Kötelességünk és küldetésünk, hogy megőrizzük nemzetünket.
Fotó: MTI, archív, illusztráció

Magyarnak lenni kötelesség és küldetés is egyúttal, hogy a nemzetet megőrizzük – mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden Budapesten. Kijelentette: a magyar állampolgárság jár minden magyarnak, éljen bárhol a világon.

Semjén Zsolt az Egymillió című, a nemzetegyesítéssel és a magyar kereszténydemokrata politika történetével foglalkozó könyvének bemutatóján kiemelte: ő maga családja, erdélyi gyökerei okán pontosan tudja, mit jelent, ha valakit generációkon át bozgornak, hazátlannak neveznek. 

A KDNP elnöke rámutatott: az állam célja és értelme, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és az emberek életminősége javuljon. A magyar nemzet pedig akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad – hangsúlyozta. 

Ugyanakkor látni kell a reális helyzetet is: Trianon után idegen hatalmak fennhatósága alá, kisebbségi sorsba került a Kárpát-medencei magyarság egy jelentős része. Ennek okán jelentős veszélyként jelentkezik a természetes asszimiláció – mondta. Szintén veszélyforrásként jelölte meg az uniós csatlakozás utáni elvándorlást, amely főleg Romániára jellemző. 

Hozzátette: száz éve az utódállamok deklarált és következetes célja a területükön lévő magyarság eltüntetése, jobb esetben beolvasztás, rosszabb esetben a fizikai elüldözés formájában. 

Kitért arra is: a 2004. december 5-ei „nemzetárulás, amit Gyurcsány Ferencék csináltak” lelki Trianon volt, brutális sebeket okozott a külhoni magyarságnak, és a velünk ellenséges államok malmára hajtották a vizet. 

Ahhoz, hogy a magyarság megmaradjon, szükség van egy erős, gazdaságilag stabil anyaországra, külpolitikára, öntudatos és büszke magyarságra, amely a saját nemzeti értékeit tudja, vállalja, és kiáll az egyetemes nemzeti magyarság mellett – mondta. Szükség van a hagyományos támogatási formákra is – tette hozzá, jelezve: 2010-hez képest megtízszerezték a külhoni magyaroknak juttatott támogatásokat.

Kiemelte az elszakított területeken indított gazdaságfejlesztési programokat, és azt mondta: ez jó az ott élő magyarságnak, és mivel gazdasági fejlesztést visz oda, jó a többségi nemzetnek is. 

Kitért a külhoni magyar etnikai pártok és szervezetek kormányzati támogatására is, és azt mondta: az ottani magyarság megmaradása szempontjából döntő jelentőségű, hogy az adott településen magyar a polgármester vagy sem, bent van-e a magyar párt az ottani parlamentben – akár kormányon – vagy sem. 

Semjén Zsolt, akivel Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke beszélgetett, a Kölcsey kör rendezvényén személyes életcéljának nevezte a kettős állampolgárság megadását.

A magyarság mindig egy volt nyelvében, kultúrájában, és Szent István óta politikai nemzet is – emelte ki. Ahhoz, hogy az asszimilációt meg lehessen állítani, illetve fordítani, kell egy nagyon erős impulzus, ami az állampolgárság megadása minden magyarnak, éljen bárhol a világon. Kijelentette: nincs A és B kategóriájú magyar, egy magyar nemzet van, ugyanaz az állampolgárság illeti meg a külhoni magyarokat is, mint az anyaországiakat.

Azzal, hogy az egyetemes magyar nemzet egy politikai listára szavazhat, kifejezhető, hogy sorsközösség vagyunk és minden magyar politikai akarata megtestesül a magyar Országgyűlésben – tette hozzá. 

Azt is mondta, hogy napjainkban „manifeszt keresztényüldözés” zajlik, és kifinomult módszerekkel ez történik Európában is; emberek veszítik el állásukat, mert keresztet viselnek. Az iszlám invázió mint kés a vajba, úgy tud benyomulni Európába – jelentette ki. Az iszlám nem keresztény ellenállással találkozik, hanem egy vákuumba nyomul be, az elmúlt évtizedekben ugyanis tudatosan rombolták a keresztény civilizációt és identitást Európában – fejtegette. 

A védekezés akkor lehetséges, ha mint állam megvédjük határainkat és keresztény identitásunkat, a keresztény civilizációt tudatosítjuk magunkban. Az is a keresztény civilizáció része, aki nem tartja magát hívőnek, nem jár templomba vagy bizonytalan – emelte ki Semjén Zsolt. 

A hódmezővásárhelyi választást úgy értékelte: kampányhiba volt, hogy önkormányzati eredménykampányt folytattak, amikor országgyűlési előválasztási hangulat volt. Hozzátette: nem az történt, hogy a kormánypártok tábora eltűnt, hanem az ellenoldal testületileg ott volt, és olyan mozgósítást hajtott végre, hogy a bizonytalanok is elmentek. Némileg megnőhet a részvételi szándék az ellenzék oldalán, de nincs egyenes analógia Hódmezővásárhely és a parlamenti választások között. Az élet- és az önvédelmi ösztönei ugyanis összerándultak a polgári oldalnak is, ami mozgósítani fog a kormánypárti szavazók körében is – elemezte a helyzetet. Az a magánvéleménye – folytatta -, hogy nem az ellenzéki pártok csinálják az ellenzéki politikát, hanem az ellenzéki média, az építette fel Márki-Zay Pétert is, de a pártlogikát a média nem értette meg. Napokon belül nyilvánvalóvá válik, hogy nem lesz több hódmezővásárhelyi példa – jelentette ki. 

Bíró Zoltán, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója a könyvet ismertetve a nemzetpolitikával összefüggésben a megtartott ígéretet hangsúlyozta, azt, hogy meglett az egymillió új magyar állampolgár a külhoni területekről. A nemzetpolitika akkor lesz valóban nemzetpolitika, ha az egész nemzetre irányul, ehhez pedig erős anyaországra, erős és vállalkozó szellemű kormányra van szükség, amely támaszt jelent a határon túl élőknek – közölte.

(MTI)