Magyarország versenyképességét erősítik a Neumann János Program pályázatai

Hankó Balázs szerint a források segítségével 2030-ra Magyarország Európa 10 legjobb innovátorának egyikévé válhat, egyetemei közül 1 a világ 100 legjobbja közé, legalább 3 Európa legjobbja közé kerülhet, szakképzése pedig világbajnok lehet. Az elmúlt években a kutatóhálózat, a felsőoktatás, az innovációs rendszer megújult, a magyar innovációs rendszer szintet lépett, 12 magyarországi egyetem már bekerült a legjobb 5 százalékba, és a legkiválóbb 1 százalékban is van már magyar egyetem – indokolta a várakozásokat.

Az államtitkár közölte, hogy Neumann János Programban keretében májustól megjelenő pályázatok forrásaiból 147 milliárd forint az idei innovációs programstratégiát foglalja magában, 193 milliárd forint értékben pedig uniós támogatású kiírások jelennek meg. Az innovációs pályázatok teljes életpályájára kiterjedő segítséget nyújtanak a kutatóknak, az egyetemi hallgatók támogatásán keresztül hozzájárulnak a magyar felsőoktatás nemzetköziesítéséhez, ösztönzik az infrastrukturális és módszertani fejlesztéseket a szakképzésben.

Az egyetemi hallgatók mobilitási és mentorprogramokra pályázhatnak, a szakképzésben tanulók pálya- és karriertanácsadást kapnak. A források legjelentősebb részét vállalkozások kapják, hogy innovációs partnerségek keretében kapcsolatokat létesíthessenek a kutatókkal, egyetemekkel és más képzési helyekkel. A programok eredménye 200 új szabadalom és termék, ezekből pedig évente legalább 50 milliárd forint többletárbevétel lehet – tette hozzá.

A NIÜ vezérigazgatója a magyar innovációs ökoszisztéma fejlesztése érdekében sürgette a kutatóintézetek, egyetemek és az ipari kutatóhálózat partneri együttműködéseinek erősítését. Bódis László szerint az állami szereplőknek ebben kell segíteniük a piaci résztvevők mellé állva, közvetlen támogatásokkal. A NIÜ ebben vállal részt azzal, hogy tudáshasznosítási és tanácsadási szolgáltatásokat hoz létre, támogatja az egyetemeken és kutatóintézetekben keletkezett tudás piacra vitelét, összeköti az innovációra nyitott vállalatokat a megfelelő partnerekkel.

Hozzátette, hogy a magyar starup-ökoszisztéma, a kezdő innovatív vállalkozásokat támogató belföldi környezet még elmarad az ország innovációs teljesítményétől, ezért az egyik legfontosabb feladat a vállalkozói és kutatói utánpótlás erősítése. Bódis László abban bízik, hogy a feltörekvő innovátorok a NIÜ segítségével multinacionális társaságok helyett a saját cégeiket viszik majd sikerre.

Az intézmény a jövőképes starupok támogatása, külpiaci és nemzetközi tevékenységük ösztönzése mellett feladatának tekinti a magyar innovációs rendszer nemzetközi megjelenítését, belföldön pedig innovációs légkör erősítését. A NIÜ ezt azzal is segíti, hogy még ebben az évben nemzetközi rangú innovációs rendezvényeket hív meg Magyarországra – közölte az intézmény vezetője.