„Magyarország számon is kéri az európai közösség szabályait”
Magyarország elfogadja az európai közösség alapvető szabályait, de nem mond le arról a jogáról, hogy számon kérje azokat az intézményeken is – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter pénteken Budapesten, A páneurópai gondolattól a maastrichti szerződésig című konferenciát megnyitó beszédében.A Habsburg Ottó Alapítvány és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) szervezésében rendezett fórumon a miniszter hozzátette, a szabályokat Magyarország a többi tagállamon is számon kéri, és az alakításukban továbbra is aktív szerepet vállal. Az európai integráció történetét áttekintve Bóka János azt mondta, hogy Habsburg Ottót is az egyesült Európa egyik alapító atyjának tekinti, hiszen páneurópai alapelvei között szerepelt egy „Nagy Európa” kialakítása a nyugat-balkáni integrációval, az egyéni és az állami monopóliumok elleni küzdelem, a polgári szabadságjogok kiterjesztése és védelme, továbbá a társadalmi felelősségvállalás és a szociális igazságosság érvényesülése.
Megjegyezte: Habsburg Ottó fontosnak nevezte továbbá a szubszidiaritás elvét is, tehát azt, hogy a döntések szülessenek a polgárokhoz lehető legközelebb eső szinten, és az európai jogalkotásnak csak akkor van helye, ha azt közösségi szinten is támogatják. A miniszter szerint nem véletlen, hogy ez az alapelv a maastrichti szerződésbe is bekerült, de figyelmeztetett: a mai gyakorlatban ez állandó súrlódásokkal jár, mert az uniós intézmények szinte mindig bizonyítva látják beavatkozásuk szükségességét, a tagállami kormányok viszont jóval ritkábban. Példaként említette a legális migráció kérdését, amiről szólva kiemelte, hogy a szabályozása tagállami hatáskörbe tartozik. Felidézte, hogy Habsburg Ottó a szubszidiaritás elvében látta annak biztosítékát, hogy Európa mint „építmény ne a tetőtől lefelé épüljön” – amint azt az európai bürokraták szeretnék -, hanem fordítva, lentről felfelé; mert ez lehet a legjobb módja annak, hogy a nagyobb egységben is „megőrizhessük és garantáljuk az egyéni szabadságot”.
Bóka János az integráció szorosabbá tételét célzó törekvésekről azt mondta, a 2004-ben aláírt európai alkotmányt létrehozó szerződés a francia és a holland népszavazás eredménye miatt kudarcot vallott; az integráció lendülete ekkor megtört és úgy tűnik, elérte saját korlátait. Elmondta, hogy az alkotmány átmentéseként létrejött lisszaboni szerződést többször próbálták módosítani és egy ilyen javaslat benyújtására készül még idén novemberben az Európai Parlament is; de véleménye szerint ezek csak intellektuális és nem politikai projektek, mert nem látszik mögöttük olyan társadalmi támogatottság, amely kellő súlyt adhatna nekik.
Végül felidézte: a római szerződésben a szociális piacgazdaság felépítését tűzték ki célul Európa alapító atyái, és Habsburg Ottó a keresztényszociális gondolatban látta az oda vezető legrövidebb utat. Bóka János szerint a mai európai viszonyokat elnézve az a kérdés, hogy kié lesz a 21. század, és ebben versenyképes lehet-e Európa. Mint mondta, ehhez „talán csoda kell”, de ismét Habsburg Ottót idézve azt mondta, hogy „aki Európában nem hisz a csodákban, az nem realista”.
