Magyarország nem fogad el kompromisszumot

A migráció kérdéséről és az Európai Unió következő költségvetéséről tárgyaltak kedden Luxembourgban a tagállamok általános uniós ügyekben illetékes miniszterei. Magyarországot a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára képviselte, Takács Szabolcs hangsúlyozta, Magyarország nem fogad el kompromisszumot a kötelező kvótákról.

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Mint telefonon az MTI-nek elmondta, azt a magyar álláspontot hangsúlyozta, hogy a migráció kérdésében „semmiféle olyan kompromisszumot nem fogadunk el, amelyben valamilyen formában megmarad a bevándorlók és menedékkérők kötelező elosztása. Magyarországnak sem jogi, sem politikai kötelezettsége nincs arra, hogy bevándorlóország legyen” – mondta.

Hozzátette, a magyar kormány célja az, hogy a július 1-jén kezdődő osztrák elnökség alatt a tagállamok belássák: a kötelező elosztáson alapuló megközelítés helyett az unió külső határainak a megvédését kell a középpontba tenni. „A meggyőzés nem könnyű, látjuk például, hogy a másodlagos migráció kérdése egyes országokban belpolitikai zavarokhoz vezetett. Nem számítunk kompromisszumra az e heti európai uniós csúcstalálkozón sem. A megállapodáshoz az kell, hogy az összes tagállam tényként fogadja el, hogy az elosztás nem működik, az uniónak határvédelmi központú bevándorlási politikát kell követnie” – részletezte.

A költségvetés ügyében egyelőre sok a nyitott kérdés – mondta, hozzátéve, nem tudni, hogy mikor lehet kompromisszumra jutni. Az Európai Bizottságban született tervezet alapvetően egy bevándorlást támogató költségvetés – hangsúlyozta. 

Magyarország célja, hogy bekerüljön a költségvetésbe a külső határai védelmének uniós támogatása, vagyis hogy a határok védelmét ne csak nemzeti költségvetésből, hanem uniós pénzekből is lehessen finanszírozni. „Az eddig elkészült elképzelésekben ennek nincs nyoma, erről nem született konszenzus” – mutatott rá. „Egyes tagállamok a brit kiválás után nem kívánnak több pénzt befizetni a költségvetésbe, úgyhogy annak még a mérete is kétséges” – fűzte hozzá Takács Szabolcs.

A tanácskozás eredményes volt viszont az EU nyugat-balkáni bővítése szempontjából. Nagy és hosszú vita után megállapodás született arról, hogy 2019. júniusában megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Macedóniával, fél évvel később pedig Albániával is.