Fotó: MTI/Ujvári Sándor (archív)
A már bezárt tompai tranzitzóna
Hirdetés

A bevándorláspárti uniós politikába illeszkedő, ám szigorában megdöbbentő ítéletet hozott múlt csütörtökön az Európai Unió Bírósága (EUB). A luxembourgi székhelyű testület arra kötelezte hazánkat, hogy kétszázmillió eurót, azaz mintegy nyolcvanmilliárd forintot fizessen, amiért „nem tartja tiszteletben” az uniós szabályokat, többek közt a nemzetközi védelem megadása, valamint az EU területén jogellenesen tartózkodó, nem uniós állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárások terén. Ezzel még nincs vége, az EUB arra is kötelezte Magyarországot, hogy a szabályozás betartásában mutatkozó késedelem minden egyes napjára egymillió euró összegű kényszerítő bírságot fizessen be. A bíróság szerint ugyanis hazánk nem teljesítette azt a 2020-as ítéletet, amely a befogadási feltételekről szóló irányelv és a visszatérési irányelv rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatban született.

Az EUB magyarázata szerint a 2020-as ítélet a nemzetközi védelem iránti eljáráshoz való hozzáférés korlátozására, a védelmet kérelmezők tranzitzónákban való jogellenes őrizetére, a jogellenesen tartózkodók kitoloncolására, valamint a menedékkérők azon jogának megsértésére vonatkozott, hogy a beadványuk elutasításával szembeni jogorvoslati kérelem elbírálásáig Magyarország területén maradjanak. A bíróság szerint hazánk nem tett eleget a négy évvel ezelőtti ítéletben foglaltaknak, csak a már korábban bezárt tranzitzónákat illetően.

Magyarország „a lojális együttműködés elvének megsértésével szándékosan kivonja magát a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közös uniós politika egészének, valamint az EU-ban jogellenesen tartózkodó, unión kívüli országok állampolgárainak kitoloncolására vonatkozó szabályok alkalmazása alól” – fogalmazott mostani ítéletében az EUB.

A tranzitzónák lényege az volt, hogy onnan az unióból kifelé lehetett távozni az elbírálás alatt – adott esetben Szerbia felé –, de a menedékkérők nem kaptak szabad utat Magyarországra és ezáltal a schengeni övezetbe, hiszen az az általános tapasztalat, hogy a migránsok jelentős része nem jogosult védelemre, kitoloncolni azonban nagyon nehéz őket, hiszen eltűnnek a hatóságok szeme elől. Az EU által kifogásolt létesítmények bezárása után Magyarország a konzulátusokon tette lehetővé a menedékkérelmek benyújtását. Az évekig tartó migrációs vitákban az is számtalanszor elhangzott magyar részről, hogy mire egy migráns elér a magyar határra, több biztonságos országon is áthalad, távolról sincs közvetlen veszélyben, nem indokolt, hogy a magyar határon kelljen kérelmet benyújtania, az pedig a magyar és európai emberek biztonsága érdekében alapvetés kellene legyen, hogy tisztázatlan státuszú, személyazonosságú emberek ne mozogjanak szabadon. A brüsszeli ellen­érvek viszont, alaposan megtámogatva a Soros György hálózatához tartozó úgynevezett jogvédő és civil szervezetekkel, kizárólag az emberi jogi aspektusokat hangsúlyozzák, és elítélik, hogy a magyar kormány biztonsági kérdésként is tekint a migrációra – holott a balti és más uniós országok is kerítést húztak fel a határukon, és igyekeznek nemzeti szinten megoldani a külső határok védelmét.

Korábban írtuk

Hazánk „álláspontja szerint a 2020-as ítélet központi elemei már nem relevánsak, mivel a röszkei és a tompai tranzitzónákat 2020. május 20. óta nem használják, ezenkívül a nyugat-balkáni útvonalon a migrációs helyzet fokozódása és az Ukrajnából érkező, menekültek jelentős száma miatt a korábbi állítások is idejemúltak” – állapította meg gyorselemzésében a Migrációkutató Intézet. Rámutattak, hogy az EUB nem tér ki arra, hogy „az Európai Bizottság (EB) kérésével szemben miért nagyságrendekkel, mintegy hetvenszeres arányban nagyobb bírságot szabott ki a bíróság Magyarországra”. „A bizottság ugyanis eredetileg 7 millió eurós átalánybírságot és napi 6 millió forintos büntetést kért” – emlékeztettek. A Migráció­kutató Intézet szerint a kiszabott bírság teljesítése kétféle módon történhet. Az elmarasztalt tagállamot az EB értesíti a bírság összegéről és a fizetési határidőről, és az összeget az unió központi költségvetésébe kell befizetni. A másik lehetőség – amennyiben Magyarország nem fizeti be a bírságot –, hogy azt levonják a hazánknak járó uniós forrásokból, például strukturális alapokból és egyéb pénzügyi juttatásokból.

Soros György bírósága hozta meg ezt az ítéletet” – reagált másnapi rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint „köztudott dolog, hogy az Európai Unió, a brüsszeli buborék, ahogy mi hívjuk, tele van Soros György embereivel”. „Sorosnak van egy terve, ezt meghirdette, sose rejtette véka alá, maga írta meg, rátette a kézjegyét, közzétették, be kell hozni évente egymillió migránst; ha nincs rá pénze az uniónak, majd ő ad kölcsönt, és meg kell oldani, hogy az európai kontinens hagyományos arculata, amely keresztény, amely európai, az változzon meg, és Európából egy kevert népességű kontinenst kell létrehozni. Nem baj, ha fogy a fehér, meg fogy az európai, majd jön helyette máshonnan valami másfajta ember” – emlékeztetett a kormányfő.

Orbán Viktor felhívta a figyelmet, hogy a 2015–2016-os migrációs válság kitörése után hazánk kétmilliárd eurót költött a déli határ és az országunk védelmére, és arra, hogy „Magyarország magyar ország maradjon”. „Van egy vitánk Brüsszellel, szerintünk Brüsszelnek nincsen joga ahhoz, hogy megmondja, mi kikkel éljünk együtt, mert a migrációs brüsszeli követelés azt jelenti, hogy engedjük be őket. Adjunk nekik pénzt, lássuk el őket, és engedjük meg, hogy itt éljenek velünk, és ezt nem mi döntjük el, hanem ezt Brüsszelben fogják eldönteni. Mi ahhoz ragaszkodunk, hogy magyarok, csak kizárólag Magyarországon és magyarok mondják meg azt, hogy kikkel élünk együtt” – magyarázta.

Orbán Viktor közölte, hogy a kormány nem hagyja annyiban a súlyos büntetést: „Töröm a fejem, hogy hogyan oldjuk meg úgy, hogy ez nekik jobban fájjon, mint nekünk. Vannak lehetséges megoldások. Nem arról vagyunk híresek, mármint a mostani magyar kormány, hogy föladja, vagy hogy kétségbe esnénk azért, mert első látásra egy nehéz helyzettel találjuk magunkat szembe, nem szoktunk sopánkodni, nem tördeljük a kezünket. Jár az agyam, lesznek megoldások, biztosak lehetnek benne a magyar emberek, hogy ez a végén jobban fog fájni Brüsszelnek, mint Magyarországnak.”

Az Európai Bíróság Magyarországgal szembeni, az EU történetében példátlan ítélete azt jelenti, hogy be kell engedni a migránsokat a határon, akik itt beadhatják a kérelmeiket és itt is maradnak” – magyarázta a Hír TV műsorában Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Rámutatott, 2015 óta ismert, hogy az ilyen esetekben mi a forgatókönyv: a menedékkérők táborokba kerülnek, majd megszöknek onnan. „A határbiztonságban Magyarország olyan rendszert alkalmaz, amely megakadályozza, hogy valaki jogellenesen átjutva a határon, letéve a géppisztolyt, amivel a túloldalról lövöldözött, menekültstátuszt kérjen” – jegyezte meg. Bakondi György arra is emlékeztetett, hogy az unió nem viseli a határkerítés létrehozásának és fenntartásának költségeit, amely sok tízmilliárd forintba kerül. „A kommunikációs rendszerre, az állomány képzésére lehet uniós forrásra pályázni, de ez az összköltségek egy százalékát sem éri el” – magyarázta.

Az ítélet kihirdetésének másnapján tüntetést tartottak az Európai Bizottság budapesti irodája előtt. Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője szerint az EU tisztességtelen szándékait semmilyen körülmények között nem szabad kiszolgálni. „Magyarország húsz éve nem ehhez az EU-hoz csatlakozott, nem a brüsszeli fenyegetések és a sunyi trükközéseik miatt szavazott rájuk” – hangsúlyozta. Bencsik András szerint az unió azért bünteti a magyarokat, mert a saját országukban magyarként akarnak élni. „Bármi áron ki kell maradni a brüsszeli elmebajból, Magyarország belügyeibe az Európai Unió Bírósága sem avatkozhat be” – mondta Bayer Zsolt publicista. „Az ítélet alapján úgy tűnik, mégis van kötelező európai migráns­kvóta, holott nemrég még arról harsogtak sokan, hogy az egészet csak Orbán Viktor találta ki az emberek hergelésére” – emlékeztetett ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Hangsúlyozta, hogy a magyar jog is ér annyit, mint más tagállamoké, és ha más államok megálljt parancsolhatnak a brüsszeli önkénynek, akkor Magyarország is kiállhat az alkotmányos identitása mellett. „Idegen népesség a magyarok akarata ellenében nem telepíthető be az országba, és nem azért, mert nem vagyunk vendégszeretők, hanem azért, mert az itt élők nem akarják a 2015-ös káosz megismétlődését” – fogalmazott.