Magyarország elkötelezett a konfliktusok diplomáciai rendezése iránt

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a török köztársaság napja alkalmából rendezett fogadáson arról számolt be, hogy a világ biztonsága ma van a legrosszabb formájában a hidegháború óta, amit tanúsít az is, hogy több mint harminc helyen zajlik fegyveres konfliktus világszerte.

Aláhúzta: a legnagyobb nyomást a globális biztonságra az ukrajnai és az izraeli háború helyezi, amelyek közül az egyik hazánk, a másik pedig Európa közvetlen szomszédságában zajlik.

„Ez felértékeli azon országokat, amelyek biztonságot és stabilitást nyújtanak teljes régiók számára. És ha van ország, amelyet ily módon lehet leírni, az Törökország” – fogalmazott.

Majd tudatta, hogy Magyarország elkötelezett a béke, a konfliktusok diplomáciai rendezése iránt, ezért nagyra értékeli azokat az államokat, amelyek sikeresek a béke megteremtésében.

„Az egész világ küzd az ukrajnai háború negatív hatásaival, és sajnos továbbra is vannak olyanok, nem is kevesen, akik azt az álláspontot képviselik, hogy a béke feltételei javulnak az idő múlásával” – mondta.

A kormány ezzel szemben úgy véli, hogy épp ellenkezőleg, minden egyes nappal tovább romlik az esély a békére, hiszen annál több ember hal meg és annál nagyobb a pusztítás.

„A békekötés feltételei ma jobbak, mint holnap lesznek, s rosszabbak, mint tegnap voltak” – húzta alá.

Szijjártó Péter ezt követően Törökországot méltatta a fekete-tengeri gabonamegállapodás tavalyi tető alá hozása miatt, leszögezve, hogy ez volt az egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Ukrajna és Oroszország között, amely demonstrálta, hogy továbbra is van remény a békére.

„Számítunk a török kormányra, hogy folytassa erőfeszítéseit a béke érdekében” – jelentette ki.

Kitért a tömeges illegális bevándorlás jelentette biztonsági kihívásokra is, tudatva, hogy Magyarország különleges földrajzi helyzetben van, ugyanis keletről az ukrajnai háború, délről pedig a migráció negatív hatásaival egyszerre szembesül. Utóbbi kapcsán kijelentette, hogy a magyar határőrök „bűnbandákkal néznek szembe, amelyek tagjai nem riadnak vissza a lőfegyverek használatától sem”.

„Mindannyian tudjuk, hogy ha Törökország nem állítaná meg a migrációs hullámokat, akkor mi, itt Európában súlyos kihívásokkal szembesülnénk, amelyeket nem biztos, hogy sikeresen tudnánk kezelni” – mondta.

A miniszter érintette az energiaellátás biztonságának kérdését is, s hangsúlyozta, hogy hazánk nagyban függ az energiahordozók forrásától és a szállítási útvonalaktól, ezért a megbízható tranzitországok nagy fontossággal bírnak.

„Törökország nagyban hozzájárul Magyarország energiaellátásának biztosításához” – szögezte le, és szavai szerint ez nem magától értetődő, amit mutat Bulgária „ellenséges” lépése is, amely veszélyezteti egy európai uniós tagállam és egy tagjelölt ország ellátásbiztonságát.

Aláhúzta: a kormány külpolitikájának egyik legfontosabb célja a magyar-török stratégiai együttműködés további javítása, ez a kapcsolat ugyanis már eddig is jelentős eredményekkel járt mindkét fél számára.

Ezt a sikert bizonyítja, hogy a kapcsolatok szintjét az év végére kiemelt stratégiai partnerséggé léptetik elő – jelentette be.

„Kapcsolatunk alapját mindig is a kölcsönös tisztelet képezte, és nem az ítélkezés, a kioktatás és egymás kritizálása” – vélekedett.

Illetve az Európai Unió és Törökország közötti együttműködés megerősítését is sürgette, amely szerinte segíthet a közösségnek döntés hozni abban a fontos dilemmában, hogy a világ ismételt blokkosodását vagy a konnektivitást válassza.

Magyarország egyértelműen az utóbbiban érdekelt, miután Közép-Európa mindig rajtaveszített a blokkosodáson – közölte.