Fotó: Szijjártó Péter, Facebook
Hirdetés

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a városban rendezett kampányeseményen hangsúlyozta, hogy a június 9-ihez foghatóan fontos választás talán még nem volt Magyarországon, mivel hazánknak a sorozatos válságok után most az ukrajnai háborúval szemben kell megvédenie magát.

„Két és fél éve elemi erejű küzdelmet folytatunk azért, hogy meg tudjuk magunkat védeni mindazzal a nyomásgyakorlással szemben, amelynek az a célja, hogy minket is beletoljanak a háborúba” – mondta.

„Ugyanis jól láthatóan Európában és az észak-atlanti világban mára mindenkit elrendeztek, mindenhol megtörték az ellenállást, s mindenki vagy önszántából, vagy nem bírva a nyomást, vagy valamilyen más oknál fogva feladta a védekezését” – folytatta.

„Van egy utolsó akadály, ami miatt még Európa nem lobbant lángra, és ezt Magyarországnak hívják. És most láthatóan minden nyomásgyakorlás ide koncentrálódik. Az európai és észak-atlanti világ minden idegszálával arra fókuszál, hogy ezt az utolsó bástyát, Magyarországot is ledöntse az alapjairól” – húzta alá.

Korábban írtuk

Ennek kapcsán arra emlékeztetett, hogy napjainkban egyesek már nyíltan beszélnek a magyar kormány szavazati jogának megvonásáról az Európai Unió Tanácsában, hogy ezután ne tudja akadályozni azokat a döntéseket, amelyek a kontinenst „belelöknék az árokba, amit harmadik világháborúnak neveznek”.

„Ezt lehet úgy is tekinteni, mint ahogy egy expresszvonat robog a végállomás felé, a menetrend szerint már nem áll meg, és egy lehetőség van még a megállítására, hogy valaki meghúzza a vészféket. És ez a vészfék június 9. képében jön el” – szögezte le.

Szijjártó Péter a pódiumbeszélgetésen kijelentette, hogy az utóbbi pár hétben elhangzott nyilatkozatok, amelyek egyebek mellett nyugati katonák Ukrajnába küldéséről, atomfegyverek használatáról szóltak, súlyos eszkalációs kockázatot hordoznak magukban.

„És ma még mindig vannak, akik megkérdőjelezik, hogy ez világháborús kockázat-e (.) Ma még mindig vannak még Magyarországon is olyan politikusok, akik arról beszélnek, hogy ne lehessen a béke mellett kampányolni, hogy nincs is háborús kockázat. Hogy ezek az emberek hol élnek, azt én nem tudom, de hogy ki a megbízójuk, azt valószínűleg sejtjük mindannyian” – fogalmazott.

„Tehát június 9-én van sansz arra, hogy amikor kiváló önkormányzati vezetőket is választhatunk, akkor megálljt parancsoljunk a háború felé robogó európai vonatnak, amin a magyarok kocsija is rajta van” – tette hozzá.

Majd kiemelte, hogy ehhez egy jobboldali, békepárti fordulatra van szükség Európában, ami nem kizárt jelenleg.

A miniszter érintette a sorkötelezettség bevezetéséről szóló felvetéseket is, úgy vélekedve, hogy reális veszélye vannak, hogy megpróbálják elkezdeni belenyomni az európai országokat a katonák Ukrajnába küldésébe.

Kifejtette, hogy miközben egyesek „választási riadalomkeltéssel” vádolhatják, érdemes felidézni, hogy míg két és fél éve számos európai ország azt hangoztatta, hogy nem fognak fegyvereket küldeni, mára folyamatosan szállítják a rakétákat, harckocsikat és lassan a harci repülőgépeket is.

„Akkora utat járt be az európai háborús hisztéria kialakulása az elmúlt két és fél évben, hogy ami most elképzelhetetlennek tűnik, sajnos az is elképzelhetővé válhat” – közölte.
Végül pedig a diplomácia fontosságát hangsúlyozta az ukrajnai konfliktus rendezése érdekében, arra is kitérve, hogy nem csak azokkal kell tárgyalni, akikkel mindenben egyetértés van.

Ezzel összefüggésben sérelmezte, hogy tavaly az ENSZ Közgyűlésén „meg akarták tiltani” az európaiak, hogy találkozzon az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, miközben a világszervezetet épp azért hozták létre, hogy ott akár a háborúban szemben álló felek is tudjanak egymással kommunikálni.

„Ez azért is rendkívül képmutató, mert eközben ezek, akik azt mondják, hogy az oroszokkal nem szabad kapcsolatot fenntartani, akik a szankciók nagy élharcosai és akik a legnagyobb morális hősként tüntetik fel ma magukat, még mindig óriási üzleti dealeket csinálnak az oroszokkal” – jegyezte meg.