Magyarország a jövőben is kizárólag nemzeti érdekei érvényesítésére törekszik

Szijjártó Péter az Országgyűlés külügyi bizottsága előtti éves meghallgatásán kiemelte: a külpolitikai stratégia következetes végrehajtásával az elmúlt évben Magyarország meg tudta védeni a magyar emberek egészségét, gyorsan újra tudta indítani a gazdaságát, ellen tudott állni a migrációs nyomásnak és biztosítani tudta energiaellátását. A miniszter a két éve tartó koronavírus-járványra is utalva azt mondta: a globális gazdasági és politikai status quo megbomlott, az Európai Unió súlyos egészségügyi, gazdasági, migrációs és energiaellátási problémákkal néz szembe. Ezek az elmúlt két évben súlyos vitákat és kétségeket okoztak – tette hozzá Szijjártó Péter, aki arra számít, hogy ez a jövőben is így lesz.

„Ezekben a vitákban Magyarország, ahogy eddig, a jövőben is részt  fog venni, és kizárólag a magyar nemzeti érdekek érvényesítésére fog törekedni” – jelentette ki.

Úgy vélte: ha az elmúlt két évben nem a nemzeti érdeket követték volna Magyarország nem tudta volna végrehajtani tavasszal és nyár elején Európa leggyorsabb oltási kampányát, nem döntene rekordokat a magyar gazdaság, nem tudták volna megakadályozni illegális migránsok tömegeinek Magyarországra jövetelét, és hosszútávon biztosítani az ország energiaellátását. Ez a külpolitikai meghatározó szerepet játszik abban, hogy Magyarország működik – emelte ki a miniszter, arra is kitérve, hogy az ország ezért tudott addicionális vakcinákat vásárolni „nem a bőség idejében”.

Szavai szerint a plusz keleti oltóanyagoknak köszönhetően az uniós átlaghoz képest másfél-két hónappal előre tudták hozni a gazdaság újranyitását. A tárcavezető elmondta, ha engedtek volna nemzeti érdekből, akkor ma nem gazdasági sikerről, hanem tömeges munkanélküliségről, és tönkretett gazdaságról kellene beszélni. Ezzel szemben az ország idén minden idők legtöbb foglalkoztatottját regisztrálta és legmagasabb negyedéves növekedési ütemét produkálta, továbbá „minden idők legtöbb beruházása indult el kormányzati támogatással” – fűzte hozzá.

Szijjártó Péter beszámolt róla, hogy magyar export soha nem volt olyan magas mint 2021 első kilenc hónapjában. „A keleti nyitás stratégiája működik” – hangoztatta, megjegyezve: az idei lesz a harmadik olyan egymást követő év, amikor a legtöbb beruházás keletről érkezik. 2019-ben Dél-Koreából, tavaly Kínából, idén pedig szintén Dél-Koreából – sorolta, jelezve: idén már több mint 4,5 milliárd eurónyi új beruházásról állapodtak meg.

A migrációra térve közölte: az EU soha ilyen nyomás alatt nem állt még, egyszerre három irányból, Magyarország déli határán idén 110 ezer migránst állítottak meg. Az EU migrációs politikáját bírálva kijelentette: Brüsszel mindent támogat, ami növeli a migrációs nyomást, és semmit nem támogat azok közül, amelyek azt valóban meg tudnák állítani. A magyar diplomácia vezetője sürgette a migrációt ösztönző megállapodások helyett az afrikai országok támogatását, hogy az Európába igyekvők otthon tudjanak maradni. Úgy fogalmazott: „Magyarország megtette a magáét”, Afrikában vízügyi fejlesztéseket támogat, több mint 1,5 millió oltóanyagot biztosított a kontinens országainak, a Hungary Helps Program keretében pedig 60 projektet hajtottak végre.

Az energiapolitikáról szólva kijelentette: Magyarország nem volt hajlandó politikai-ideológiai kérdést csinálni az ország földgáz-ellátásából. Értékelése szerint jó megállapodást kötöttek a Gazprommal, amelynek értelmében nyugatról és délről érkezik a földgáz Magyarországra.

Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke a többi között az Európa Tanács magyar elnökségének komoly eredményének értékelte, hogy újjáalakult a kisebbségi miniszteri bizottság, amely többlet normaalkotást fog végezni a nemzetiségek érdekében. Szijjártó Péter reagálásában azt mondta: „Brüsszeben rávágták az ajtót a nemzeti kisebbségekre ezért ki kellett nyitni egy másikat”.

Mesterházy Attila, a grémium MSZP-s alelnöke a többi között a magyar-ukrán viszonyról kérdezte a miniszter, aki jelezte: hat szomszédos ország közül ötben „előre mentek” a kapcsolatok, ez csak Ukrajnával nem sikerült, ahol folyamatosan a kisebbségek jogainak megsértése, ezért Magyarország blokkolja Ukrajna és a NATO miniszteri szintű tárgyalásait. Szijjártó Péter jelezte: ha nem javul a viszony, Magyarország hasonló eszközzel élhet Ukrajna és az EU egyeztetésein is.

Nacsa Lőrinc (KDNP) kérdésére Szijjártó Péter elmondta, hogy a debreceni oltóanyaggyár Sinopharm és Szputnyik V-oltóanyagokat fog tudni előállítani a magyar fejlesztésű vakcinán kívül, egyúttal jelezte, hogy a többi oltóanyaggyártóval is tárgyalnak. Zsigmond Barna Pál (Fidesz) felvetésére a miniszter közölte: Románia „végre stabil” új kormányával törekednek az együttműködésre.

Brenner Koloman (Jobbik) alelnök szavaira, miszerint a kormány túlságosan Kína-barát politikát folytat, a tárcavezető azt mondta: azok az országok kritizálják ebben a leginkább a magyar kabinetet, amelyek a „legnagyobb üzleteket kötik Kínával”. Az ellenzéki politikus másik kérdésére közölte: a külképviseleteken a megfelelő létszámmal fogják biztosítani, hogy a külföldön élő magyarok élhessenek szavazati jogukkal a tavaszi országgyűlési választásokon.

Juhász Hajnalka (KDNP) bizottsági alelnök felvetésére elmondta, hogy a nyugat-balkáni régió békéje és stabilitása az egész EU-ra kihat, így ha Magyarországon múlott volna, Szerbia már a közösség része lenne, de az EU-ban a jelenleg bővítés támogatói kisebbségben vannak.

Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) Emmanuel Macron francia elnök látogatását érintő kérdésére Szijjártó Péter kifejtette: az elnökkel „vannak közös pontok”, többek között az atomenergia felhasználását illetően.