Magyarország a kontinens egyik legnagyobb szarvasgomba-exportőre
Magyarország a kontinens legnagyobb szarvasgomba-exportőrei közé tartozik a folyamatos keresletnek köszönhetően – mondta az agrárminiszter szombaton Jászszentandráson, a magyar szarvasgomba-termesztés napjának megnyitóján.Nagy István ismertette: hazánkban a szarvasgomba elterjedt, ugyanakkor a termésátlag időjárásfüggő, évről évre jelentősen változhat. A nyári szarvasgomba – a gyűjtők által a szakmai szervezeteknek bejelentett – mennyisége évente átlagosan 4-6 tonna – tette hozzá.
A szarvasgomba magában foglalja mindazt, amit a magas jövedelmet termelő, fenntartható gazdálkodás alatt értünk – mondta a miniszter, aki a szarvasgombát, régies nevén a triflát, „a vidék aranyának” nevezte.
Nagy István azt mondta, hogy Magyarország rendkívül kedvező életfeltételeket biztosít az utánozhatatlan ízvilágú triflák szaporodásához, termesztéséhez. A szarvasgomba-termőtájak egyedülálló élelmiszer-termékei magas áron értékesíthetők itthon és külföldön egyaránt – mutatott rá.
Szólt arról is, hogy a legnagyobb mennyiségben gyűjtött nyári trifla előfordulása négy nagy tájegységen a legjellemzőbb: a Bükkben, a Jászságban, a Mecsekben és a Dunántúli-középhegységben. A szarvasgombák e területek erdeiben a leggyakoribbak, de szórványosan az egész országban fellelhetők – tájékoztatott.
A miniszter rendkívül fontosnak tartja a Magyar Szarvasgombász Szövetség munkáját. Kiemelkedő tevékenységükért 2018-ban „Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért” miniszteri elismerő oklevélben részesültek. Értékmentő munkájuknak köszönhetően 2016-ban a jászsági nyári szarvasgomba termékleírásukkal pályázati úton elnyerték a minisztériumtól a HÍR, azaz a Hagyományok-Ízek-Régiók védjegy használati jogát – tájékoztatott. A következő évben benyújtották a jászsági nyári szarvasgomba földrajzi árujelzőjeként történő uniós oltalma iránti kérelmüket. Ennek elbírálása jelenleg már uniós kifogásolási szakaszban van, és jó eséllyel ősszel bejegyezhetik az Európai Unióban oltalom alatt álló földrajzi jelzésként – számolt be.
Megjegyezte: az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként az elmúlt 4 évben 15 termék földrajzi árujelzőjét jegyezték be az EU-ban.
Nagy István kitért arra, hogy Európában egyedül Magyarországon található meg jelentős mennyiségben az egyetlen édes ízű szarvasgomba, a fehér színű, márványos belsejű homoki szarvasgomba. A Magyar Szarvasgombász Szövetség tavaly a homoki édes szarvasgomba pályázatával újabb, Magyarországon termesztett, különleges szarvasgomba termékkel nyerte el a HÍR védjegyet – mondta.
A HÍR pályázati rendszerben eddig összesen 184 hagyományos és tájjellegű termék szerzett védjegyet – közölte a miniszter. Ez a pályázat az eredetvédelmi kérelmek benyújtásának előiskolája is egyben, ezért biztatják a szarvasgomba-termesztő szakmát – a jászsági nyári szarvasgomba sikerén felbuzdulva – a homoki édes szarvasgomba uniós eredetvédelmi kérelmének a benyújtására is – mondta. Egyben azt kívánta, hogy a szarvasgomba öregbítse a magyar gasztronómiai kultúra jó hírét, lendítse fel a hazai vendéglátást.
