Magyarország elkötelezett a fiatal tehetségek támogatásában
A magyarok elkötelezettek abban, hogy személyesen, pénzügyileg támogassák a fiatal tehetségeket – mondta a családokért felelős tárca nélküli miniszter csütörtökön a Budapest Talent Summit nevű kétnapos konferencia megnyitóján.
Novák Katalin közölte: ez abból látszik, hogy 2013 óta 3,4 millió ember ajánlotta fel adója egy százalékát a Nemzeti Tehetség Program céljaira.
A program segítségével évente 350 ezer fiatalt érnek el. Tehetségközpontokban támogatják, ösztöndíjakkal segítik a őket, tehetséggondozókat díjaznak, a Stipendium Peregrinum ösztöndíjjal pedig lehetőséget teremtenek arra is, hogy a világ legjobb egyetemein tanulhassanak állami támogatással – sorolta. Ezek mellett tehetséges roma fiataloknak is hirdetnek programokat, és versenyeket támogatnak az élet minden területén – fűzte hozzá.
A miniszter hangsúlyozta: Magyarország erőforrásai a tehetségek, az ország pedig nem engedheti meg magának, hogy nem támaszkodik a forrásaira, ezért fel kell ismerni a tehetségeket, és az első pillanattól kezdve támogatni kell őket, hogy a lehető legtöbbet hozhassák ki tehetségükből.
Magyarország a lakosságszámához képest sikeres, hiszen 13 Nobel-díjas tudóst adott a világnak – mondta, kiemelve: ehhez a sikerhez egyaránt szükség van a fiatalok elkötelezettségére és az állam támogatására.
Novák Katalin beszélt arról is, hogy Magyarország a demográfiai mutatókat tekintve is a sikeres országok közé tartozik: a házasságkötések száma a tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest megduplázódott, a válások száma 60 éve a legalacsonyabb, a gyermekvállalási kedv 25 százalékkal nőtt, és az ország gazdasági teljesítménye is az egyik legjobb Európában.
Kollár László Péter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára köszöntőjében arról beszélt, hogy a tehetség felismerése nem elég, a tehetség akkor válik egyéni és társadalmi értékké, ha ezért céltudatosan és kitartóan tesznek.
A tehetség felismerésében a család mellett az iskolának és a baráti társaságnak is nagy szerepe van, de egyre több intézmény, szervezet is azért dolgozik, hogy megtalálja a tehetségeket és támogassa őket – mondta. Kiemelte, hogy a tudomány iránti érdeklődés és a tehetség nem jelent garanciát az eredményes kutatói pályára, sokszor anyagilag és szakmailag is plusz támogatásra van szükség.
A Magyar Tudományos Akadémia tehetségeket támogató programjai között említette a Középiskolai MTA Alumni Programot, a Bolyai-ösztöndíjat, az Ifjúsági Nemzetközi Konferencia Tudományos Pályázatot, a Lendület nevű programot és a 2019-ben megalapított Fiatal Kutatók Akadémiáját.
A főtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeknek is lehetőséget kell nyújtani a kitörésre abból a helyzetből, amelybe születtek. Ha egy fiatal rátalál arra, amit igazán szeret, és azt motiváltan, örömmel végzi, akkor ezáltal az egész nemzet nyer – mondta Kollár László Péter.
Albert Ziegler, a European Council For High Ability elnökhelyettese azt hangsúlyozta, hogy a tehetségek nagymértékben hozzájárulnak a társadalmak előremozdulásához. Ha egy ország nem fordít kellő figyelmet a tehetséggondozásra, hosszú távon nem teljesít majd olyan jól – vélekedett, hozzátéve: az országok tehát profitálnak abból, ha a tehetséggondozásba fektetnek be.
Sokáig tart, amíg a befektetések megtérülnek, de Magyarország jó úton jár, például Európában itt van a legtöbb tehetségközpont – emelte ki Albert Ziegler. A nemzetközi konferencián előadást tartott mások mellett Evis Kushi albán oktatás-, sport-, és ifjúságügyi miniszter, valamint Milan Savic, a szerb Sport és Ifjúságügyi Minisztérium államtitkára.
