Magyarország térségében egyszerre vannak jelen hagyományos és új típusú kihívások

Éves meghallgatásán Benkő Tibor elmondta: ezekre a kihívásokra reagálva döntött úgy a kormány, hogy „új Magyar Honvédséget” kell kialakítani korszerű technikai eszközökkel és azokat kezelni képes, kiválóan kiképzett és felkészített katonákkal. Ezért átfogó honvédelmi és haderőfejlesztési programba kezdtek – tette hozzá. Közölte: a program végrehajtása szervezési feladatokat is magában foglal, ezért 2019-ben megalakították a Magyar Honvédség Parancsnokságát, s létrehozták továbbá a Kiberműveleti Központot, a kiberszemlélői posztot és a kiberakadémiát.

A miniszter kitért arra is, hogy tavaly mind a hivatásos és szerződéses, mind a tartalékos állomány létszáma növekedett. Hozzátette: az önkéntes tartalékos katonák száma tavaly, év végén több mint 9100 volt, mostanra a 10 300-at is meghaladta. Szólt a hivatásos és szerződéses katonák, valamint a honvédelmi alkalmazottak illetményfejlesztéséről, a lakhatási támogatásokról és a honvédelmi nevelés lehetőségeinek bővítéséről is. Idén a koronavírus-járvány miatt nem szerveztek honvédelmi táborokat, de tavaly 72 táborban 2500-an vettek részt.

A miniszter a haderőfejlesztés eddigi eredményeit, folyamatban lévő feladatait is részletezte. Példaként említette: a H145M típusú helikopterből év végére 16 lesz a Magyar Honvédségnél a megrendelt 20-ból. Emellett 8 orosz helikoptert felújítottak: modernizálták navigációs rendszerüket, éjjellátó képességgel szerelték fel azokat. Az Airbus A319-es típusú repülők pedig már intenzív betegellátásra is alkalmasak.

Kiemelte: a világot, Európát is negatív biztonsági, környezeti változások jellemezték és jellemzik napjainkban is. Az elmúlt években újszerű katonai jellegű fenyegetések jelentek meg, mint például a hibrid hadviselés, a kiberfenyegetések. Ezzel együtt az elmúlt időszakban Európában is nőtt a terrortámadások, a terrorfenyegetések száma.

A miniszter szerint e változásokat jelentős mértékben az instabil, működésképtelenné vált államok okozzák. Ennek tudható be a tömeges illegális migráció is. Az ez elleni küzdelem tavaly is a Magyar Honvédség kiemelt feladata volt. Benkő Tibor elmondta: a NATO biztonság- és védelempolitikai értékelése kétirányú fenyegetettséget jelöl meg. A NATO úgy véli, a keleti fenyegetettség, azaz Oroszország ellen – a párbeszéd kezdeményezése mellett – a szövetségnek erős, gyorsan reagáló, hatékony képességeket kell kialakítania az elrettentés érdekében.

A másik irányú fenyegetettség, a déli. Ebben a NATO és Magyarország célja a kiváltó okok megszüntetése. Ezért vesz részt a Magyar Honvédség három kontinensen tizenegy országban békefenntartó missziókban, továbbá a NATO és az EU készenléti erőiben. Felhívta a figyelmet: Magyarország a keleti és a déli fenyegetettség metszéspontjában helyezkedik el. Ehhez kapcsolódó feladatait segíti a Székesfehérváron létrehozandó Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság, továbbá a Szolnokon felállítandó Regionális Különleges Műveleti Parancsnokság.

Benkő Tibor azt mondta: Magyarország mindkét irányban érintett, de a déli irányból érkező kihívások, mint a tömeges illegális migráció, a Nyugat-Balkán békéje és stabilitása prioritást élveznek. A honvédelmi miniszter beszámolója során fontosnak nevezte a honvédelem érdekében tett munka, az eredmények ismertetését, a lakosság korrekt tájékoztatását. Valamennyi felszólaló – kormánypárti és ellenzéki – képviselő köszönetét fejezte ki a katonák szolgálatáért, különösen a határvédelemben, valamint a koronavírus-járvány elleni védekezésben résztvevők munkájáért.

A miniszter által említett „korrekt tájékoztatással” Vadai Ágnes (DK) alelnök és Harangozó Tamás (MSZP) nem értett egyet, különösen a honvédelmi beszerzéseket érintően. Vadai Ágnes szerint 2010 óta a Magyar Honvédség működésében három korszak volt, ebben a 2018 óta tartót a „brutális titkolózás” időszakának nevezte. Az ülést levezető Simon Miklós (Fidesz) alelnök erre reagálva azt mondta: 2002 és 2010 között volt „a szervezett leépítés” időszaka. Az ellenzéki kritikákra válaszul úgy fogalmazott, „nem ártana egy kis önkritika gyakorlása”, különösen annak, aki „aktív részese” volt ennek az időszaknak.

Benkő Tibor is visszautalt a 2010 előtti helyzetre, mondván: 2010 előtt semmilyen beszerzés nem történt. A „totális titkolózás” kapcsán pedig példaként említette: amikor egyeztetésre hívta a pártokat, ellenzéki képviselők nem mentek el. Vadai Ágnes és Harangozó Tamás is kérdezett a vértesszőlősi siklóernyős-baleset halállal végződött mentési ügyéről. Benkő Tibor azt mondta: sajnálják a történteket, a családnak részvétét fejezte ki. A vizsgálat, az ügyészségi eljárás folyamatban van – közölte. Lukács László György jobbikos alelnök megkérdezte: érte-e atrocitás a közterületeken járőröző katonákat.

Benkő Tibor kiemelte: a katonákat nem érte atrocitás, több esetben – tűzből mentésnél, életmentésnél – segíteni tudtak civileknek. A fideszes Bartos Mónika a járvány elleni védekezésben részt vevő katonákról kérdezett. A miniszter elmondta: jelenleg 93 kórházban mintegy 1100 katona segít. Emellett a katonák a fertőtlenítési feladatokat is végzik és nagyobb számban vannak jelen a közterületeken is. Azt is elmondta: a közelmúltban egy honvédelmi alkalmazott meghalt, egy zenész katona pedig lélegeztetőgépen van a koronavírus miatt. A honvédelmi miniszter több mint 3 órás meghallgatása során többször alakult ki – nem egyszer indulatos – vita ellenzéki képviselők és a miniszter, illetve kormánypárti képviselők között.