Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarságért

A határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban közreműködő miniszterelnöki megbízott a Kárpát-medence jövőképe című konferencián emlékeztetett: a mai alaptörvény kimondja, hogy Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarságért, ebben pedig kiemelt szerepet töltenek be azok a civil szervezetek, amelyek erősítik a magyarság összefogását, összetartozását.

Szili Katalin szerint az 1992-ben Pécsen alapított HTMA ugyan a délszláv háború apropóján kezdte meg működését, azt követően is folytatta működését, mert arra volt hivatott, hogy „civil összefogással tegyen az identitásunkért, anyanyelvünkért, kultúránkért, azért, hogy maradjon meg minden határon túli területen a magyar szó” – fogalmazott.

A pécsi és a hasonló célokat szolgáló többi alapítvány szerepe felértékelődik az olyan időszakokban is, mint amelyek az elmúlt éveket jellemzik – mondta az illegális migráció, a pandémia és a szomszédságukban zajló háborúra utalva.

Ezek a szervezetek a magyarság összefogását, összetartozását erősítik és olyan hálózatot alkotnak, amelyek „fontos nemzetünk, magyarságunk, identitásunk, a hagyományaink, kultúránk megőrzése szempontjából – tette hozzá.

A pécsi alapítvány harmincéves fennállása Szili Katalin szerint azt üzeni, hogy ”igenis felelősséget viselünk egymásért, teszünk egymásért, amikor erre szükség van, figyelünk egymásra a hétköznapokban is és tudunk együttműködni világnézettől függetlenül is„.

”A korparancs az, hogy őrizzük meg a biztonságunkat, hogy kíméljük, óvjuk meg egymást a globális világban való kiszolgáltatottságtól„ – hangsúlyozta Szili Katalin. Hozzáfűzte: a biztonságot csak úgy tudjuk megőrizni, ”ha össze tudunk fogni néhány kérdésben, ha tudunk együttműködni a magyarság megőrzése érdekében„ .

Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos kiemelte: a magyarság összetartozását, fennmaradását szolgáló alapítványokra nagy szükség van, ugyanis tevékenységükkel erősítik a nemzet szövetét. Az identitást folyamatosan erősíteni kell, mert erős identitással az egyén nem fog asszimilálódni, így pedig ”megőrizzük magyar közösségeinket a következő évszázadokra is„ – húzta alá.

Őri László (Fidesz-KDNP), a Baranya Megyei Önkormányzat elnöke azt mondta, az elmúlt harminc évben hazánk komoly lépéseket tett a nemzet szétszakítottságának egyesítése ügyében, mindez pedig annak is köszönhető, hogy közvetlenül a rendszerváltozás után is ”voltak olyan elszánt emberek, akik felelősséget éreztek a Kárpát-medence sorsáért„.

Úgy vélekedett, a pécsi szervezet hiánypótló missziót töltött be a 2004-es népszavazás utáni nehéz években is, hiszen megannyi programmal, eseménnyel erősítette a külhoni magyarság összetartozását.

Kunszt Márta (DK), a pécsi önkormányzat civil tanácsnoka emlékeztetett: a délszláv háború kitörése idején egyértelművé vált: a történelem nem az élet tanítómestere, hiszen időről időre elkövetjük ugyanazokat a hibákat. A mostani háborúra utalva hozzátette: csak azt tehetjük, hogy megpróbáljuk megszólítani azokat az embereket, akik képesek megállítani a viszálykodást.

A Kárpát-medence jövőképe című konferenciát a pécsi székhelyű, 1992-ben alakult Határokon Túli Magyarságért Alapítvány (HTMA) 30. évi jubileumi eseményeinek keretében rendezték meg.

A tanácskozáson – mások mellett – előadást tartott Hajdú Zoltán, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Trócsányi András, a Pécsi Tudományegyetem társadalomföldrajzi és urbanisztikai tanszékének vezetője, míg a délután során Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa kap szót külhoni magyar kulturális szervezetek vezetői mellett.

A HTMA a jubileum alkalmából a konferenciát követően gálaestet is rendez pénteken a baranyai megyeszékhelyen. A Pécsi Nemzeti Színházban mások mellett helyi színművészek, táncegyüttesek lépnek színpadra az est során.