Magyarország továbbra is kiveszi részét a szolidaritásból
Az ukrajnai háborúban a béke megteremtése ugyan a nagyhatalmak feladata és lehetősége, a szolidaritás ugyanakkor mindannyiunké, és Magyarország továbbra is kiveszi részét ebből a szolidaritásból – hangsúlyozta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára kedden Budapesten.
Soltész Miklós, aki egyben a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke, a Regionális Menekültügyi Koordinációs Keretterv 2023 magyarországi fejezetének bemutatóján közölte: Magyarország a háború kezdete óta részt vesz az Ukrajnának szervezett segítségnyújtásban, majd idézte az ENSZ igazságos és tartós békét sürgető határozatát.
A keretterv magyarországi bemutatóját az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) Közép-európai Képviselete szervezte.
Soltész Miklós emlékeztetett arra, hogy a hat magyarországi karitatív szervezet tavaly a magyar kormány 3 milliárd forintos támogatásával valósíthatott meg segélyprogramokat Ukrajnában és Magyarországon az ukrajnai menekülteknek, valamint magyarországi adományozók további több mint egymilliárd forint értékű adományt gyűjtöttek össze. Kitért arra is, hogy az UNHCR 2,5 milliárd forintos támogatási szerződést kötött a hat karitatív szervezettel.
Szólt arról, hogy a magyar kormány és a magyar segélyszervezetek milyen módon nyújtottak segítséget a háború elől menekülőknek. Az elmúlt hétig Magyarországra több mint 1 millió 70 ezer menekült érkezett Ukrajnából, közülük több mint 500 ezer embernek tudtak valamilyen módon segíteni – mondta.
Az államtitkár méltatta azokat a kárpátaljai magyarokat, akik a háború kezdetétől önkéntesként segítettek a menekültek és segítőik közötti nyelvi akadályok lebontásában, majd az anyagi mellett a lelki segítségnyújtás fontosságát is hangsúlyozta. Soltész Miklós egyúttal hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is kiveszi a részét a szolidaritásból.
Roland Schilling, az UNHCR Közép-európai Képviseletének főképviselője arról beszélt, hogy Európa a második világháború óta legnagyobb menekültválságot éli át: az ukrán népesség mintegy egyharmadának el kellett hagynia a lakhelyét, közülük hatmillióan az országon belül kerestek menedéket, nyolcmillióan pedig átlépték az ukrán határt. Roland Schilling beszámolt arról is, hogy az ENSZ 3,9 milliárd dollárt szánt az ukránok helyben megsegítésére, emellett célirányosan támogattak hét úgynevezett befogadóországot, köztük Magyarországot.
Adriány Kincső, a United Way, a Regionális Menekültügyi Koordinációs Keretterv partnerszervezetének ügyvezető igazgatója az összefogás fontosságát kiemelve arról szólt, hogy szervezetük 4,3 millió dollárral segítette az ukrajnai menekülteket. Továbbra is elkötelezettek a mellett – tette hozzá -, hogy támogassák a menekülteket, és továbbra is azon lesznek, hogy aktív részesei legyenek a segítségnyújtásnak.
Az UNCHR az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy a magyarországi humanitárius partnerszervezeteknek 63 millió dollárra van szükségük az ukrajnai menekültek támogatásához.
Az ukrajnai háború immár a második évébe lépett, és ukránok milliói élnek az otthonuktól elszakítva részint az országon belül, részint szerte Európában. Ebben a helyzetben 37 magyar, illetve menekültek vezette magyarországi szervezet, az ENSZ érintett szervezeteivel együtt 63 millió dollárt kér, hogy a kormányzatnak az ukrajnai menekülteket támogató erőfeszítéseit kiegészítse – olvasható az összegzésben.
A Regionális Menekültügyi Cselekvési Terv (RRP) keretében kialakított együttműködésnek 2023-ban csaknem 40 partnerszervezete van, köztük menekültek által alapított és működtetett szervezetek is. Az így összefogott kisebb és nagyobb szervezetek a kormányzati támogatási programokat kiegészítve az ukrajnai menekültekért dolgoznak szerte az országban – írták.
Közölték: a válságkezelésre továbbra is szükség van, ám a cselekvés egyre inkább a menekültek beilleszkedésének segítése és a hosszú távú támogatások felé – beleértve a lakhatási támogatásokat – mozdul el. Mindemellett szükségesnek nevezték a menekültek védelmét szolgáló alapvető projekteket, köztük az információszolgáltatást, a jogi tanácsadást és a pszichoszociális segítséget azoknak a „pusztító következményeknek” az ellensúlyozására, amelyeket a háború következtében szenvednek el a menekültek, mindenekelőtt a nők és a gyerekek.
A kommüniké szerint az ukrajnai válság kezelésére kidolgozott Regionális Menekültügyi Cselekvési Terv, amelynek Magyarország is része, 2023 januárja és decembere között tíz országban 1,7 milliárd dollárnyi összegből szándékozik segíteni a menekülteknek. Több szektorból több szervezet összefogására épül a cselekvési stratégia, és a pénzügyi igény több mint 240 szervezet munkáját fedezi Bulgáriában, Csehországban, Észtországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Moldovában, Romániában és Szlovákiában – írták.
