A tárcavezető a moldovai kollégájával, Mihai Popsoi-jal tartott közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy napjainkban nem csupán a háború jelentette biztonsági kihívásokkal kell szembenézni, hanem a rendkívüli gazdasági megpróbáltatásokkal is, és világosan látszik az, hogy az alakuló új világrend nem az Európai Unió erősödését fogja magával hozni.

Hirdetés

„A kérdés az, hogyan lehetne az Európai Uniónak új lendületet adni, hogyan szívhat magába új energiát, hogyan is kaphat új ambíciókat az Európai Unió. És mi azt gondoljuk, hogy ezt a lendületet, energiát a bővítés hozhatja meg”

– szögezte le. „A bővítés hozhatja el azt a lendületet, azt az új energiát, amely szükséges ahhoz, hogy az Európai Unió a jövőben meg tudjon erősödni” – tette hozzá.

Majd arra is kitért, hogy Magyarország ezért a soros elnökségi időszaka alatt minden megtesz annak az érdekében, hogy minél gyorsabb legyen a bővítés, és minden támogatást megad ahhoz, hogy Moldova is minél hamarabb csatlakozhasson a közösséghez.

Rámutatott, hogy a magyar belépés sem olyan nagyon régen történt, így friss az emlék, hogy a folyamat mennyire bonyolult és összetett, amelyben szavai szerint a tapasztalat és a szakértelem aranyat ér.

Korábban írtuk

Illetve hangsúlyozta, hogy ezért is született megállapodás arról, hogy a Magyar Diplomáciai Akadémián ötven olyan moldovai köztisztviselőt fognak kiképezni, akiknek aztán kulcsszerepük lehet a csatlakozási tárgyalásokban.

„A jövő héten érkezik meg az első harminckét moldovai tisztségviselő, akik összesen három alkalommal vesznek részt képzésen Magyarországon az önkormányzatiság, az adópolitika, illetve a mezőgazdasági szabályok témájában”

– tájékoztatott. Szijjártó Péter ezután úgy vélekedett, hogy az EU-hoz csatlakozni kívánó országok teljesítményét külön-külön kell elbírálni.

„Mi soha nem fogunk beleegyezni abba, hogy különböző, csatlakozni vágyó államok előrehaladását egy másik ország befolyásolja. Ugyanis ha így tennénk, akkor a gyengébben teljesítő vagy lassabban haladó tagjelöltek fognák vissza a jobban haladó, jobban teljesítő tagjelölteket, és ezt, azt hiszem, senki nem akarhatja”

– fogalmazott. „Minden támogatást megadunk ahhoz, hogy a jelenlegi európai bizottsági átvilágítási folyamat a lehető leggyorsabban végigmenjen, és minél előbb a valódi csatlakozási tárgyalások is meg tudjanak kezdődni a tárgyalási fejezetek megnyitásával” – folytatta.

Továbbá ennek kapcsán fontos feladatnak nevezte a képmutatás felszámolását Brüsszelben, aláhúzva, hogy az EU-tagállamok többsége a nyilvánosság előtt támogatólag nyilatkozik a bővítésről, a zárt ajtók mögött azonban kollégái egy jelentős része inkább ez ellen beszél.

„Én azt gondolom, hogy egy bővítéspárti elnökségnek a legfontosabb feladata, hogy kiugrassza a nyulat a bokorból, vagyis mindenkit késztessen arra, hogy őszintén beszéljen erről a kérdésről, és érje el, hogy azok, akik a nyilvánosság előtt támogatóak, azok legyenek támogatóak érdemben is”

– mondta. A miniszter végül érintette a kétoldalú kapcsolatokat is, és emlékeztetett arra, hogy 2020-ban stratégiai partnerségi megállapodást írt alá Magyarország és Moldova, ami azóta jelentős eredményeket hozott.

Kiemelte, hogy tavaly minden idők második legmagasabb kereskedelmi forgalmát regisztrálták, miután annak értéke az elmúlt tíz évben két és félszeresére nőtt.

Üdvözölte, hogy az OTP Moldovában is a piacvezetők közé tartozik, a magyar pénzintézet már csaknem ezer embert foglalkoztat és ötvennégy fiókot működtet az országban, az év végéig pedig harmincmillió eurót fektet be a szolgáltatásai fejlesztésébe.

Emellett kifejtette, hogy döntően a Wizz Air biztosítja Moldova légi összeköttetését a világgal. Valamint arra is kitért, hogy évente negyven moldovai hallgató tanulhat ösztöndíjjal hazánk egyetemein.