Magyarország fejlődésének feltétele a vidéki élet megújítása

Gulyás Gergely úgy fogalmazott: „mindig az a tapasztalat segített megfordítani a legválságosabb helyzeteket is, ha egy közösség tagjai kellően erősek voltak ahhoz, hogy számíthassanak egymásra. Így volt ez a redemptio idején éppúgy, mint az elmúlt tíz évben, amikor Magyarország közös erővel nemcsak megállította a gazdaság zuhanását, hanem olyan fejlődési pályára állt, mely hosszú évek óta töretlen és ma is biztos lehetőséget ad az előrelépésre”.

A miniszter emlékeztetett: ez idő alatt egymillió új munkahely jött létre, jövőre több lesz a minimálbér, mint 2010 előtt az átlagbér, összefogva sikerült kivédenünk a koronavírus meg-megújuló rohamait és a rendszerváltoztatás óta soha nem látott gazdasági növekedést tudhatunk magunkénak az idén. Mindeközben nemzetközi szinten is ki tudunk állni önmagunkért és napjainkban már több magyar fiatal tér haza külföldről, mint amennyien elmennek itthonról – fűzte hozzá.

Gulyás Gergely kitért arra is, hogy a vidéki élet megújításának legfontosabb célkitűzései: mindenki számára elérhetővé tenni a közszolgáltatásokat és gyorsabbá, kényelmesebbé, biztonságosabbá tenni a közlekedést, továbbá életet vinni a közösségépítés színtereibe.

Kiskunlacháza e téren példamutató eredményekkel büszkélkedhet, hiszen megújultak helyi oktatási intézményei, a művelődési háza, játszóterek jöttek létre, valamint sportlétesítmények, utak, járdák épültek, épülnek és javult az ivóvízellátás és a szennyvízkezelés is – mondta.

Városi rangra emelésével Kiskunlacháza visszakapta az ősök jussát – fogalmazott a miniszter, felidézve, hogy a két Árpád-kori helységből kialakult településen mindig szabadságszerető emberek éltek, akik nemcsak a tatárt és a törököt élték túl, de időről időre a Duna áradásai után is újjáépítették otthonaikat. Kiskunlacháza kemény munkával és határtalan szorgalommal, valamint az élő közösség erejével vívta ki újra és újra önrendelkezését – mutatott rá.

A település jó példája annak is, hogy egyetlen falu, vagy város is sokat tehet hozzá a nemzet egészének életéhez – hangsúlyozta Gulyás Gergely. Szavai szerint a lacháziaknak is sokat köszönhetünk: kiművelt emberfőket, gyönyörű templomokat, erős református és katolikus közösséget éppúgy, mint a magyar kultúra nagy épületének egy fontos építőelemét.

Répás József (Fidesz-KDNP) polgármester történelmi pillanatnak nevezve a várossá avatást kiemelte: a helyiek munkája nélkül Kiskunlacháza nem tartana ott, ahol tart. Utalt arra, hogy a település 150 éve már viselhette a városi címet, amit a „történelem fintora” elvett a helyiektől.

Rámutatott: e rang visszaszerzése főhajtás is az elődök erőfeszítései előtt. Egyben korszakváltás, amely után a legfontosabb cél olyan kisvárost építeni, ahol minden generációnak jó élni, mely jövőképet mutat, ahová jó visszatérni.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) országgyűlési képviselő szerint Kiskunlacháza a városi rang kivívásával új pályán indul el új lehetőségek mentén. Azt tanácsolta Kiskunlacháza lakóinak, hogy legyenek „erős összekötő kapocs a kiskun-világ és a fővárosi agglomeráció között” és teremtsék meg saját településükön azt a klasszikus értelemben vett polgári világot, amely szellemében is segíti az újjászületett város további fejlődését.

Pánczél Károly (Fidesz) országgyűlési képviselő Kiskunlacháza történelmének legjelentősebb fordulópontjait ismertetve elmondta: a település a kunok 1745-ös önmegváltásától (redemptio) 1872-ig mezőváros volt, ezt a rangot egy közigazgatási átszervezés során vesztette el. Ugyancsak meghatározó volt, amikor Pereg és Lacháza település egyesülésével létrejött a mai Kiskunlacháza. Ezek sorába illik az idei esztendő is – fűzte hozzá, megemlítve, hogy ezt megelőzően nyolc éve nem adtak át városi címet Magyarországon.

Fontosak az adatok, amelyek alapján ezt a rangot kiérdemelte a település, ám a város igazi ereje nem azokban és az épített környezetben, hanem az itt élő emberekben, az itt működő közösségekben van – jelentette ki a képviselő.