Már látszanak az egészségiparba fektetett kormányzati források eredményei
A kormány évek óta a magyar gazdasági versenyképesség kulcsának tartja az egészséggazdaságot, és már látszanak az egészségiparba fektetett kormányzati források eredményei – erről az innovációs és technológiai miniszter beszélt hétfőn Budapesten.
Palkovics László sajtótájékoztatón elmondta, az ágazati innováció fokozhatja Magyarország önellátási képességét, egyben külföldön is piacképes termékeket és szolgáltatásokat eredményezhet, erősítve ezzel a magyar betegellátást is.
Felidézte: a kormány 2010-ben célul tűzte ki, hogy az országot hight-tech gazdaság és ipar jellemezze, amihez kapcsolódóan 2014-ben elindult a felsőoktatási stratégiaváltás. A kialakuló felsőoktatási „ökoszisztémához” átalakították a jogszabályi környezetet, a finanszírozási és intézményrendszert, valamint kutatási hálózatokat hoztak létre.
Palkovics László megjegyezte, ma már a magyar gazdaság szereplői 800 milliárd forintot fordítanak kutatás-fejlesztésre és innovációra, kétszer annyit, mint 2016-ban. A miniszter kiemelte: láthatóvá kell tenni a magyar kutatás-fejlesztés és innováció eredményeit, ennek egyik területe az egészségtudomány, ahol komoly innovációs eredményeket értek el.
Hozzátette: az egészséggel kapcsolatos kutatásokra az innovációs kutatási alapon belül létrejött egy önálló egészségügyi kutatásokkal foglalkozó alap, és a magyar kormány által biztosított források mintegy negyven százaléka az egészségtudományi kutatásokon belül hasznosul.
A hazai egészségipar, egészségtudományi innováció támogatásában stratégiai területnek számít a molekuláris medicina, a genomika, a személyre szabott precíziós és digitális orvoslás, a mesterséges intelligencia orvosi alkalmazása – sorolta.
Számos nemzetközi projektben tud ez az ágazat részt venni – mondta a miniszter, kiemelve a tématerületek hazai műhelyeit összekapcsoló Nemzeti Laboratóriumok rendszerét, amelyben hét az egészségipar területén működik.
Fontos eleme a stratégiának, hogy a nemzetközi élvonalba tartozó magyar és külföldi kutatókat nyerjenek meg a hazai kutatás-fejlesztésnek – mondta.
Palkovics László szerint ennek egyik fontos mozzanata, hogy sikerült megállapodást kötni Krausz Ferenc Németországban élő magyar fizikussal, aki a napokban vehette át a Wolf-díjat.
Krausz Ferenc a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójaként a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központot vezeti. Az intézet kutatási területe a vér molekuláris ujjlenyomatának mérése újgenerációs molekuláris diagnosztika kifejlesztésére, az egészségi állapot monitorozására és betegségek felismerésére.
Palkovics László emlékeztetett, a kormány három éve döntött e kutatóintézet felállításáról és 22 milliárd forinttal támogatta létrejöttét. A forrást részben a kutatások finanszírozására, részben az épület megépítésére – az helyet ad majd a nemzeti biobanknak is – különítették el.
A miniszter a magyar egészségipari innovációk közül kiemelte a Peták István molekuláris farmakológus által vezetett Oncompass Medicine vállalatot, amely a mesterséges intelligencián alapuló, személyre szabott gyógymódok kifejlesztésén dolgozik. A másik nagy kutatási terület a Roska Botond által vezetett tudományos projekt, amely a retina újraaktiválásával, a látás visszaállításával foglalkozik.
Krausz Ferenc a sajtótájékoztatón azt mondta, nagy megtiszteltetés, hogy átvehette a Wolf-díjat, ugyanakkor szeretné bátorításként is értelmezni az elismerést a lézerfizikában rejlő lehetőségek következetes kiaknázásához.
Az öt éve Münchenben kezdődött kutatásról elmondta, a vér molekuláris összetételéből, elváltozásainak méréséből és nyomon követéséből számos betegség előre jelezhető, és ez döntő mértékben hozzájárulhat a rendszerbiológia és orvosi diagnosztika jövőbeni fejlődéséhez.
Az országos kutatási program célja daganatos és más betegségek korai felismerése egy innovatív módszerrel, az infravörös molekuláris ujjlenyomatok meghatározásával. A vérminták összetételének ultrarövid lézerimpulzusokkal végzett elemzése lehetőséget biztosít a személyre szabott egészségiállapot-monitorozásra, ugyanazon egyéntől időről időre ismételt mintavétellel.
Hozzátette: céljuk 15 ezer résztvevő vérmintáinak vizsgálata tíz éven át, így a résztvevők közötti különbségek, valamint az egyénen belüli változások is követhetővé válhatnak. A kutatási célok eredményéhez évente egy-három alkalommal javasolt részt venni a kutatásban, az egyénen belüli változások így pontosabban lekövethetőek a módszerrel – ismertette Krausz Ferenc.
