Magyarország jó pályán van

Jó felzárkózási pályán van Magyarország – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a 29. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor gazdasági versenyképességet és állami szerepvállalást vizsgáló panelbeszélgetésén csütörtökön Tusnádfürdőn.

Fotó: MTI/Veres Nándor

Az a legjobb versenyképességi indikátor ugyanakkor, ha az emberek azt mondhatják, jobban élnek – mutatott rá a miniszter, kiemelve: az elmúlt években, amit meg tudott tenni az állam e téren, az a sérülékenység és a kockázat csökkentése volt. Elkezdték csökkenteni a kockázatot, sérülékenységet okozó tényezőket, mint a magas államadósság, magas államháztartási hiány, vagy a munkanélküliség – sorolta.

Mostanra alacsony az államháztartási hiány, az államadósság 7-8 éve csökken, és a devizakitettséget is tudták mérsékelni, ami kihat a versenyképességre. Jó felzárkózási pályán van Magyarország, a növekedés elindult a gazdaságban, nőtt az export és emelkednek a bérek – összegzett a tárcavezető.

A miniszter fontosnak tartotta az állami a szolgáltatások minőségét a versenyképesség szempontjából, ezen területen van még mit javítani, bár nem állnak rosszul. 

A kis- és középvállalkozói szektor a feldolgozóipar területén például sosem lesz versenyképes a nagy cégekkel, multikkal, de a szolgáltató szektorban megvan ez a lehetőség – jegyezte meg Varga Mihály, aki szerint az állami szolgáltatások javítása mellett e területre kell fókuszálni az elkövetkező időszakban. 

Azt is szeretnék, ha lennének olyan magyar termékek, amiről a világnak eszébe jut a magyar gazdaság. Újra kezdenek a magyar „zászlóshajók” megjelenni, mint a Tungsram, és a buszgyártásban is igyekeznek az Ikarust életre kelteni – jelezte.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter rámutatott: a legfontosabb feladat, a magyar vállalatok által hozzáadott érték továbbnövelése, és a hatékonyság javítása. Ma a külföldi és a magyar tulajdonú vállalatok a hozzáadott érték 50-50 százalékát állítják elő, de míg előbbiek a munkavállalók negyedét alkalmazzák, addig a magyar vállalatok a háromnegyedét – jegyezte meg.

A digitális eszközök használata mellett kiemelte a munkavállalók képzését, s kitért arra, hogy az innovációs képesség kialakítása rendkívül fontos a versenyképesség szempontjából. Az innovációs képesség hiánya különösen a magyar vállalatoknál általános jelenség – emelte ki.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország több „high-tech részt” tesz hozzá az exportált termékekhez, mint Németország. Erre lehet és kell is építeni, ahogy a magyar egyetemi hálózatra is. 

Kitért arra is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia „dolgába” semmilyen módon nem akar beleszólni, de meg kell állapodni arról, hogy a magyar közösség mit finanszírozzon. Az elmúlt 19 évben olyan forrásokat tudtak K+F-re fordítani, mint még soha, de az eredményesség még sem volt jó – jegyezte meg. 

Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója szerint a versenyben elért eredmény a versenyképesség legjobb mérőszáma. Az állami szerepvállalást nem szabad ördögtől valónak tekinteni, sok nagy nyugati vállalat mögött jelentős állami szerepvállalás van. Az állam tud okos, hatékony is lenni, attól függ, hogyan működik. 

Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója annak alapján értelmezte a versenyképességet, hogy hosszú távon milyenek a gazdasági kilátások, a vállalatok mennyire tudnak fejlődni, tudnak-e több munkahelyet teremteni, a reálkeresetek emelkednek-e és a magyar emberek jobban élnek-e. A tartós felzárkózáshoz erős versenyképességi politikára van szükség – rögzítette, hozzátéve: Magyarországon a költségvetés rendben van, stabil alapokon áll, így lehetőség van a jövővel foglalkozni a versenyképességet javítani. 

Ha 2030-ra az osztrák gazdaság fejlettségi szintjének 80 százalékát el tudják érni, akkor nem irreális cél az sem, hogy akkorra a keresetek is megduplázódjanak – mutatott rá. 

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője arról beszélt, hogy Székelyföld fejlesztésre szorul, például nemzetközi reptérre, autópályákra lenne szükség.

Székelyföld magyarságát az itt élő magyarság jelenléte adja, a szülőföldön való boldogulás kérdése fokozottan érvényes, elengedhetetlen – fogalmazott.