Magyarország arra törekszik, hogy az unió bővítése ne álljon le
Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára előadásában magyar és európai uniós szempontból is sikeresnek nevezte a tíz tagállam 20 évvel ezelőtti felvétele óta eltelt időszakot.
Magyarország arra fog törekedni, hogy ez a folyamat ne álljon le, hogy az Európai Unió erősödjön a bővítésen keresztül, elérje a kitűzött geopolitikai céljait, és befogadja azokat az országokat, amelyek egyébként természetes részei az európai közösségnek – fogalmazott.
Az államtitkár hangsúlyozta: az elnökségi periódus prioritásainak meghatározásakor olyan témákat választottak, amelyek Magyarország és a többi tagállam számára is fontosak; a felszólaló ide sorolta a versenyképesség, az európai védelem, a demográfia, a migráció mellett a bővítés kérdését is, hiszen nagyban meghatározza az Európai Unió jövőjét.
Az Európai Unió számára is egy sorskérdés, hogy ki tudjuk-e terjeszteni a stabilitás zónáját, ezen keresztül ki tudjuk-e terjeszteni a biztonságot – fogalmazott Sztáray Péter, aki komoly gazdasági megfontolásként beszélt a közös piac minden érintett számára hasznos kiterjesztéséről.
Hangsúlyozta: ha az unió nem tudja kiterjeszteni a tagságot a Nyugat-Balkánra, „más erők, más entitások, más befolyásoló tényezők fogják kitölteni azt a vákuumot, amit mi hagyunk üresen”; ha az EU-nak globális politikai aspirációi vannak, azok valóra váltását helyben is el kell végezni.
Sztáray Péter annak fontosságát hangsúlyozta: a feltételeket teljesítő jelentkezőknek engedjék, hogy tovább lépjenek a tárgyalási folyamatban, e nélkül ugyanis kiábrándultságot fogunk okozni, ami szintén veszélyes.
Az államtitkár felidézte: húsz éve mondta ki a közösség, hogy a Nyugat-Balkán országai az unió tagjává válhatnak majd, s noha ezt az ígéretet még nem sikerült teljesíteni, „lépünk előre minden évben valamennyit” e téren.
Mi amellett vagyunk, hogy a csatlakozás konkrét kritériumok alapján haladjon előre – hangsúlyozta az államtitkár. Mint mondta: azért sem helyes politikai szempontok alapján összekötni egyes országok csatlakozásának kérdését, mert ezzel is el lehet elkerülni, hogy a nyugat-balkáni társadalmakban szkepszis alakuljon ki a bővítéssel kapcsolatban.
Sztáray Péter az unió belső reformjairól szólva kiemelte: ezek nem szolgálhatnak alapul a bővítési folyamat elnyújtására, „ne emiatt szenvedjenek kárt a jelölt országok”. Jelezte azt is: Magyarország nem híve annak, hogy a belső reform megváltoztassa az intézmények közötti egyensúlyt.
Azt gondoljuk, hogy a minősített többségi döntések kiterjesztése nem az unió egységét fogja szolgálni – fogalmazott a szónok, kijelentve, ha nem veszik figyelembe a kisebbségi véleményeket, akkor nagyon nagy az esélye annak, hogy a közösség egysége fog gyengülni.
Hozzátette: az egység érdekében arra kell törekedni, hogy a kül- és a védelmi politikában, amennyire lehet, megmaradjon az egyhangú döntés, amire példaként a NATO-t hozta fel.
Mint mondta, ott „sokszor nagyon nehéz eljutni egy konkrét döntésig, de amikor megvan a konszenzus, akkor biztos, hogy minden egyes ország a döntés mögött áll, és a végrehajtás is nagyon erős lesz”.
