Magyarország nem esik el az EU-s forrásoktól
Jogállamiságon mást és mást értenek az egyes tagállamokban történelmi, szociológiai, kulturális hagyományaikból fakadóan, az egyes eltérő jogrendszerek pedig nem rosszabbak vagy jobbak egymásnál, hanem másmilyenek. Az erről folytatott viták ezért parttalanok – hangzott el az Alapjogokért Központ pénteki sajtótájékoztatóján.
Nincs egységes jogállamiság-definíció az Európai Unióban, az ilyen vizsgálódások során az egyes esetek mindig külön értékelhetők, nem pedig valamiféle univerzális mérce alapján döntenek – szögezte le az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Kovács István az EU következő hétéves költségvetését és a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítését célzó helyreállítási alap kifizetéseinek úgynevezett jogállami kritériumokhoz kötésének tervéről azt mondta, annak érvényesülése esetén az Európai Bizottság ideológiai alapon meghozott döntésével tényszerű bizonyítékok nélkül, pusztán a „gyanú” fölmerülése nyomán szankcionálnák a kínpadra vont tagállamokat.
– Ez elfogadhatatlan, ezért Magyarország és Lengyelország a végsőkig elmegy ebben az ügyben – hangsúlyozta Kovács István.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a vétó nem jelenti azt, hogy működésképtelenné válik az Európai Unió, hiszen az indemnitás (új szabályozás híján a jelenleg érvényben lévő regula további alkalmazása) elve alapján megállapodás nélkül apróbb korrekciókkal érvényben marad a jelenlegi EU-s költségvetés.
Ebből kifolyólag Magyarország sem esik el az uniós forrásoktól.
Kovács István a helyzetet elemezve arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyreállítási alap pedig hitelt jelent, amit névleg ugyan az Európai Unió vesz föl a jó tündér szerepében tetszelegve, de valójában a tagállamok fizetik a tartozást.
Ugyanez igaz a hétéves uniós költségvetésre, nyomatékosította az Alapjogokért Központ EU-s kutatórészlegének projektvezető helyettese. Kurucz Orsolya rámutatott, hogy az EU-s költségvetés a tagállamok befizetéseiből áll össze, így az egyes országoknak járó összeg tulajdonképpen a saját pénzük visszaosztása.
A gyakran előkerülő hamis narratívával szemben szó sincs tehát valamiféle adományról vagy segélyről.
Nem eszik azonban olyan forrón a kását. Kurucz Orsolya emlékeztetett, hogy a tegnapi uniós csúcstalálkozón résztvevők abban maradtak: tovább keresik a kompromisszumot, hiszen minden tagállam abban érdekelt, hogy hatályba léphessen a következő hétéves uniós ciklus költségvetése, illetve a helyreállítási alap. Ennek feltétele azonban, hogy egyetlen tagállamot se lehessen a saját érdekeivel ellentétes politikára rákényszeríteni.
A Demokrata kérdésére, miszerint nem lehetne-e rövidre zárni az értelmetlen huzavonát az Európai Unió Bíróságán, rákényszerítve az Európai Unió intézményeit a saját működésüket szabályozó regulák betartására, vagyis a törvényességre, Kovács István úgy válaszolt, hogy az EUB nem általános jogegységi döntéseket hoz, hanem egyes konkrét esetekben ítélkezik. Ma is vannak ugyanakkor a testület előtt problémás ügyek, például az Európai Parlament által a saját eljárásrendjét megsértve elfogadott, ezért súlyosan jogsértő Sargentini-jelentés, aminek nyomán megindították hazánk ellen az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárást.
A konfliktus lényege azonban az eltérő világértelmezés.
Ezt pedig csak úgy lehet meghaladni, ha az Európai Unió azzal foglalkozik, amiben egyetértés van.
