Magyarország egyezséget akar

Az Európai Bizottság áprilisban indított úgynevezett jogállamisági eljárást Magyarország ellen. A döntés bárdolatlan politikai üzenet volt, egyszersmind felelőtlen békebontás akkor, amikor az ukrajnai háború miatt egységre kellene törekedni. Brüsszel nyilvánvalóan büntetésnek szánta a lépést, hiszen nem sokkal az április 3-i, sorrendben negyedszer is jobboldali sikert hozó országgyűlési választás, és az azzal egy időben lezajlott gyermekvédelmi népszavazás után indítottak támadást hazánk ellen.

Ezzel együtt a magyar kormány nem vehette félvállról az eljárást, hiszen Magyarországnak járó súlyos összegek forognak kockán: egyrészt a Covid-járvány okozta gazdasági nehézségeket orvosolandó Helyreállítási Alapból, másrészt a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklus forrásaiból közel 40 milliárd euró. Ezért határidőre részletesen megválaszolta Brüsszel problémáit, amelyek alapvetően a közbeszerzésekkel, az örökzöld témának számító korrupcióval és az összeférhetetlenségekkel függtek össze. Az Európai Bizottság és Magyarország közti ezzel kapcsolatos első levélváltás eredményével az EB nem volt elégedett, ezért indították el áprilisban a jogállamisági eljárást.

– Brüsszel évek óta ismételgeti a hazai jogállamiság helyzete kapcsán megfogalmazott kritikáit az immár harmadik alkalommal megjelenő jogállamisági jelentésekben. A korrupció szerintük magas szintjét, a közmédia egyoldalúságát, a demokratikus intézményrendszer működésével kapcsolatban a nyilvános konzultáció hiányát, és a felgyorsult jogalkotási folyamatot kifogásolják. A magyar kormány ígéretet tett arra, hogy Magyarországon 15 százalék alá mérsékelik az egy ajánlattevős közbeszerzések arányát, és a korrupciós ügyekben bárki fordulhat bírósághoz jogorvoslatért, ha az ügyészség leállítaná az eljárást. A kormány által kezdeményezett jogalkotást megelőzően időt hagynak a társadalmi konzultációra, és a speciális, gyors törvényalkotást a kormány igyekszik csökkenteni. Mindez mutatja a kormány kompromisszumkészségét. Magyarország készen áll a megállapodásra az Európai Bizottsággal – mondta a Demokratának Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón arról számolt be, hogy a Brüsszel észrevételeire adott magyar válaszok elküldését rendkívül intenzív tárgyalások előzték meg, az utolsó két hétben naponta egyeztettek az Európai Bizottsággal, ennek eredményeként olyan intézkedéscsomagot állított össze a magyar kormány, amely várhatóan megnyitja az utat a források lehívása felé. Példaként említette, hogy a kormány minden eddiginél szigorúbb és átláthatóbb rendszert alakít ki az uniós források felhasználására, és az e forrásokra támaszkodó közbeszerzések ellenőrzésére. Az Index portál által találóan túsztárgyalónak nevezett Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter pedig egy interjúban azon reményének adott hangot, hogy akár szeptember elején megszülethet a megállapodás. Mint mondta, Magyarország olyan intézményi garanciákat ad Brüsszelnek, amilyenekre más országok esetében nincs példa. Ez a Demokrata információi szerint többek között azt jelenti, hogy a Közbeszerzési Hatóság mellett egy másik, kifejezetten és kizárólag az uniós források hasznosulását felügyelő hatóság is létrejön.

– Az Európai Bizottságnak egy hónapja van annak eldöntésére, hogy a magyar válaszokat és a kormány által tervezett lépéseket kielégítőnek találja-e. Ha igen, úgy az eljárás már a közeljövőben lezárulhat. Ha viszont nem, márpedig az eljárás ideológiai-politikai zsarolás jellege miatt erre is van esély, a Bizottság konkrét, számszerűsített büntetést javasol hazánkkal szemben. Ezt a javaslatot aztán a tagállami állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elé tárja, ahol az országok vezetői minősített többséggel akár már az idén dönthetnek róla – vázolta a közeljövő lehetséges forgatókönyveit az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója. Kovács Attila szerint Brüsszelnek nincs jogalapja arra, hogy megtagadja Magyarországtól a Helyreállítási Alapban való részvételt, mivel ez lényegében egy hitel. A ki nem fizetés esetére viszont konkrét jogorvoslati lehetőséget sajnos nem tartalmaznak az uniós dokumentumok, és ezzel a brüsszeli intézmények, mint a lengyel példa mutatja, visszaélhetnek.

– Ha nem kapjuk meg időben az uniós pénzeket, akkor hazánk megelőlegezheti a költségeket a saját költségvetéséből, majd ha megérkezik a brüsszeli forrás, utófinanszírozhatja. Sajnos csak akkor van lehetőség az uniós pénzek lehívására, ha elhárítjuk az Unió által megjelölt akadályokat és teljesítjük a folyósítás feltételeit. De van politikai út, éspedig a brüsszeli intézményekkel és döntéshozókkal szembeni erőteljes fellépés, az uniós döntéshozatalra más területen gyakorolt tagállami nyomás fokozása. A lengyel kormány már jelezte, hogy a források folyósításának elmaradása esetén erre az útra lép – mondta Kovács Attila. Megjegyezte, hogy 100 százalékos kifizetési garancia nincs, és a Bizottság eddigi hozzáállása óvatosságra kell hogy intse a magyar kormányt. Az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója szerint az EB szavahihetősége nagyban sérült, miután a lengyeleknek járó összegek folyósítására ez idáig nem került sor.

– Ez nagyban csökkenti az uniós testületbe vetett állampolgári és tagállami bizalmat, éket ver az uniós döntéshozók közé, ezáltal gyengíti az uniós egységet, melyre az EU szomszédságában dúló háború miatt mindennél nagyobb szükség lenne. Azt se felejtsük el, hogy a hazánknak járó források kifizetése összességében az elhibázott brüsszeli szankciós politika által is sújtott európai gazdaságot erősítené, ezért a Bizottság időhúzása végső soron az EU gazdaságát gyengíti – világított rá Kovács Attila.