Kinek dolgoznak az ellenzéki közvélemény-kutatók, és mi a módszerük?
Manipulált számháború
Folyamatosan ontják a jelentős Tisza-párti előnyt mutató adatokat az ellenzéki közvélemény-kutató intézetek. Ugyanakkor maguk is többször nyíltan beismerték: a számokat gyakran manipulálják, mert a megrendelő diktál. Lehet még hinni nekik?
1824 júliusában az Egyesült Államokban a helyi újságok elindították a világ első közvélemény-kutatását. A választási eredmények előrejelzése innentől egyfajta nemzeti időtöltéssé vált az amerikai médiában.
Akkor még hatalmas erőfeszítések árán: az újságok mintaszavazólapokat küldtek háztartások millióinak, elsősorban saját előfizetőiknek.
1930-ban a fiatal piackutató, George Gallup azt állította, hogy tévedhetetlen tudományos módszer birtokában van. Kérdezőbiztosokat küldött az ország minden tájára, hogy kifaggassák a munkavállalókat, az akadémikusokat, a nőket, a férfiakat, az időseket és a fiatalokat, pontosan a társadalom egészében képviselt arányaik szerint. A módszert kvótás mintavételnek nevezték.
A nemzetközi szakirodalom szerint a választók hetven százaléka hisz a számoknak. A politikusok már kritikusabbak: Kovács László, az MSZP korábbi alelnöke szerint, aki egyébként a zöldpárti Joschka Fischertől kölcsönözte a gondolatot, nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást. Az eredeti üzenet a későbbi alkancellártól így hangzott:
„Ha a közvélemény-kutatókon múlna, el sem kellett volna indulnunk, de nem rajtuk múlott.”
Mindkét fél győzelmet jósol
2025 szeptemberére Magyarországon kitört a számháború: a Medián szerint a magyarok közel kétharmada kormányváltást akar, írta a 24.hu szeptember 10-én. A Závecz legfrissebb kutatása pedig azt mutatja, hogy a Tisza tíz százalékkal vezet a Fidesz előtt, adta hírül a HVG.hu szeptember 5-én. A 21 Kutatóközpont augusztus végi felmérése alapján a Tisza Párt 34, a Fidesz 26 százalékon áll a teljes népességben. Mint írják, „a Fidesz tábora egy, a Tiszáé két százalékponttal növekedett a legutóbbi, június végi méréshez képest. A pártot választani tudók között a Tisza 48, a Fidesz 38 százalékos támogatottságot tudhat magáénak.”.
Ezzel szemben: „Győzne a Fidesz (44 százalék), hárompárti parlament alakulna a Tiszával (39 százalék) és a Mi Hazánkkal (7 százalék) egy most vasárnapi országgyűlési választáson” – hűtötte le az ellenzéki kedélyeket júliusban a kormánypárti Nézőpont Intézet.
Kijózanító nyilatkozatot tett az egyik ellenzéki politológus is egy háttérbeszélgetést követően. Török Gábor hiteltelenítve a baloldali cégek méréseit kijelentette, hogy a Fidesz a jövő évi választás esélyese.
„Hülyeség lenne azt tanácsolnom bárkinek, hogy higgyen a közvélemény-kutatásoknak” – intette óvatosságra az ellenzéki tábort a politikai elemző.
Gyanúsan nagy különbség
Ezek után felmerül a kérdés, hogy mi az igazság az ellenzékhez köthető közvélemény-kutatásokról. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvánnyal együttműködésben elindított Tényellenőr legfőbb célja, hogy kiszűrje a közbeszédben elhangzó valótlanságokat, a közösségi médiában terjedő álhíreket, amelyek alkalmasak a közvélemény félretájékoztatására vagy egyes kérdésekben hamis kép kialakítására.
A Tényellenőr szerint a hazai sajtóban nemrég több közvélemény-kutatás is megjelent, amelyek azt állítják, rendkívül gyors ellenzéki előretörés látható. A jellemzően ellenzéki körökhöz köthető intézetek által készült kutatások több esetben is olyan mértékű különbséget jeleztek a legnagyobb ellenzéki erő és a kormánypártok között, amely felvetette annak gyanúját, hogy ezek a felmérések nem a valós számokat tükrözik, hanem a szavazók befolyásolására tett kísérletként értékelhetők. A Tényellenőr ezért átfogóan vizsgálta a közelmúltbeli közvélemény-kutatások tapasztalatait, különösképpen azok pontosságát, valamint a választók potenciális befolyásolására való alkalmasságát.
Valóság helyett öncenzúra
A Medián és más mértékadónak számító közvélemény-kutató intézetek vezetői korábban már elismerték, hogy nyilvánosságra hozott kutatásaik azt a célt is szolgálják, hogy a közvéleményt befolyásolják. Ezt az ellenzéki média nyomásával indokolták. A korábbi kutatási eredmények azt mutatják Magyarországon is, hogy a felmérések a jobboldali szavazók számát rendszeresen alá-, míg a baloldali, liberális szavazók számát túlbecsülik.
Mind a befolyásolási céllal publikált kutatások, mind a jobboldali szavazók számának alábecslése nemzetközi tendencia, nem csupán Magyarországon tapasztalható.
A Tényellenőr összegyűjtötte azokat az ellenzéki nyilatkozatokat, amelyek az előző, a 2022-es kétharmados Fidesz-győzelmet követően hangzottak el, amikor a jelenlegivel megegyező gyakorlat volt jellemző: a kormánypártok támogatottságát alul-, az ellenzékét felülmérték. Majd amikor az eredmény nem igazolta a méréseiket, kínos magyarázkodásba kezdtek:
Hann Endre (Medián): „De az igaz, hogy valóban voltak olyan kutatások, illetve inkább közlemények, amik kimondottan a közvéleményt befolyásoló céllal készültek.”
Róna Dániel (21 Kutatóközpont): „Igen, abban van igazság, hogy a nyilvánosság elé került kutatások egy része azt mutatta, hogy szoros a verseny. Ezek sajnos nem voltak megfelelő színvonalúak. Eleve azzal a céllal lettek publikálva, hogy befolyásolják az ellenzéki választókat. De ebből nem következik, hogy mindegyik kutatás rossz lett volna.”
Ember Zoltán (Iránytű Intézet): „A legkényesebb rész. Magammal kezdem. Három-négy nappal a választások előtt ott voltak előttem a mínusz 14 meg mínusz 18 pont közötti ellenzéki lemaradást mutató friss országos adatok. Mégis azt mondtam, hogy 6-8 százalék közötti ellenzéki mínuszra számítok, ami még nem kétharmados Fidesz-győzelem. Volt egy pszichés nyomás, és a végére magamat is meggyőztem. Szándékosan nem publikáltunk semmilyen adatot, csak a választás előtt néhány nappal egyetlen szereplés alkalmával mondtam be a 6-7 százalékos várakozást. […] Eluralkodott egy nagyon káros légkör Magyarországon. Ha egy közvélemény-kutató gyengébb adatot közöl akár nyilvánosan, akár csupán a megrendelők felé, akkor nyomás nehezedik rá, és az adatait azonnal kétségbe vonják.”
Hann Endre utóbbi állítással kapcsolatban még elárulta, hogy egész durva megnyilvánulásokat is tapasztalt. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje gyakorlatilag megvádolta, hogy Orbán kottájából játszanak. És hasonló hangnemben fogadta valósabb eredményeiket az ellenzéki média is.
„A Nyugati Fény korábban azt írta, hogy csak a Mediánnak szabad hinni, viszont amikor megírtuk, hogy Dobrev a legelutasítottabb az előválasztási jelöltek között, akkor azt írták, hogy Hannt kilóra megvették, vagy valami hasonlót. De maga az ellenzéki közvélemény is nyomást gyakorol, és amióta van Facebook, ennek sokkal nagyobb felülete van.”
Márki-Zay Péter egész pontosan ezt mondta a Medián március végi kutatásáról:
„Ha Orbán Viktor tervezte volna ezt a kutatást, és hogy mikor és hol jelenik meg, pontosan ugyanezt csinálta volna. És ami úgy néz ki, mintha Orbán Viktor csinálta volna, azt sokszor tényleg Orbán Viktor csinálja.”
Hann Endre mindezek után ezt nyilatkozta:
„Rám úgy tekintenek, hogy talán én vagyok, aki leginkább képes a pofájukba vágni a helyzetet, de igenis volt, hogy öncenzúrát gyakoroltam, illetve én is sugalmaztam olyat, hogy lehet ez a választás akár szoros is. Mert az tény, hogy igenis befolyásolnak a közvélemény-kutatások. Ez a kutatót legátolhatja. Nem tud szabadon beszélni. Felelősséget érzek, hogy ha azt mondom, hogy az egyik tábor borzasztó gyatrán áll, akkor elveszem a szavazók kedvét.”
Beállni a sorba
A választók befolyásolásának komoly nemzetközi szakirodalma van. Bandwagonhatásnak (bandwagon effect), a győztes felé húzásnak nevezik azt a pszichológiai jelenséget, amelynek lényege, hogy az emberek hajlamosak a közhangulatot követni, mások cselekedeteit utánozni vagy népszerű dolgokat „akarni”, hogy így illeszkedjenek a tömeghez. Egyfajta kognitív torzítás, ahol az egyén döntéshozatalát és információfeldolgozását jelentősen befolyásolják a csoportban uralkodó nézetek és trendek, még akkor is, ha ellentmondanak saját eredeti preferenciáiknak. Amikor egy párt jól teljesít a közvélemény-kutatásokban, támogatóinak száma folyamatosan növekszik.
Erre építenek azok a „kutatások”, amelyek szándékosan felülmérik a kívánt eredmény érdekében egy adott csoport támogatottságát. Ez az önbeteljesítőnek szánt jóslat azonban kudarcot vallott az USA-ban a 2024-es elnökválasztáskor is.
A választások előtt szoros versenyt jeleztek, Harris enyhe előnnyel vezetett. A Times/Siena felmérése szerint például országosan négy ponttal járt előrébb. Aztán számos közvélemény-kutatással ellentétben Trump határozottan nyert, 312 elektori kollégiumi szavazatot szerezve Harris 226-ával szemben. A leadott szavazatok számát tekintve is megelőzte Harrist mintegy 2,3 millió szavazattal.
A megrendelő fizet
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megvizsgálta, hogy az egyes intézetek milyen külföldi szereplőkkel kerülhettek megbízotti viszonyba. Egyértelműen látszik, hogy az érintett közvélemény-kutató cégek partnerei a hivatal által már korábban feltárt globális politikai nyomásgyakorló hálózat részei.
A 21 Kutatóközpont Alapítvány külföldi támogatói között szerepel az Atlas Network, a Centre for European Reform (CER), a European Liberal Forum és a The German Marshall Fund of The United States, amelyek politikai befolyásukat és finanszírozási hátterüket kihasználva társadalmiattitűd-kutatással, politikai elemzéssel, közvélemény- és piackutatással foglalkozó projekteket támogatnak Magyarországon.
Az Idea Intézet mögött a Respublica Elemző Kutató és Tanácsadó Kft. áll, amely 2023-as beszámolója szerint 13,34 millió forintnyi exportárbevételt realizált külföldi partnerektől. Az Európai Unió intézményei mellett főleg liberális kutatóközpontokkal, szakmai fórumokkal– például a 4Libertyvel – ápol szakmai kapcsolatokat.
A Publicus Intézet hazai partnereivel együtt (ilyen a 21 Kutatóközpont és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet) széles körű külföldi hálózatban dolgozik. Együttműködik nemzetközi szervezetekkel, kapcsolatai közt szerepel a European Liberal Forum és az Európai Parlament. Külföldi forrásai révén közvetlenül részesül támogatásokban például pályázatokon keresztül.
A Republikon Tudományos, Oktatási és Kutatási Alapítvány a Republikon Intézet Kutató és Tanácsadó Kft.-vel együttműködve az Európai Unió támogatási programjaiban vesz részt, emellett közvetlen támogatást kap az Open Society Policy Centertől (OSPC) és az USA budapesti nagykövetségétől is. Külföldi partnerei között szerepel az amerikai German Marshall Fund, a National Democratic Institute (NDI) és a Rockefeller Brothers Fund. Ezek a kapcsolatok egyértelműen tükrözik a szervezet nemzetközi politikai beágyazottságát, állapította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
A Medián önmagáról azt állítja, hogy tisztán magyar tulajdonban van. Tulajdonosi hátterét tekintve valóban megállapítható, hogy 51 százalékban Hann Endréé és Beck Lászlóé, 49 százalékban pedig a CD Press Kft.-é, amelynek két tulajdonosa van, Szauer Tamás és Szauer Péter. Utóbbi a HVG Kiadó Zrt. vezérigazgatója, egyben a Medián legfőbb megrendelője. A HVG Kiadó Zrt. viszont jelenleg egy Hollandiában bejegyzett cég, a Delta Media B.V. tulajdonában áll.
