Magyarország most is a kereszténységet védi
Magyarország – a XV. században betöltött szerepéhez hasonlóan – a XXI. században is kulcsszerepet vállal az európai nemzetek kulturális értékeinek, közös keresztény hagyományainak megóvásában, illetve az Európai Unió külső határainak megvédésében – jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a nándorfehérvári diadal emléknapján tartott budapesti ünnepségen, csütörtökön.Németh Szilárd a Halászbástya tövében álló Hunyadi János-szobornál megtartott megemlékezésen hangsúlyozta: ez a nap nem csupán a nemzetnek, hanem a keresztény Európának és a mai keresztény világ összességének az emléknapja, máig élő példaképe a hazafiságnak, az önfeláldozásnak, emberi helytállásnak, az európaiságnak, az európai összefogásnak és a kereszténységnek.
Erre a győzelemre emlékezik azóta minden keresztény templom déli harangszója – tette hozzá a politikus.
Felidézte, hogy a XV. században az Európát félelemben tartó török seregek II. Mehmed vezetésével 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt. Ugyan V. Miklós és III. Callixtus pápa ezt követően keresztes hadjáratot hirdetett, de a nyugati uralkodók – hasonlóan, mint ma – csak magukkal voltak elfoglalva – fogalmazott.
Ebben a helyzetben Nándorfehérvár megvédése csak annak volt köszönhető, hogy Hunyadi János és Szilágyi Mihály, a vár kapitánya saját jövedelméből finanszírozta „Magyarország kulcsának” védelmét.
A „törökverő” 12 ezer, sógora pedig 7 ezer várvédőt tudott „összetrombitálni”, illetve a később szentté avatott Kapisztrán János 30 ezres létszámú szerb-magyar önkéntes, népfelkelő sereget toborzott.
A többszörös túlerőben lévő török hadsereg 1456. július 4-től ostromolta a várat, ám a viadal 22-én, a középkori magyar hadtörténet egyik legdicsőbb epizódjaként Hunyadi János seregeinek fényes győzelmével ért véget – emlékeztetett Németh Szilárd.
Hangsúlyozta, hogy a győzelem hőseire ma is kegyelettel és tisztelettel, méltó módon kell emlékeznünk. Ezért nyilvánította július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává az Országgyűlés 2011-ben.
A továbbiakban úgy vélekedett, hogy a Nyugat-Balkán stabilitásának kulcsországa ma is Szerbia, mert a régió megfelelő védekezőképessége nélkül Magyarország és az Európai Unió többi országa sem lehet biztonságban.
Ebben a helyzetben – folytatta – Magyarország és Szerbia számíthat egymásra, és Magyarország minden támogatást megad Szerbiának az európai uniós tagság elnyeréséhez.
A magyar-szerb sorsközösséget a jövőben is meg kell őriznünk, a jószomszédi viszony ugyanis hosszú távú érdeke mindkét országnak – fűzte hozzá.
Úgy fogalmazott, hogy „erős ország nincs erős hadsereg nélkül, mert csak az a miénk, amit meg is tudunk védeni”.
Ezért – folytatta – nélkülözhetetlen katonai képességeink fejlesztése. A kormánynak az a célja, hogy a Magyar Honvédség 2026-ra térségünk legütőképesebb, a legkorszerűbb haditechnikai eszközökkel felszerelt és legszervezettebb nemzeti haderejévé váljon – mondta Németh Szilárd.
Az ünnepség végén a megemlékezés résztvevői megkoszorúzták Hunyadi János szobrát; a többi között elhelyezték Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János köztársasági elnök és Kövér László országgyűlési elnök koszorúját.
