Hirdetés

Magyarország olyan szigorú intézkedéseket hozott meg időben, amelyek eredményeként azon kevés ország közé tartozik, ahol a tömeges megbetegedések időszaka nem következett el – mondta, kijelentve: mára sikerült a vírus terjedését kontroll alatt tartani.

Arról is beszélt ugyanakkor a miniszter, hogy a baloldali pártokra nem számíthattak, nem támogatták az eredményes védekezés feltételeit megteremtő törvényt sem, nem a védekezésben vettek részt, hanem a kormányt és a védekezés irányításában közreműködő szakembereket támadták a veszélyhelyzetben is. Hozzátette, most, a veszélyhelyzet megszüntetésekor is az ellenzék támadásainak vannak kitéve.

A rendkívüli jogrend megszüntetéséről azt mondta: legkésőbb június 20-tól ismét adottak lesznek azok a garanciális rendelkezések, amelyeket az alkotmány nem rendkívüli jogrend idején biztosít.

Gulyás Gergely közölte: az egészségügyi járványügyi készültség azt jelenti, hogy a kórházak irányítási rendszere változatlan lesz, a tisztifőorvos és a kormány pedig a járványügyben szükséges intézkedésekhez elengedhetetlen jogosítványokat kap. Ilyen például szükség esetén az idősek vásárlási idősávjának fenntartása vagy a rendezvénytilalom. Utóbbiról megjegyezte: június 20. után sem lehet visszatérni azokhoz a nagy tömegrendezvényekhez – különösen nem zárt térben -, amelyek a fertőzés terjedésének veszélyével járnának együtt.

Kitért rá: Budapesten is változnak a védelmi intézkedések, így lehetővé válik, hogy fokozatosan és szigorú menetrend szerint újrainduljon az élet. Az éttermek is nyitva tarthatnak, így a károk a szektorban mérséklődhetnek, ami a nemzetgazdaság és a munkavállalók szempontjából is fontos – közölte.

Gulyás Gergely kiemelte azt is: a Trianon századik évfordulója alkalmából szervezett megemlékezések június 3-7. között szigorú szabályok mellett megtarthatók. Június 4-én az Országgyűlés is emlékülést tart, ezen a köztársasági elnök mond beszédet. Más eseményeket is szerveznek, a miniszterelnök is beszédet tart majd – közölte. Hozzátette: a trianoni emlékmű átadását viszont elhalasztják, erre augusztus 20-án kerülhet sor.

Hangsúlyozta: a száz éve történt esemény nemzeti tragédia, és nincs más nemzet, amely hasonló csonkolást túlélt volna. Ugyanakkor ma Magyarország erősebb, mint bármikor az elmúlt száz évben, a nemzeti közösségek túlélték a többszöri elnyomást, a nemzetpolitikát új alapokra helyezték, és a kapcsolatok ma sokkal élénkebbek a nemzetrészekkel – fogalmazott.

Úgy vélte, eljutottunk oda, hogy közjogi értelemben is létrejött a kapcsolat a nemzeti közösségekkel, és a nemzetpolitikai intézkedések beváltották a reményeket. Fontos emlékezni június 4-én, és végig kell gondolni, hogyan lehet még szorosabbra fűzni a kapcsolatokat a nemzeti közösségekkel – mutatott rá.

A miniszter a tájékoztatón a gazdaságvédelem költségvetésének nevezete a jövő évi büdzsét. Hangsúlyozta: ma még nem lehet megmondani, milyen hatása lesz a koronavírus-járványnak a gazdaságra, nagy a bizonytalanság ezzel kapcsolatban. A jövő évi költségvetésben egy nagy gazdaságvédelmi alap van, ez segít, hogy új munkahelyeket teremtsenek a megszűnő álláshelyek helyett – magyarázta.

Azt mondta, soha olyan jók nem voltak a foglalkoztatási adatok, mint márciusban, ezért fontos, hogy azoknak, akik elveszítették az állásukat, esélyt kínáljanak. Állami képzéseket vezettek be, munkahelyteremtő programokat indítottak, emelték a közmunkaprogram keretét, csökkentik a munkát terhelő adókat, a beruházásokat pedig soha nem látott mértékben támogatják – sorolta.

Gulyás Gergely szerint a cél, hogy a nehézségek ellenére az embereknek és a munkahelyteremtő vállalatoknak több pénz jusson. Emellett a 13. havi nyugdíjat is visszavezetik, orvosolva a korábbi méltánytalanságot – emlékeztetett.

Kiemelte: a kormány az önkormányzatokra partnerként tekint, szeretnék, ha nem csökkennének a nekik jutó források, ezért szerepel a rájuk vonatkozó fejezetben 858 milliárd forint támogatás, ami 16 százalékkal több, mint 2020-ban.

Megjegyezte: a szolidaritási adó nem azt jelenti, hogy az állam elvesz forrásokat, hanem a gazdagabb önkormányzatok juttatják ezt az összeget a szegényebbeknek.

A Miniszterelnökség vezetője arról is szólt, hogy a veszélyhelyzet elmúltával látják majd, pontosan milyen források állnak az ország rendelkezésére, ezért remélik, ennek fényében még külön fejlesztésekről is tudnak majd dönteni. A gazdaságvédelmi alap lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatokat is pozitívan érintő fejlesztéseket támogasson a kormány – tette hozzá.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő arról számolt be, hogy augusztus 31-ig ha a koronavírus-járvány miatt az utazásszervező lemondja az utazást, vagy a járvány miatt lehetetlenné válik az út, akkor a befizetett előleg, díj visszafizetése helyett lehetőség van utalvány kibocsátására.

Ebben az esetben az utazónak 15 napja van nyilatkozni arról, elfogadja-e az utalványt. Ha nem, a befizetett pénzt vissza kell utalni neki – ismertette a kormányrendeletet.

A szóvivő hozzátette, az utalványok főszabály szerint 2021. augusztus 31-ig lehetnek érvényesek, de közös megállapodással ettől el lehet érni.

Eladni nem lehet az utalványokat, de átruházhatók.

Korábban írtuk

A kérdések között felvetették, hogy bár június 20-án megszűnik a veszélyhelyzet, de az egészségügyi válsághelyzet intézményének bevezetésével a megszokottnál is nagyobb felhatalmazást kapna a kormány, s újabb rendeleti kormányzás jöhet. Gulyás Gergely cáfolta az újabb rendeleti kormányzást, és úgy fogalmazott: néhány baloldali politikus ezt elkezdte mondani a napokban, de el kellene olvasni, mi szerepel a törvényben, „Soros György ugyan jogász, de a szervezeteinél dolgozó jogászoknak sem engedi meg, hogy eredeti hivatásuknak megfelelő véleményeket írjanak” – jegyezte meg.

Kifejtette: arra lesz lehetőségük, hogy rendezvényeket betiltsanak, de ez a gyülekezési jogot ez nem érinti.

Arra is lesz továbbá lehetőségük, hogy a tisztifőorvos által eddig is gyakorolt jogkörökről ő maga vagy a kormány döntsön, illetve járványügyi válsághelyzetben iskolabezárást rendeljen el a kabinet, valamint, hogy a boltokban az idős embereknek külön idősávot állapítsanak meg – ismertette a miniszter.

A tárcavezető egy másik kérdésre válaszolva leszögezte: a járványügyi készültség alapjog-korlátozást nem tesz lehetővé, így a kormányzati túlhatalomra való állítások megalapozatlanok. Elmondta: a rendkívüli jogrendi helyzet tanulságainak megfelelően módosítják a katasztrófavédelemi törvényt, hogy az a mindenkori kormányok számára hatékony cselekvési lehetőséget biztosítson.

A munkájukat elvesztőket segítő kormányzati lépésekről elmondta: 100 ezer fővel megemelték a közmunkás keretszámot, lehetővé tették, hogy további 3000 ember csatlakozhasson a hadsereghez, valamint olyan gazdaságélénkítő lépéseket tettek, amelyeknél a támogatás feltétele a munkahelyek megőrzése, vagy új munkahelyek létrehozása. Emellett – folytatta – a kormány átképzési programokat is indított, az informatikai képzésre már több mint 70 ezren jelentkeztek.

Az önkormányzatokat érintő szolidaritási adóról és a gépjárműadó elvonásáról szólva Gulyás Gergely arra hívta fel a figyelmet: az önkormányzati szféra az alaptörvény szerint az állam része, ha pedig egy államban negatív következményekkel járó történés áll elő, mint a mostani járványhelyzet, akkor az az igény nem méltányos a kormánnyal és az állam polgáraival szemben, hogy az önkormányzatokat ez a helyzet ne érintse.

Hangsúlyozta: minden adat szerint a koronavírus-járvány miatt a központi kormányzat több forrást veszít el, mint az önkormányzatok. Hozzátette: az államnak – amelynek az önkormányzatok is részei – ezermilliárdos veszteségeket kell elszenvednie idén, ehhez képest a gépjárműadó 34 milliárd forintja annyira szerény rész, hogy az önkormányzati költségvetéseknek átlagosan 1-2 százalékát érinti.

Kérdésre kitért arra is: a kollégiumokat egyelőre zárva tartották, mert virológus szakemberek szerint éppen az ilyen jellegű intézmények válhatnak járványgóccá, de amikor lehetővé válik, akkor a szabályok enyhítésére sor kerülhet.

Gulyás Gergely a háziorvosi ellátás esetleges államosítására vonatkozó kérdésre válaszolva leszögezte: semmilyen döntés nem született az egészségügy átalakításával kapcsolatban. Hozzátette: a járvány megmutatta, hogy a magyar egészségügy milyen tiszteletre méltó felkészültséggel próbálta kezelni a rendkívüli helyzetet, de látták az árnyoldalait is a jelenlegi működésnek, ami a készletek, kapacitások nyilvántartásával és a finanszírozás hiányosságával függ össze. Az a fontos, hogy úgy készüljünk fel a járvány várható második hullámára, hogy a lehető legjobb állapotban legyen az egészségügy – mondat a miniszter, hozzátéve, hogy ebben az egészségügyért felelős miniszternek és az operatív törzset vezető belügyminiszternek van kulcsszerepe.

Közölte továbbá: a kórházparancsnokok jelenléte fontos a járványügyi készültség idején, és ha már nem lesz indokolt ez a készültség, akkor a kórházparancsnokok jelenléte sem lesz az. A kiskunhalasi konténerkórház börtönkórház lesz, de egészségügyi válsághelyzet estén bevethető lesz a járvány betegeinek kezelésére – tette hozzá.

Az országos koronavírus-tesztsorozatról közölte: a lényeget már megismerhették, és a tapasztalatok a védekezésnél is felhasználhatók lesznek. Közép-Európa legnagyobb reprezentatív vizsgálata volt ez – fűzte hozzá.

Azt is elmondta, hogy egyelőre nincs prognózis arról, hogy megrendezhető lesz-e az augusztus 20-i ünnepség, tervezik, de ha a járványügyi helyzet nem teszi lehetővé, nem tartják meg, erről később hoznak döntést.