar sikernek, mert Magyarország volt az egyetlen tagállam, amely következetesen és világosan ellenállt az olajembargónak, képviselve ezzel nemcsak hazánk, de a régió érdekeit is. Úgy látja, egyelőre nem jelent közvetlen veszélyt, hogy a mentesség ideiglenes, mert nincs meghatározva a határidő, de azt mutatja, hogy a küzdelemnek nincs vége, a magyar energiabiztonságért a következőkben is meg kell majd harcolni.

Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője a Demokratának elmondta, nem tartja célravezetőnek az olajembargót, az orosz agresszió megállítására tanácsosabb lett volna szerinte importvámot kivetni.

– A Fitch Ratings becslése szerint az embargó napi 2-3 millió hordóra csökkentheti az orosz olajtermelést. Európának azonban inkább olajtermékekből – dízel és benzin – lehetnek ellátási gondjai, hiszen ezek a készletek globálisan már most is nagyon alacsonyak. Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője szerint a nyári időszakban üzemanyaghiány léphet fel Európában. Ez főként július végétől lesz kritikus, amikor Németországban kezdetét veszi a szabadságolások időszaka. Ráadásul a hatósági áras magyar üzemanyag is többletkeresletet indukál, amely biztosan megtalálja a magasabb áron való értékesítési csatornákat, akár nem feltétlenül legális utakon is – mondta lapunknak az elemző. Felvetésünkre, miszerint a jobbikos Gyöngyösi Márton szerint Magyarország számára vereségként értékelhető a hétfői megállapodás, mert így elesünk azoktól az uniós forrásoktól, amelyeket az átállás finanszírozására kaptunk volna, úgy válaszolt, hogy az Adria-vezetékre való átállás nem a magyar költségvetést terhelné, hiszen ezt a Mol finanszírozná. Emlékeztetett rá, a magyar olajipari vállalat szerint a beruházás 5-700 millió euróba kerülne, és 2-4 évet venne igénybe. Meglátása szerint ennél rövidebb időn belül is kivitelezhető a projekt, viszont úgy látja, az Ursula von der Leyen által megjelölt néhány hónapnál azért többre van szükség.

– Ahhoz, hogy az Adria-vezeték stabilan szolgáltassa a szükséges mennyiséget, addicionális beruházásra lenne szükség. Például ha a csehországi Litvinovban található finomító ellátása is az Adria-vezetékről történne, akkor elképzelhető, hogy a hálózatot még egy vezetékpárral bővíteni kellene – tette hozzá. Az olajembargó hatására a Brent–Ural-árkülönbözet tovább szélesedhet, azaz az orosz Ural-olaj ára még inkább süllyedhet az észak-tengeri Brenthez képest.

– Sok függ attól, hogy az oroszok milyen gyorsan tudnak váltani Kína és India felé. Az előjelek nem túl kedvezőek az oroszok számára, mert bár Kína és India szívesen megvenné az olcsó orosz kőolajat, nem biztos, hogy a szállítását könnyedén meg tudják oldani, másrészt az ottani finomítóknak is át kell állniuk az orosz nyersanyagra, továbbá a legtöbb indiai, kínai finomítónak hosszú távú szerződése van közel-keleti beszállítókkal.

Kérdésünkre, miszerint hazánkat érintheti-e hátrányosan a kialakult helyzet, Pletser Tamás elmondta, a Barátság vezetékrendszer háborús övezeten megy keresztül, így nagy a kockázata annak, hogy akár szabotázs, akár katonai akció, akár politikai döntések miatt megszűnik az ellátás. Szerinte a kockázatot az ársapka megszüntetésével, illetve a Barátság vezetékről való minél hamarabbi leválással lehetne megszüntetni.

Megfelelési kényszer

Az ellenzéki politikusok közül elsőként Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője reagált a megállapodásra, jó kompromisszumnak nevezve. A Demokratikus Koalíció és a Jobbik politikusai, akik korábban kijelentették, feltétel nélkül megszavaznának minden Oroszország elleni szankciót, ennek megfelelően értékeltek. Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője szerint a megállapodás hosszú távon katasztrófát jelent Magyarország számára. Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke és EP-képviselője szerint Orbán Viktor háromszoros kudarcot szenvedett el. Egyrészt mert nem tudta megvédeni Vlagyimir Putyint a komoly szankcióktól, másrészt nem tudta kikényszeríteni a hazánknak járó uniós támogatásokat, harmadrészt nem szerzett teljes mentességet Magyarországnak az embargó alól. Hadházy Ákos, a Momentum politikusa is úgy látja, Orbán Viktor azért szenvedett vereséget, mert zsarolással sem volt képes elérni, hogy ne vezessék be az Oroszország elleni szankciókat.

Ezzel szemben a magyar álláspont már hónapokkal ezelőtt az volt: hazánk támogat minden Oroszország elleni szankciót – mint ahogy az előzőeket meg is szavaztuk –, de energiabiztonságunk érdekében az olaj- és gázembargó vörös vonal. Orbán Viktor célja nem az volt, hogy megakadályozza a tagállamok döntéseit, hogy önként lemondhassanak az orosz gázról, hanem azt elérni, hogy Magyarországra ne kényszerítsék rá ezt a döntést.

Fekete-Győr András, a Momentum parlamenti frakcióvezetője a Klubrádiónak adott interjújában arról beszélt, hogy Európa-párti politikusként ő nem a zsarolásban, hanem a konstruktív párbeszédben hisz.

– Ha mi lettünk volna kormányon, határozott álláspontot képviselünk, de nem zsaroltunk volna senkit – jelentette ki. Horn Gábor politológus, a Republikon Alapítvány elnöke, egykori SZDSZ-es országgyűlési képviselő és államtitkár „ócska, hazugságra épülő kommunikációs játszmának” nevezte Orbán Viktor Brüsszelben elért eredményét. Az ellenzéki pártok közül egyedül az LMP tartott az üggyel kapcsolatban sajtótájékoztatót, ahol Ungár Péter frakcióvezető elmondta, elfogadhatónak tartja az európai uniós tagállami vezetők megállapodását, de szerinte nem segíti a zöld átállást. A Mi Hazánk Mozgalom pedig közölte, azt várja a kormánytól, hogy semmilyen szankciót ne támogasson Oroszországgal szemben.

Nemzeti minimum helyett

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a „magyar baloldali politikusok az örökös megfelelési kényszerükben ismét feladták volna a magyar érdekeket, engedve a politikai nyomásnak, és a magyar polgárok számára hátrányos döntést is támogattak volna”.

Negyedik kétharmados veresége után a hazánkat sújtó teljes olajembargó elutasítása remek lehetőséget kínált volna az ellenzéknek arra, hogy nemzeti minimumot hirdetve kiálljanak Magyarország érdekei mellett. A migrációs válság óta nem volt olyan helyzet, ahol hazánk érdekei ennyire egyértelműek lettek volna, ők mégis vereségről, zsarolásról és vétóról beszélnek, holott tárgyalásos kompromisszum született, és a magyar vétó csak akkor merült volna fel, ha Orbán Viktornak a tanácskozáson nem sikerül érvényesítenie a magyar érdekeket.

Erre utalt Gitanas Nausėda litván elnök is, aki köszönetet mondott Orbán Viktornak, hogy kiállt az olajembargó ellen: „Orbán Viktor a tárgyalóasztalnál próbált megoldást találni… Ezért találtunk kompromisszumot, és ezért nem kellettek hozzá napok, hogy megleljük a megoldást, miként törjünk ki a holtpontról. A megoldás gyorsan megszületett, és nagyon szép, világos üzenetet küldtünk a világnak, így még aznap este felkerestem Viktort és megköszöntem neki” – mondta a litván államfő. Robert Fico volt szlovák miniszterelnök szerint Orbán Viktor a győztese az Oroszország elleni szankciókról szóló uniós csúcstalálkozónak, mert sikerült elintéznie a mentességet a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkező orosz kőolajra. Mark Rutte holland miniszterelnök, aki a gyermekvédelmi törvény elfogadása után úgy vélekedett, hogy Magyarországnak térdre kell ereszkednie, és nincs helye az EU-ban, az uniós csúcs után elismerte, Magyarországnak igaza volt, mert a finomítóink csak az orosz olajjal működnek.

Nem adtuk meg magunkat

A brüsszeli Politico.eu nevű portál azt emelte ki, hogy az EU-s vezetők „megadták magukat” a magyar miniszterelnöknek, és idéztek egy EU-s diplomatát, aki úgy fogalmazott, hogy a magyar kormányfőnek sok engedményt sikerült kiharcolnia, és mindenkit túszul ejtett. A lap egy másik cikke Orbán Viktort a hétfői nap igazi nyertesének tartja, aki sikeresen elérte országa számára a kivételt, miután majdnem egy hónapig feltartotta az EU hatodik szankciós csomagját. Az osztrák Die Presse úgy értékelte a történteket, hogy az egy hónapos, feszült tárgyalások vége pontosan az lett, amit a magyar miniszterelnök akart. A külföldi beszámolókat elárasztották a magyar miniszterelnököt dicsérő hozzászólások. Például amikor Franz Josef Wagner, a német Bild újságírója árulónak nevezte Orbán Viktort, aki szerinte megbontja az európai egységet, a hozzászólók védelmükbe vették a magyar kormányfőt: míg a brüsszeli politikusok elárulják a saját nemzetüket, egyedül Orbán Viktor teszi azt, amire megválasztották, azaz védi a hazája érdekeit.