Mandátum-kalkulátort ajánlgat Juhász Péter
Mandátum-kalkulátort hozott létre az Együtt pártalapítványa a különböző választási összefogások tesztelésére.Mandátum-kalkulátort hozott létre az Együtt pártalapítványa a különböző választási összefogások tesztelésére.
Szuper játék! A nyertes kormányváltást kap ajándékba!
– ezzel a felütéssel indított hétfőn Facebook-oldalán Juhász Péter, az Együtt elnöke.
A pártelnök élő videóban reklámozta az úgynevezett Mandátum-kalkulátort. A kalkulátort az Együtt pártalapítványa alkotta meg.
Van egy még izgalmasabb játék. Álmodj, és próbáld meg kialakítani azt a verziót, amiben az általad óhajtott végeredmény jön ki.
Álmodozni, igen, azt lehet…
De mi is az a Mandátum-kalkulátor? A megadott LINKRE kattintva egy újabb Juhász Péter-videó fogad bennünket, ahol a fütyülős politikus elmondja, azért hozták létre a kalkulátort, hogy mindenki kedvére tesztelhesse,
mire vezet különböző a pártok különböző stratégiája a 2018-as választásokon.
Az oldalon különböző opciók közül választhatunk, a rendszer pedig kiadja, milyen választási eredményre vezetne az adott verzió az Együtt számításai szerint. Az oldalon négy paramétert lehet beállítani: „a Fidesz listás eredményét, az új pólus eredményét, az egyéni körzetekben kialakuló koordináció mértékét a »demokratikus ellenzéki pártok« között, valamint azt, hogy az új póluson belül teljes-e az együttműködés, vagy egy párt külön indul.”
Az Együtt részletes kalkulációit a lap alján letölthető két nagy excelből ismerhetik meg az érdeklődők.
Juhász Péterék ezzel is azt próbálják bizonyítani, hogy szükséges az együttműködés a kormányváltáshoz, legalább az Új pólus keretein belül, amely az Együtt saját kezdeményezése. Új pólusnak a 2010 utáni „demokratikus ellenzéket” tömörítő pártokat tekintik: Együtt, Párbeszéd, LMP és Momentum.
„A kalkulációk a 2014-es választási eredményeken alapulnak. Az MSZP és a DK szavazatai az Összefogás szavazataival arányosak, az új pólus (Együtt, LMP, Párbeszéd, Momentum) szavazatai az LMP 2014-es eredményén alapulnak, választókerületenként arányosan módosítva a táblázatba beírt kiinduló adatokat. Ez természetesen nem tükrözi az egyes választókerületekben, és a teljes népességben azóta esetlegesen bekövetkezett preferenciaváltozásokat, bár meg kell jegyeznünk, hogy az egyes választókerületek politikai beállítottsága viszonylag nagy állandóságot követett az elmúlt választások során. A modell számos feltételezéssel él, például a jelenlegi képviselő szavazatszerző képességéről, a pártok közötti átszavazási hajlandóságról, melyeknek a változtatása a végeredményt jelentősen befolyásolja, mint ahogy ezeknek a paramétereknek a választásokig történő változása a 2018-as végeredményt el fogja dönteni” – írják a pártalapítvány oldalán.
-EN-