Magyarország és Szlovénia sorsközösségben van

Orbán Viktor a kormányközi megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón azt mondta: „tudjuk, hogy mi az, amikor tömegesen jelennek meg és akarnak belépni az országaink területére engedéllyel nem rendelkezők, tudjuk, milyen az, amikor nem hozzánk jönnek, csak át akarnak rajtunk menni, és tudjuk milyen az, amikor konfliktusba kerül egymással a jogszabály, a nemzeti érdek és a dolgok helyes kezelésének emberségessége”.

Jelezte ugyanakkor, Magyarország és Szlovénia közösen fog szállítani Afrikába gyógyászati segédeszközöket „annak a logikának a mentén, hogy nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni”.

A kormányfő kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: Magyarország nagy szimpátiával és együttérzéssel figyeli a szlovén határvédelmi erőfeszítéseket.

Elmondta, jelenleg 96 ezer migráns tartózkodik a balkáni útvonalon, akik változó ütemben mozognak Nyugat-Európa felé, azt azonban nem tudni, Magyarország felé vagy Horvátországon keresztül Szlovénia felé mennek majd.

Magyarországnak ugyanakkor van egy „hátországa” a visegrádi négyekkel, és e megállapodás értelmében, ha nagyobb migránstömeg érkezne, akkor a csehek, a lengyelek és a szlovákok haladéktalanul határőregységeket küldenek a magyar-szerb határra – közölte.

„Szlovéniával is készen állunk a lehető legkonkrétabb és legmélyebb együttműködésre, ha az Szlovénia érdekét szolgálja” – mondta.

Európai ügyekre kitérve a miniszterelnök kijelentette: ha már az Európai Unió Észak-Macedónia és Albánia esetében elhibázta a csatlakozási tárgyalások megkezdése ügyében a döntést, akkor legalább gyorsítsa fel a tárgyalásokat Szerbiával, hogy az EU-s perspektíva nyitva maradjon a Balkánnak.

Rámutatott ugyanakkor arra, hogy néhány uniós tagállam az EU egész bővítési folyamatának újragondolását szorgalmazza.

A magyar-szlovén kétoldalú kapcsolatokról szólva Orbán Viktor méltatta a szlovén gazdaság versenyképességét, úgy fogalmazott, „van tőlük mit ellesnünk, tanulnunk”.

Megjegyezte, hogy noha a magyar-szlovén gazdasági együttműködés minden évben javul, az üteme lassabb, mint ahogyan Magyarország más szomszédjaival növekszik a gazdasági kooperáció.

Közölte továbbá: az Eximbankkal megnyitottak egy 165 millió eurós hitelkeretet a szlovén-magyar gazdasági együttműködés támogatására, Magyarország pedig díszvendég lesz a legnagyobb szlovén gazdasági vásáron 2020-ban.

Arról is tájékoztatott, hogy a kormány a napokban 900 millió forintot utalt a Rábavidéknek – ahol a legnagyobb számban élnek a magyarországi szlovénok -, az ottani gazdaságfejlesztési programra. Emellett pedig eddig kétmilliárd forintot költöttek a Szlovéniában lévő Muravidék gazdaságfejlesztési programjára. Ezzel kapcsolatban javasolta szlovén kollégájának egy határokon átnyúló regionális fejlesztési alap felállítását.

A kormányfő hangsúlyozta, a kormány 2010 óta 4,5-szeresére növelte a Magyarországon élő szlovén kisebbség támogatását.

Hozzátette, december közepén befejezik az M70-es autópálya építését a szlovén-magyar határig, és megkezdték a Zalaegerszeg-Rédics-Lendva vasútvonal magyarokra eső tervezését is.

Horvátország schengeni csatlakozását firtató kérdésre Orbán Viktor kifejtette: Magyarország minden szomszédjának támogatja integrációs törekvéseit, de a hosszú magyar-horvát határszakasz esetében „speciális érdekeink vannak”. Budapest ezzel kapcsolatban olyan szerződéses garanciákat szeretne kapni, amelyek lehetővé teszik, hogy ha Horvátország felől nagy számban érkeznek migránsok Magyarországra, akkor ott a határvédelmet ne csak igazgatási szempontból, hanem fizikailag is vissza lehessen állítani – ismertette.

Magyarország kikötő- és ahhoz vezető vasútépítési terveivel kapcsolatban a miniszterelnök arról beszélt, hogy Magyarországnak mint tengerektől elvágott országnak háromfajta megoldása van erre a problémára: „az egyik ami volt, az az, hogy a horvátokkal egy közös államban éltünk, és a kijáratunk Rijeka – egykor Fiumének nevezett – városán keresztül volt”.

A másik megoldás – folytatta – a szlovéniai Koper, és Magyarország szívesen részt vett volna az oda vezető út fejlesztésében és a kikötőben, de a szlovénok úgy döntöttek, ott nem kérnek a magyarokkal való mélyebb együttműködésből, amit tudomásul kell venni. Ha megváltozna Szlovéniában a helyzet, Magyarország készen áll újra tárgyalni – fűzte hozzá.

A harmadik megoldás – mondja a magyar történelem -, hogy „menjetek Triesztbe (…), és ezt tettük, vettünk egy darab kikötőt Triesztben” – fogalmazott.

Egy másik szlovén újságírói kérdésre kijelentette: a magyar kormány nem tervez semmilyen médiabefektetést Szlovéniában.

Szlovén miniszterelnök: nagyon jók a magyar-szlovén kapcsolatok

Nagyon jók a magyar-szlovén kapcsolatok, különösen a gazdaság és a turizmus területén, továbbá az Európai Unióban is több kérdésben együttműködik a két ország – mondta Marjan Sarec szlovén miniszterelnök hétfőn Budapesten.

A szlovén kormányfő magyar kollégájával, Orbán Viktorral tárgyalt, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: megbeszélésük fő témája a gazdasági együttműködés elmélyítése volt. Kitért az infrastrukturális összeköttetések megteremtésének jelentőségére, továbbá a turizmus erősödésére is.

A két ország párbeszéde rendszeres és intenzív, és közös céljuk a kapcsolatok szorosabbra fűzése, hiszen fontos, hogy „olyan szomszédunk legyen”, aki megért és tisztel – közölte. Hozzátette: ez a további együttműködés alapja.

Megjegyezte: a magyar és a szlovén nemzetiségnek is fontos szerepe van a kétoldalú együttműködésben, és jó, hogy a magyar kormány nagy figyelmet szentel a helyi szlovén közösségnek.

Marjan Sarec a migrációról azt mondta: a legjobb lenne azokon a területeken megoldani a problémákat, ahonnan az emberek megindulnak, ott kell olyan körülményeket teremteni, hogy ne induljanak el. Az EU-nak közös politikát kell kialakítania e kérdésben – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva kifejtette: párbeszédet kell folytatni Törökországgal. Szlovénia idén 12 ezer nem törvényes határátlépést regisztrált, több lehetséges forgatókönyvre készülnek, de remélhetőleg sikerül ésszerű megoldást találni Törökországgal – mondta.

A szlovén miniszterelnök úgy véli, arra az esetre, ha előre nem látható események történnének, ha nagyobb migrációs hullám érkezne, meg kell erősíteni az Észak-Macedónia és Görögország közötti határt.

Az unió bővítésével kapcsolatban közölte: nem szabad feladni ezt az ügyet. Valóban érdemes lenne továbbvinni a tárgyalásokat Szerbiával, az ország fontos tényező a Nyugat-Balkánon, ezért lehetővé kell tenni, hogy közelebb kerüljön az EU-hoz – mondta. Hozzáfűzte: a stabil Nyugat-Balkán mindannyiunk érdeke.

Marjan Sarec szerint az EU bővítése mindenképpen szükséges, folytatni kell, főleg a Nyugat-Balkán stabilitása miatt. Úgy fogalmazott: akik ismerik a régió történetét, azok tudják, miről beszélnek, és mit szeretnének megakadályozni.

Azt mondta: az egyeztetések megkezdése egy országgal még nem jelent tagságot, hanem egy hosszú folyamat kezdete, amely reformokra készteti az érintett országokat.

A szlovén kormányfő kérdésre közölte: támogatná, ha a magyar uniós biztos kapná a bővítési portfóliót az új Európai Bizottságban, mert Magyarország közel áll a Nyugat-Balkánhoz és megérti a régió gondjait.

A sajtótájékoztató előtt szándéknyilatkozatot írtak alá a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a szlovén gazdaságfejlesztési és technológiai minisztérium fejlesztési együttműködéséről.