Mahoney: Csak Orbán Viktor emlékeztet a XX. század nagy államférfiaira
Daniel J. Mahoney szerint Churchill vagy De Gaulle ma nem ismernének rá arra a közösségre, aminek a létrehozásán dolgoztak.Daniel J. Mahoney politikatudós, filozófus, szerző, egyetemi tanár, az Assumption University emeritus professzora volt a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának vendége. Mahoney többek között a John Durham-jelentésről beszélt. Durham, a korábbi különleges ügyész megvizsgálta a Donald Trump és Oroszország összejátszásának felfedésére irányuló FBI-nyomozás körülményeit, és megállapította, hogy az FBI (és a CIA) elfogultan, politikai megrendelésre cselekedett – ismerteti a Mandiner.
Mahoney arra a kérdésre, hogy ez fontos fejlemény-e az amerikai politikában, azt válaszolta, hogy „igen. De persze az is igaz, hogy vannak, akik a kialakult olvasathoz ragaszkodnak, ami egyébként már jóval az ukrajnai háború előtt megmérgezte az amerikai-orosz kapcsolatokat.”
A politikatudós úgy véli, hogy „sok olyan ember lesz ezután is, aki nem fogadja el a bizonyítékot, és ugyanazokat a kliséket ismételgeti; hamis tényeket, amelyek itt keringenek 2016 óta. Pedig már régóta nyilvánvaló, hogy nem volt ügy, azaz semmilyen, akár közvetett bizonyíték, ami alátámasztotta volna azt a vádat, hogy Trump valamilyen módon Moszkva szövetségese lett volna. ”
Daniel J. Mahoney-nak nemrég Az államférfi, mint gondolkodó címmel jelent meg könyve, melynek budapesti bemutatója április végén volt. A szerző a Danube Institute meghívására érkezett a magyar fővárosba. Ennek kapcsán a rádióműsorban azt a kérdést tették fel neki, hogy vannak-e manapság államférfiak, „olyanok, akiknek világos és széles látókörű elképzelése van arról, hova és hogyan akarnak eljutni, és akik a világ realitásaival, a valósággal is tisztában vannak.”
– Valószínűleg Churchill és De Gaulle voltak a legnagyobb államférfiúk a XX. századi Európában. Ők klasszikus liberális nevelésben részesültek, mély érzékkel a történelem felé, mély morális meggyőződésekkel. Konzervatív személyiségek voltak, a kommunizmus és nácizmus elleni harcukat nem valamiféle esetleges emberi jogi felfogás nevében vívták, hanem a szabadságra épülő keresztény civilizáció érdekében. De említhetem Konrad Adenauert, az NSZK első kancellárját, valamint az Európai Közösség eredeti alapítói közül Alcide De Gasperit és Robert Schumannt – nem a Maastricht utáni európai közösségről beszélek
– sorolta, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a személyiségek ma nem ismernének rá arra a közösségre, aminek a létrehozásán dolgoztak, ami ma technokrácia és agresszív vallástalanítás keveréke.
Kitért arra, hogy van egy politikus, akit ugyan sok vita övez, azért is, mert megpróbálja megóvni Európát a posztmodern, államokon túllépő gőzhengertől, megakadályozni, hogy Magyarország elveszítse kapcsolódását vallási és kulturális hagyományaival.
– Ebben a tekintetben Orbán Viktor rendelkezik vízióval egy olyan Magyarországról, ami a hagyományt és a szabadságot képes egyszerre érvényesíteni, valamint ellenáll néhány kulturális őrületnek, mint a gender körüli nevetséges vallásosság
– magyarázta a professzor.