Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Bilaval Bhutto Zardari pakisztáni külügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tárgyalása Budapesten 2023. február 22-én
Hirdetés

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a pakisztáni kollégájával, Bilaval Bhutto Zardarival közös sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy közös pont az instabil környezet, mivel mindkét ország komoly biztonsági kihívásokkal szembesül a szomszédságában.

„Mindkettőnk esetében világos az is, hogy a külpolitikai döntéseinket nagyhatalmi elvárások és baráti útmutatások közepette kell, hogy meghozzuk, s ennek ellenére Magyarország és Pakisztán is képes volt arra az elmúlt években, hogy fenntartsa szuverén külpolitikáját” – közölte.

„Magyarországon az elmúlt 13 évben világossá vált, hogyha feladjuk a szuverén külpolitikánkat, akkor nemzeti érdekeinket adjuk fel. Az az ország, amelyik nem képes arra, hogy szuverén külpolitikát folytasson, az elveszíti a reményét arra nézvést, hogy a nemzeti érdekeit érvényesíteni tudja” – tette hozzá.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy a felek történelmükből és elhelyezkedésükből fakadóan megtanulták azt is, hogy a kommunikációs csatornákat mindig nyitva kell tartani.

„Ha engednénk azok nyomásának, akik azt akarják elérni, hogy a kommunikációs csatornákat elzárjuk, akkor gyakorlatilag feladnánk a reményt arra nézvést, hogy elkerüljük a múltban már bekövetkezett szörnyűségeket” – fogalmazott.

Majd hozzátette: Magyarország azt a leckét is megtanulta, hogy ha Kelet és Nyugat konfliktusba kerül egymással, azon Közép-Európa csak rajtaveszít. „Ezért nem akarunk újabb kelet-nyugati konfliktust, nem akarunk blokkosodást, nem akarunk nyomásgyakorlást” – mondta.

A miniszter az egyre erősödő migrációs nyomás témáját is érintette, hangsúlyozva, hogy a kiváltó okok csak súlyosbodnak, például a terrorfenyegetettség és a szélsőséges ideológiák térnyerése révén.

Ennek kapcsán nagyrabecsülését fejezte ki Pakisztánnak az illegális migrációs folyamatok fékezésében és a terrorizmus elleni küzdelemben játszott szerepe miatt. „Ha Pakisztán nem lenne ilyen elkötelezett az illegális migráció megállításában, akkor Európára és földrajzi okokból ezen belül Magyarországra a jelenleginél is sokkal nagyobb illegális migrációs nyomás hárulna” – vélekedett.

A gazdasági kérdésekről szólva kiemelte, hogy mára gyakorlatilag a Mol maradt az egyetlen nyugati energiavállalat, amely nem vonult ki a dél-ázsiai országból, hanem a pakisztáni ellátás biztonságához hozzájárulva, több mint 800 embernek munkát adva folyamatosan beruházásokat hajt ott végre.

Végül pedig bejelentette, hogy a hatalmas érdeklődésre, az idei 12 557 beadott pályázatra tekintettel évi 200-ról 400-ra emelik fel a pakisztáni hallgatók számára fenntartott ösztöndíjas helyek számát a magyarországi felsőoktatásban.

„Reménykedünk, hogy mindaz a sok pakisztáni fiatal, akik itt a magyarországi egyetemeken tanulnak, később aztán a magyar-pakisztáni együttműködés jószolgálati nagyköveteivé válik” – fogalmazott.

A felek megállapodást írtak alá a felsőoktatási, sportügyi, diplomáciai képzési együttműködésről a nap folyamán.

Korábban írtuk