Magyarország érdekeit a magyaroknak kell megvédeniük

Felavatták Návay Lajos vértanúhalált halt politikus, a képviselőház egykori elnökének szobrát a Csongrád megyei Makón, a városháza előtti parkban pénteken.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter mintegy ezer ünneplő előtt elmondta: Návay Lajos szobrának hiánya sértette a nemzeti jóérzést, a magyar és az alföldi ember azonosságtudatát, az ember általános erkölcsi érzékét, amellyel megkülönböztet egymástól jót és rosszat, igazat és hamisat.
    
„Ezt a vétket jóvátenni vagyunk ma itt” – jelentette ki, hozzátéve: a szoborállítás, ahogy a szobordöntés is, mindig értékválasztás. Lázár János úgy vélekedett, hogy az 1989-90-es rendszerváltás félbemaradt, és az 1956-os forradalom örökségéhez „éppen azzal lehetnénk hűek, ha befejeznék azt, ami torzóban maradt”. 
    
Egy ország nemcsak a történelmi határaihoz képest lehet csonka – hangsúlyozta. 
    
Csonka lehet Magyarország „belül” is, ha a jelenében megtűr olyasmit, ami arra méltatlan, és ha a múltjából nem őriz meg, nem emel át mindent, ami arra érdemes – jelentette ki a miniszter, hozzátéve: a közéleti témájú szobrok története egyúttal a félbehagyott rendszerváltás története is.
    
A kommunista diktatúra szobrai a rendszerváltozáskor ugyan le lettek döntve, de elmaradt azon szobrok visszaállítása, amelyek helyét „kommunista bálványok bitorolták emberöltőkön át”- fogalmazott.

Lázár János szólt arról, hogy Návay Lajos személyében a proletárdiktatúra épp egy olyan államférfit végzett ki, aki „egymaga többet tett a kiszolgáltatottságban élőkért, mint száz népbiztos”. 
    
Návay szellemi örökségét testesíti meg az újból felállított szobor, jelezve hogy örökségét „az új Magyarországra nézvést is követendőnek tekintjük”- emelte ki, hozzátéve: ez a szobor „a mi értékválasztásunk”.
    
Lázár János kijelentette: itt volna az ideje – a nemzeti kormány megerősített, történelmi legitimációjával a lehetősége is -, hogy „mulasztásos erkölcsi törvénysértéseinket jóvátegyük”. 
    
A nemzeti progresszió képviselőinek újrafelfedezése, politikai hagyatékuk tovább örökítése és szobraik újbóli felállítása is része a félbemaradt rendszerváltozás befejezésének, és az új Magyarország felépítésének – mondta a miniszter.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke elmondta: a mai magyarok nem követhetik el a dualizmus kori hibát, érdekeik védelmét nem bízhatják másra.     

Magyarország érdekeit a magyaroknak kell megvédeniük a közösen vallott értékek, a közös történelmi tapasztalások alapján, másokban is szövetségest keresve, de önerőből. A 21. században a magyar nemzetből senkit nem lehet kirekeszteni, mert mindenkire szükség van a felemelkedéshez, „de jóhiszeműségből nem fogjuk feladni önvédelmünket” azokkal szemben, akik nem építeni, hanem rombolni akarják a magyar nemzetet és a magyar államot – jelentette ki. 
    
A múlt magyar mártírjainak, „saját önbecsülésünknek és gyerekeink jövőjének” egyaránt tartozunk ezzel – tette hozzá a házelnök.
    
Felidézte: 2014-ben Budapesten „visszatért” a Kossuth térre Tisza István szobra, most pedig visszatér Makóra, a Kossuth szobor közelébe, Návay István szobra. 
    
Ezzel azt üzenjük, hogy „mi, magyarok, mindig erősebbek vagyunk azon erőknél, akik meghasonlásra, felejtésre és pusztulásra akarnak bennünket kényszeríteni” – hangsúlyozta.
    
Návay Lajos sorsában – mint cseppben a tenger – tükröződik a magyarság kiegyezést követő nemzeti emelkedése és az 1919-ben bekövetkezett nemzeti összeomlása is. Návay élete annak is bizonysága, hogy történelmi koroktól függetlenül „mi, magyarok mindig mindannyian úgy élünk, ahogy Magyarország él” – mondta Kövér László.
    
A házelnök Wass Albert szavait idézte, amikor azt mondta: a bolsevik a homo bestialis, az állatember.
    
„Ilyen homo bestialisok ölték meg Návay Lajost a kiskunfélegyházi pályaudvaron 1919. április 11-én 11 órakor, ilyenek rombolták le 1945-ben Makón az 1935-ben a mártírokat illető kegyelet jegyében állított Návay-szoborcsoportot – fűzte hozzá.

”Ilyen homo bestialisok ölték meg Návay Lajost a kiskunfélegyházi pályaudvaron 1919. április 11-én 11 órakor, ilyenek rombolták le 1945-ben Makón az 1935-ben a mártírokat illető kegyelet jegyében állított Návay-szoborcsoportot – fűzte hozzá.
    


Návay Lajos és mártírtársai legyilkolásával a bolsevizmus ekkor gyilkolta meg első alkalommal Magyarországot, majd gyilkolt ismét 1945 után, gyilkolt 1956-ban – emlékeztetett. 
    
„Mi, mai magyarok, azonban nem akarjuk elfogadni, hogy ennek így kellett lennie” – fogalmazott. 
    
A történelmen változtatni nem tudunk, de azt sem akarjuk, hogy a történelem megismételje önmagát – hangsúlyozta.
    
Farkas Éva Erzsébet, Makó polgármestere (Fidesz-KDNP) köszöntőjében elmondta: több mint hetven évet vártak a Návay Lajos-szoborcsoport újraállítására. Hozzátette: az eltörölni és üldözni kívánt NávayLajos személye „életet ad ma is”, közösségeket hoz létre. 
    
A szoborcsoport újraállításának jelentősége átlépte Makó és térsége határait is – jegyezte meg. 
    
Az újraállott, három méter magas, bronzból készült szoborcsoportot Szentgyörgyi István 1935-ös tervei alapján Kiss Jenő Ferenc és Győrfi Lajos szobrászművész készítette el. Az alkotást Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke áldotta meg. Az ünnepségen részt vettek a földeáki Návay-család leszármazottai is.
    
Návay Lajos (Földeák, 1870. szeptember 18. – Kiskunfélegyháza, 1919. április 29.) országgyűlési képviselő, a képviselőház elnöke, a be nem iktatott Hadik-kormány belügyminisztere volt. Tiszteletére először 1935. szeptember 22-én állítottak szobrot a makóiak. 
    
1945 nyarán a szobrot lerombolták, egyes feltételezések szerint a főalakból öntötték az egykori szovjet emlékmű domborművét. A mellékalakok 1987-ben Budatétényben kerültek elő, ma a makói városháza előtti parkban láthatóak. 

(MTI)