Magyarország nem támogat Ukrajna háborús finanszírozását növelő megoldásokat

Az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követően a miniszter sajtónyilatkozatában elmondta: a miniszterek megkezdték a decemberi uniós csúcs előkészítését, amely az átlagosnál is jelentősebb kérdéseket tárgyal majd, köztük Ukrajna további finanszírozását, az uniós bővítési folyamatot és versenyképességi ügyeket. Közölte: kedden az Európai Bizottság úgynevezett opciós papírt terjesztett elő, amely három lehetséges módszert vázol fel Ukrajna további katonai és civil támogatására: a befagyasztott orosz jegybanki vagyon felhasználását, közös hitelfelvételt, illetve tagállami közvetlen befizetéseket. A dokumentum ezek bármilyen kombinációját is elképzelhetőnek tartja.

Bóka különösen aggályosnak nevezte a javaslatokat annak fényében, hogy Ukrajnában nemrég a külföldi támogatásokkal való, mintegy 100 millió eurós nagyságrendű visszaélésekről szóló korrupciós botrány robbant ki. „Ebben a helyzetben indokoltabb lenne az Ukrajnának nyújtott uniós pénzügyi támogatás felfüggesztése és a szükséges vizsgálatok lefolytatása, nem pedig további eurómilliárdok átutalása” – mondta.

A bővítéspolitikával kapcsolatban kijelentette: Magyarország álláspontja változatlan, vagyis Ukrajnának nem az Európai Unióban van a helye, helyette stratégiai partnerségben kellen gondolkodni. Szerinte a bővítést érdemalapon kell folytatni, ahogy nyugat-balkáni országok és Moldova esetében is, ahol a folyamat valódi perspektívával és hozzáadott értékkel bír.

A következő hétéves költségvetési keretről folyó politikai vitáról Bóka elmondta: jelenleg a valódi tárgyalások az Európai Bizottság és az Európai Parlament között zajlanak, miközben a tagállami kormányokat tömörítő Tanács háttérbe szorul. Magyarország azt kérte a dán soros uniós elnökségtől, hogy állítsa helyre az intézményi egyensúlyt, és a tagállamok vegyék vissza az irányító szerepet a költségvetési tárgyalások során.

A bizottság jövő évi jogalkotási munkatervéről szólva „anomáliára” hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy az Európai Bizottság nem tesz le olyan javaslatokat, amelyek rövid távon mérsékelnék az európai vállalkozásokat és polgárokat sújtó magas energiaárakat. „Amíg ezen a területen nincs érdemi előrelépés, addig valódi versenyképességről sem beszélhetünk” – fogalmazott.

Bírálta továbbá a migrációs szolidaritási mechanizmus aktiválását célzó bizottsági javaslatot, amely szerint Magyarországnak is menedékkérőket kellene befogadnia más tagállamokból, vagy – elutasítás esetén – személyenként mintegy 8 millió forint kompenzációt fizetnie. Felháborítónak nevezte a javaslatot, emlékeztetve, hogy Magyarország több mint egy évtizede védi az EU külső határait, amiért sem támogatást, sem elismerést nem kapott, ellenben napi egymillió eurós bírsággal sújtja az Európai Bíróság.

Hozzátette: a tervezet szerint a külső határokon működő menekülttáborok kapacitásának negyedét Magyarországnak kellene biztosítania, amit „kettős mércének és súlyosan aránytalannak” nevezett.

A miniszter szerint az EU védelmi politikájának megerősítése kapcsán sem világos, hogy európai vagy ukrán védelmi kapacitások építéséről van-e szó. Magyarország álláspontja szerint az európai adófizetők pénzéből kizárólag európai védelmi képességeket kell fejleszteni.

Bóka beszámolt arról is, hogy a magyar kormány kezdeményezte az EU hatásköreinek átfogó átvilágítását, különös tekintettel azokra a területekre, ahol az unió túlléphetett hatásköri korlátain – többek között a gazdaságpolitika, energiapolitika, migráció, jogállamiság, oktatás, kultúra és családpolitika területén. Az átvilágítás eredményeit a jövő év elejére ígérte.

A miniszter végül ismételten felhívta a figyelmet az Európai Unióban tapasztalható antiszemita incidensek megszaporodására, és kérte a bizottságot az antiszemitizmus elleni uniós stratégia felülvizsgálatára, valamint az azonnali védelmi intézkedések megtételére. A Tanácstól pedig azt kérte, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel – így a terrorista szervezetek listázásával – lépjen fel hatékonyabban a Hamász, Irán és más rosszindulatú külföldi szereplők európai tevékenységével szemben.