Magyarország jól van

Sokan állítják, mégsem igaz, hogy mi, magyarok minden jóban találnánk valami rosszat, ami miatt panaszkodhatunk. A Horváth-Varga Anikó, Nagy Tímea és Pári András által jegyzett, közel két és fél évig tartó kutatás azt mutatja, érzékenyen reagálunk ugyan azokra az eseményekre, amelyek megnehezítik életünket, ám tartósan nem ezek befolyásolják a közérzetünket.

A havonta ismétlődő, ezer felnőtt bevonásával lefolytatott kutatás során a kérdezőbiztosok az iránt érdeklődtek, miként alakultak a megkérdezettek jövedelmi viszonyai, mennyire elégedettek saját maguk és az ország helyzetével. A válaszadóknak tízfokú skálán kellett értékelniük saját közérzetüket, és átlagosan 6,7-et mutatott ez az érték. A kutatók azzal magyarázzák e meglehetősen jó eredményt, hogy a kiegyensúlyozottságban komoly szerepük van a stabilitást teremtő és fenntartó kormányintézkedéseknek. A Covid-járvány mindenkit megviselt ugyan, de az oltóanyagokhoz való hozzáférés és a járvány lecsengése jelentősen javította a közhangulatot. Jó hatással volt biztonságérzetünkre az orosz–ukrán háború higgadt kezelése. Ez rövid ideig tartó visszaesés után ismét a boldogság- és elégedettségi szint emelkedését hozta.

A számok részletesebb vizsgálatából tanulságos következtetések is levonhatók. A legmagasabb boldogsági és elégedettségi értékről például a kicsi gyerekeket nevelők nyilatkoztak. E körben nyilván komoly kedélyjavító tényezőnek számítanak a családsegítő intézkedések, amelyek eredményeként ma már nem kell számolni azzal, hogy a többszöri gyermekszülés egyben a család anyagi helyzetének megrendülésével járhat.

Az ellenzéki hangulatkeltés ellenére a nyugdíjas korúak közérzete is javult a tízes évek elején tapasztaltakhoz képest. A tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítése és a nyugdíjprémium bevezetése nemcsak az anyagi helyzetét javította az időseknek, önbecsülésüknek is jót tett.

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, miként értékelik az emberek saját egészségi állapotukat. A válaszok voltaképpen meglepetést hoztak, átlagosan 6,9-re értékelték a megkérdezettek. Saját biztonságérzetükre még jobb osztályzatot adtak a vizsgálat résztvevői: átlagosan 7,1-et.

A kérdezők arra is kíváncsiak voltak, hogy a háborús infláció és az energiaválság miként hatott a kutatásban részt vevők anyagi helyzetére. A válaszok azt mutatják, hogy ezek a nehézségek nem rendítették meg a társadalom többségét. Mindössze tíz százalék volt azoknak az aránya, akik jövedelmük csökkenéséről számoltak be. Ám hónapról hónapra többen nyilatkoztak úgy, hogy javultak (20 százalék) vagy nem változtak (70) a jövedelmi viszonyaik.

A kutatás során arra is fény derült, hogy az emberek némileg rosszabbnak ítélték meg az ország, mint a saját helyzetüket. Leginkább a szomszédunkban zajló háború hatására romlottak jelentősen az értékek. A válaszadók közül a budapestiek a legborúsabbak. Ők adták a leggyengébb osztályzatokat a saját helyzetükre és az országéra.

A magyarok hangulatának javulását mutatja a 156 ország boldogságszintjét értékelő nemzetközi World Happiness Report adatsora is. 2013-ban eredményeink alapján a 110. helyet foglaltuk el, 2021-re viszont már az 51. helyre soroltak bennünket boldogságindexünk alapján. Mindez azt mutatja: a minden oldalról érkező fenyegetettség ellenére Magyarország immár a világ boldogabbik felére került.