Magyarországnak stratégiai érdeke az egyre szorosabb együttműködés Szerbiával

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-szerb felső szintű stratégiai tanácsülésről nyilatkozva arról számolt be, hogy az együttműködés a két ország között stratégiai jelentőségű, a felek hozzájárulnak egymás fizikai, energia- és gazdasági biztonságának javításához.

„Magyarországnak így alapvető stratégiai érdeke az egyre szorosabb együttműködés Szerbiával. Minél szorosabb ez az együttműködés, annál gyorsabban fejlődik a gazdaságunk, annál inkább biztonságban vagyunk, és annál biztonságosabb az energiaellátásunk” – szögezte le.

Majd kifejtette, hogy a két ország még szorosabbra fogja fűzni energetikai összeköttetéseit azzal, hogy egy új kőolajvezeték épül a százhalombattai finomító és a szerbiai hálózat között. „Ezzel megteremtjük a lehetőségét annak, hogy Magyarország ne csupán vásárlója, hanem tranzitországa is legyen a kőolaj-kereskedelemnek, Szerbia számára pedig újabb kőolajforrások nyílnak meg” – mutatott rá.

„Magyar oldalon a beruházáshoz tartozó megvalósíthatósági és környezeti tanulmányokat decemberre a szakemberek és a kijelölt vállalatok elkészítik, és onnantól kezdve három esztendőt fog igénybe venni ennek a nagyberuházásnak a végrehajtása” – tette hozzá.

Továbbá arra is kitért, hogy az újabb távvezetékkel a villamosenergia-hálózatok összekötésében is nagy előrelépés fog történni, az átviteli kapacitás ezáltal a kétszeresére nő 2028-ra.

Emellett üdvözölte, hogy az idei év végén megkezdi működését a magyar-szerb-szlovén áramtőzsde is, aminek nyomán a térség ellátása biztonságosabb lesz, ráadásul versenyképesebb áron is fog zajlani.

Szijjártó Péter érintette a Budapest-Belgrád vasútvonal építését is, és megerősítette, hogy 2026-ra már 160 kilométeres óránkénti sebességgel lehet majd vonattal utazni a két főváros között.

„A teherforgalom számára is ez a pálya fogja jelenteni a leggyorsabb eljutást a görögországi kikötőkből a nyugat-európai vásárlók felé, amikor például a Kínából Európába irányuló importról lesz szó” – húzta alá.

Ezután emlékeztetett arra, hogy kínai-szerb-magyar háromoldalú együttműködés keretében egy másik rendkívül fontos beruházás is tervben van, ugyanis Európa legnagyobb, legmodernebb, legkulturáltabb határátkelőjét kívánják létrehozni Röszkénél, ahol ma mindig nagyon hosszú sorok állnak.

A miniszter végül hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom folyamatosan bővül, az értéke az elmúlt tíz évben négy és félszeresére nőtt, és mára elérte az ötmilliárd eurót, így különösen lényeges lenne a hosszú, néha napokig tartó várakozás felszámolása a határon.

„Ezt kis fejlesztésekkel egy picivel lehet csökkenteni, de áttörést nem lehet elérni. Az áttöréshez az kell, hogy Európa legnagyobb, legmodernebb és legkulturáltabb autópálya-átkelőjét építsük meg Röszke és Horgos között” – vélekedett.

„Az erre vonatkozó pénzügyi, technológiai tárgyalásokat két hét múlva Kínában meg is fogjuk kezdeni. A magyar-kínai-szerb háromoldalú együttműködés a vasúti beruházás tekintetében sikeres volt. Így itt az ideje, hogy mindezt a közúti átkelés esetében is érvényesíteni tudjuk” – fűzte hozzá.