Magyarország álláspontja nem változott: a migrációra vonatkozóan nem tudja elfogadni a kötelező elosztási mechanizmust, ez ügyben nemzetállami és nem európai uniós szinten kell döntést hozni – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Brüsszelben.

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Fotó: MTI/Kovács Attila, illusztráció

Gulyás Gergely magyar újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján elmondta, az uniós tanács soros elnökségét betöltő Bulgária migrációs válság kezelését célzó javaslata nincs tekintettel azokra a tagállami véleményekre, amelyek a felső határ nélküli, kötelező elosztási mechanizmust egyértelműen, hosszú ideje következetesen elutasítják. Több tagállam van ugyanis az elosztási mechanizmus ellen, mint korábban.

A miniszter megjegyezte, mások mellett Németország sem tett le a mechanizmus érvényesítéséről, és ez hatással van az ország belpolitikájára is.

Gulyás Gergely hangsúlyozta, Magyarország egy stabil német kormányban érdekelt, de egyetlen ország belpolitikai ügyének sem szabad megterhelnie az uniós döntéshozatalt egy ilyen – Európa egészét érintő – rendkívüli súlyú kérdésben.

Kijelentette, a migrációs válság kezelése elsősorban a hatékony tengeri és szárazföldi határvédelem által valósítható meg. Magyarország javaslata továbbra is az, ha egy tagállam nem képes megvédeni külső határait, az unió segítségét kérheti. Ha nem él ezzel a lehetőséggel, és továbbra sem tartja be a határvédelemre vonatkozóan vállalat kötelezettségeit, annak a tagállamnak fel kell függeszteni a schengeni övezeti tagságát. Kiemelte továbbá, a nemzetközi védelemre nem jogosultak kitoloncolásnál humánusabb az a magyar javaslat, amely szerint a menedékkérő-regisztrációs központokat, az úgynevezett hotspotokat az EU területén kívül kell felállítani annak érdekében, hogy már ott eldönthető legyen, ki jogosult és ki nem az uniós beutazásra.

Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette továbbá, a magyar kormány véleménye szerint kedvezőtlen, ezért nem tartja elfogadhatónak, hogy a 2020 utáni, hét éves uniós költségvetésre vonatkozó javaslat azokat az országokat részesíti előnyben, amelyek az elmúlt években nem tartották be a maastrichti kritériumokat és azokat bünteti, amelyek sikeres gazdaságpolitikát folytattak.

Úgy vélekedett, mivel Nagy-Britannia uniós kilépése miatt forrásokat veszít az Európai Unió, a hiányosságok pótlására pedig több tagállam nem hajlandó, az elosztható források csökkentéséből adódó hátrányokat minden tagállamnak arányosan kell viselnie. Magyarország úgy gondolja, hogy az elmúlt évek gazdasági sikerét nem szabad büntetni, a kohéziós támogatásoknak figyelemmel kell lennie azok céljára: az egyes államok fejlettségének további támogatására – húzta alá.

A költségvetést érintően kiemelte, Magyarország számára elfogadhatatlan a migrációra előirányzott támogatások mértéke is, ugyanis a tervezet erre a célra több uniós alapból is forrásokat biztosítana, ugyanakkor továbbra sem garantálja a határvédelemre fordított költségek megtérítését az érintett államoknak. Magyarország nyitott a számára előnyös kompromisszumokkal végződő tárgyalásokra, ha ugyanis nem sikerül megegyezésre jutni még az idén, akkor a jövő év elején induló európai parlamenti választási kampány miatt a megegyezés esélyei egyre rosszabbak lesznek – tette hozzá a miniszter.

Gulyás Gergely elmondta azt is, hogy Joseph Daullal, az Európai Néppárt (EPP) elnökével folytatott megbeszélésén a francia politikus kijelentette: a Néppárt érékes tagjának tekinti a legnagyobb magyar kormánypártot. Azok a problémák pedig, amelyek Európában fennállnak nem a közép-kelet-európai régióban keresendőek, az európai közbeszédet ugyanis döntően pillanatnyilag a német belpolitika határozza meg.