Fotó: Bóka János, Facebook
Hirdetés

Azzal összefüggésben, hogy Európai Unió Bírósága június közepén 200 millió euró, valamint további napi egy millió euró megfizetésére kötelezte Magyarországot arra hivatkozva, hogy nem teljesítette a befogadási feltételekről szóló irányelv és a visszatérési irányelv rendelkezéseit, Bóka János magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta: megkezdődtek a tárgyalások Ylva Johansson belügyi biztossal a migrációs ítélet végrehajtásáról.

Közölte: a megbeszélésen egyértelművé tette, hogy Magyarország a kiszabott bírságot nem fogja befizetni.

„Megállapodtunk abban, hogy milyen csatornákon keresztül zajlanak az ítélet végrehajtásával kapcsolatos további megbeszélések. Fölállítottunk egy menetrendet, a megbeszélések ennek megfelelően fognak folytatódni a továbbiakban” – fogalmazott.

Aláhúzta: Magyarország törekszik arra, hogy megoldja a kérdést, és a napi egymillió eurós bírság megszűnjön.

Korábban írtuk

Magyarország pozícióját a migrációs ítélet végrehajtásával kapcsolatban a népszavazáson, a nemzeti konzultáción, illetve a választásokon kifejezett politikai akarat jelenti – hangsúlyozta Bóka János, majd úgy fogalmazott: „ez nagyon határozott, egyértelmű felhatalmazás számunkra. Nekünk ennek mentén kell tárgyalásokat folytatnunk az uniós bizottsággal a továbbiakban is”.

A uniós parlament strasbourgi plenáris ülésének alkalmával tartott szakbizottsági üléssel kapcsolatban az európai ügyekért felelős miniszter elmondta, a meghallgatáson a magyar uniós tanácsi elnökség prioritásait kellett ismertetnie, és tájékoztatnia a szakbizottság tagjait arról, hogy az illetékességi körükbe tartozó ügyekben milyen előrelépés várható a magyar elnökség munkája során. Ehhez képest – mint kiemelte – a kérdések legtöbbje a magyar belpolitikai helyzetre vonatkozott, illetve nyílt politikai támadás volt Magyarország és a magyar emberek ellen, „sajnos a magyar balliberális ellenzék részéről is”.

„Úgy gondolom, hogy ez nem szolgálja sem az Európai Unió, sem Magyarország, sem a magyar emberek érdekét” – fogalmazott.

A meghallgatás során, az orosz-ukrán háború lezárása érdekében kezdett magyar békemisszióval kapcsolatban, a Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő által mondottakkal összefüggésben – miszerint Orbán Viktor kormányfő moszkvai és pekingi látogatása sérti az uniós szabályokat – Bóka János azt mondta: az európai nyilvánosságot szükséges tájékoztatni arról, hogy amit az EP-képviselő mondott, az nem felel meg a valóságnak.

Schaller-Baross Ernő fideszes EP-képviselő, a Patrióták Európáért képviselőcsoport tagja, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az európai és a magyar baloldal sikertelenül támadja a magyar soros elnökséget.

Szomorúnak nevezte, hogy néhány európai és magyar baloldali képviselő megpróbálta eltéríteni a szakbizottsági vita fókuszát az elnökségi prioritásokról. Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének a széke pedig ismét üresen maradt, most sem jelent meg az EP Alkotmányügyi Bizottságának ülésén, holott nemcsak tagja, hanem alelnöke is a testületnek – hívta fel a figyelmet.

Szavai szerint a munka rendületlenül folytatódik, hiszen az európai emberek három dolgot akarnak: békét, rendet és fejlődést. Magyarországnak az az érdeke, hogy az EU-ban minél nagyobb legyen a jólét, ezért a magyar elnökség európai versenyképesség javítását célzó törekvései fontos és az emberek érdekeit középpontba helyező tervek – jelentette ki.

Megjegyezte: Brüsszel központosító törekvései miatt elmélyültek a szubszidiaritási viták. A brüsszeli vezetés erőltetett központosító törekvései egy olyan Európai Unió képét jelenítik meg, amely az önálló hangjukat megjeleníteni kívánó kisebb és közepes tagállamok nemzeti érdekeinek elhallgattatását célozza – emelte ki.

„Ezen baloldali törekvéseket, mi, patrióták nem vagyunk hajlandók elfogadni” – fogalmazott.

Schaller-Baross Ernő végezetül úgy fogalmazott: „a magyar uniós elnökség munkája és támogató hozzáállása révén sikerülhet megőrizni kapcsolatunkat kereszténydemokrata gyökereinkkel, ideértve a nemzeti alkotmányokat és alkotmányos hagyományokat is, továbbá a nemzeti parlamentek is nagyobb szerepet kaphatnak”.