Előbb vedd ki a saját szemedből a gerendát – tartja az újszövetségi mondás, amely most igencsak aktuálissá vált Bajnai Gordon korrupcióellenes küzdelme fényében. Történt ugyanis, hogy két év alatt immár a harmadik korrupcióellenes csomagját hirdette meg a kormány.

– A korrupció megcsúfítja és megrontja a demokrácia működését, lényegesen gátolja Magyarország fejlődését és rombolja a közbizalmat – jelentette ki Bajnai Gordon kormányfő, aki szerint a hazai közbeszerzések döntő többségében jelen van a korrupció, és ez érdemben drágítja az ország működését. Mennyire igaza van! Kár, hogy minél több a korrupcióellenes program, annál több a hűtlen kezelés, a gyanús ingatlanügyletek pedig nem kímélnek immár egyetlen állami vállalatot sem. Az összefonódások pókhálója átszövi az állam működését.

– Aki az államtól vesz el pénzt, az mindannyiunk közös érdekeit sérti – közölte az új szerepében fellépő miniszterelnök. A küzdelem a korrupció ellen annyira komoly, hogy Bajnai Gordon volt cége, a korábban Wallis Ingatlan névre hallgató Wing Zrt. ma már a Postapalotát is visszaadná, méghozzá az eredeti áron. Ezt azt követően jelentették be, hogy az Állami Számvevőszék számos korrupciógyanús ügy kapcsán emelt kifogást. Ilyen például a postaszékház ügye is, amelyet a Wallis Ingatlan egyik projektcége, a WPR Primus Kft. 2008. március 28-án szerzett meg.

Alig telt el másfél év, és a Wing máris visszaadná az államnak új szerzeményét… Pedig igazán jutányos áron vásárolhatta meg a Moszkva tér legszebb épületét: négymilliárd forint plusz áfáért – ennyi volt a vételár. A Postapalota megvásárlására egyedüliként nyújtott be pályázatot.

Először nem, de másodszorra már nyert. És fillérekért szerezte meg a vételárnál jóval többet érő épületet. Most mégis visszaadná. Meggondolta magát? Mégsem lesz a Postapalotából ötcsillagos szálloda? Pedig a Moszkva tér átépítése, tervezett rekonstrukciója régóta napirenden szerepel. A látványtervekben hangulatos, szökőkutakkal, fákkal és növényekkel övezett, tágas tér tárul elénk. Ebben a környezetben az erődítményszerű épület, ahogy megírtuk, a Vár kapuja, a főúri pompa, az elegancia és a tekintély monumentuma lehet. Lehetne, de nem lehet. Nem lehet, mert az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szeptember 2-ai jelentésében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tevékenységét és ezzel összefüggésben a botrányos székházeladásokat több ponton kifogásolta…

A számvevők véleménye szerint a Magyar Posta eredményessége szempontjából a legkisebb költséggel járó megoldás az lett volna, ha a posta központi irányítása marad az eredeti helyén. Ugyanerre a következtetésre jutott a Demokrata is, amikor ezeket az ordító aránytalanságokat feltárta.

A székházat azzal az indoklással adták el, hogy az épület korszerűtlen, a felújítása pedig drága lett volna a postának. Nem volt viszont drága az a havi 400 ezer euró (kb. havi százmillió forint!) amelyet a posta gondolkodás nélkül kifizet a Gateway Business Park üzemeltetőjének… Olyan ez, mintha valaki eladná a szép villalakását azért, hogy egy külvárosi bádogpavilonban béreljen magának lakást – észbontóan drágán. Ilyesmire csak azok vállalkoznak, akiknek elment az eszük. Kiszámoltuk, hogy éves szinten 1,2 milliárd forintot fizet ki a Magyar Posta bérleti díjra, vagyis nem egész négy év alatt feléli a hatalmas palota eladásából származó bevételt. Ez olyannyira előnytelen, hogy felveti a hűtlen kezelés gondolatát – állapítottuk meg.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szeptember 2-i jelentésében kifogásolja, hogy az értékesítésből származó bevétel elmarad a tervezettől, így „az értékesítés és a bérelt irodaházi elhelyezés célszerűsége nem volt indokolt”. A jelentésben az is szerepel, hogy a Magyar Posta Zrt. „a központi apparátus elhelyezésével kapcsolatban különféle gazdasági számításokat végzett, a pénzügyi konstrukciók közül elvetette a hitel igénybevételével megvalósítható saját tulajdonú irodaépítés gazdasági vonatkozásait, elsősorban az MP alacsony jövedelemtermelő képességére tekintettel” – olvasható a jelentésben. Vagyis a Demokrata felvetésére a Magyar Posta adta meg a választ: azért nem építettek saját irodát a korszerűtlennek és elavultnak kikiáltott Postapalota helyett, mert alacsony jövedelemtermelő képességük miatt nem tudnák a hiteleket törleszteni. Ez azonban nem igaz: ha ki tudják gazdálkodni a havi százmilliós bérleti díjat tíz éven át, akkor ki tudják gazdálkodni – egy irodai négyzetmétert 250 ezer forintért építve – egy új, kb. 20 ezer négyzetméteres irodaház ötmilliárd forintját ugyanezen idő alatt havi 50-60 millióért, természetesen a kamatot is beleértve, s akkor még nem adták el a régi székházat…

A számvevők azt is kifogásolták, hogy „a közbeszerzési eljárást követő szerződést az MP Zrt. vezérigazgatója írta alá, azonban a közbeszerzési pályázat végén, annak aláírására csak a pályázat kiírásakor adott előzetes alapítói felhatalmazása volt. A gazdasági társaságokról szóló törvény (…) szerint a hivatkozott szerződés aláírására a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Zrt. vezérigazgatója volt jogosult” – áll a jelentésben.

Ezek szerint a vezérigazgató túllépte a hatáskörét. Nyilván ezeknek a körülményeknek a hatására döntött úgy a Wing, hogy inkább visszaadja a posta Krisztina körúti székházát. Csakhogy azzal még nem oldódik meg semmi. Mert ahhoz, hogy visszaálljon az eredeti állapot, az irodabérleti szerződést is fel kell mondani, a postát pedig vissza kell költöztetni a volt székházába. És meg kell nevezni azokat a felelősöket, akik a feleslegesen elköltött százmilliókért (költözés, eddig kifizetett bérleti díj, a szerződés felmondásából eredő összes költség és kártérítés, ügyvédi díjak, átírási illetékek, költözés miatt kiesett munkaidő stb.) felelősséggel tartoznak.

Ennyit a postáról. Ha már a kezünkbe akadt a szeptemberi ÁSZ-jelentés, lapozzunk egy kicsit bele. Lebilincselően érdekes olvasmány, mindenkinek szívből ajánljuk.

Szó van benne a MÁV-székházról is. „A MÁV Zrt. elfogadott ingatlanhasznosítási koncepció nélkül döntött a székház értékesítéssel összefüggő Ingatlanbefektetési Alap létrehozásáról, hogy a MÁV Zrt. közvetlen üzemi célokra nem használt ingatlanjait (pl. Andrássy úti székház) a legkedvezőbb feltételekkel (…) hasznosítsa. A MÁV Zrt. megvásárolta a Prudent-Invest Zrt. 50,59 százalékos tulajdoni hányadát. A Prudent-Invest Zrt. működése 344 M Ft kiadást jelentett a MÁV Zrt.-nek, amiből eddig 38 M Ft térült meg. A MÁV Zrt.-t ért veszteség tényleges mértékének a megállapítására az alapkezelő működésének a lezárását követően kerülhet sor” – áll a jelentésben.

Különös, hogy mennyi a hasonlóság: itt is túllépte a hatáskörét az aláíró. „A központi irányítás elhelyezésére vonatkozó szerződést a MÁV Zrt. vezérigazgatója (…) a MÁV Zrt. Alapító Okiratában meghatározott döntési szintet átlépve írta alá.”

– Add el az állami vagyont olcsón, bérelj a magáncégtől méregdrágán, és meglátod, valaki majd nagyon jól jár… – írtuk meg a tűzközeli haszonszerzés legjobb receptjét idén februárban, amikor kiderült, hogy a Népligetnél épülő első osztályú irodaházba költözik a magyar állami vasúttársaság vezérkara, hogy ott modern irodaházat béreljen.

Közben kiderült, hogy megállapításunk egyre időszerűbb. Az Andrássy úti MÁV-székház egyelőre még nem kelt el, mert látszólag nem kell senkinek. A bérleti szerződés viszont életbe lépett.

Ekkor jött a következő eset, amely hajszálpontosan illeszkedik a sorba, de egyszersmind felül is múl minden eddigit: az év elején a tőzsdepalotából egy III. kerületi, Bojtár utcai épületbe költözött a köztévé. A botrány akkor tört ki, amikor a szerződést az ellenzéki kurátorok szavazata alapján a köztévé menedzsmentje kénytelen volt nyilvánosságra hozni.

Az MTV havonta fizetendő bérleti díja nem egyszerűen csak magas: a bérleti díj mértéke önmagában botrányos. A nyilvánosságra hozott szerződés értelmében a Magyar Televízió a „havi 993 072 EUR + áfa, azaz 1 191 686 EUR bérleti díjat” fizet a székházépítő és tulajdonos Wing Zrt. (korábban Wallis Ingatlan) tulajdonában lévő Millenniumi Média Kft.-nek. Ez több mint 321 millió 570 ezer forint havonta, és több mint 3,85 milliárd forint évente! Negyven év alatt pedig, ameddig a szerződés szerinti bérleti jogviszony tart, mai árfolyamon számolva még akkor is több mint 146 milliárd forintot fizet ki a köztévé egy Wallis-érdekeltségű cégnek, ha az első két évben nem kellett volna bérleti díjat fizetnie a bérlőnek. De kellett, igaz, kevesebbet. Ekkor a köztévé kétfelé is fizetett…

Az első tíz hónap bérleti díja havi bruttó 257 117 euró, a 11-22. hónapig pedig bruttó 334 469 eurót kellett fizetni. Ha ezeket az összegeket is hozzáadjuk a korábban kiszámolt 146 milliárdhoz, további 1,7 milliárddal drágul a mai árfolyamon kalkulált végösszeg, ami így megközelíti a 148 milliárd forintot. És ha valaki azt gondolná, hogy ebben az összegben a víz, gáz, fűtés stb. összege benne van, téved. A szerződő felek egyértelműen kikötötték, hogy a bérleti díj a közüzemi díjakat nem tartalmazza, vagyis azok az üzemeltetés költségeiben nincsenek benne. Halasztott fizetés, késedelem? Szó sem lehet róla: a szerződés azt is rögzíti, hogy „a bérlő vállalja, hogy a bérbeadó részére inkasszós jogot biztosít a bérlő valamennyi bankszámlájára”, aki a mindenkori hátralékos bérleti díj vagy egyéb, a szerződésből fakadó tartozás összegéig jogosult az inkasszót érvényesíteni, amennyiben a bérlő „nem tesz eleget a biztosítékok növelésére vonatkozó kötelezettségének…” – áll a szerződés szövegében.

A Bojtár utcai ingatlan pedig soha nem kerül a köztévé tulajdonába, a 40 éves bérleti jogviszony megszűnését követően a bérleményt vissza kell adni a bérbeadónak…

Ki írta alá vajon ezt az előnytelen szerződést? A szerződő felek a Magyar Televízió Zrt. részéről dr. Rudi Zoltán elnök, a Millenniumi Média Szolgáltató Központ Kft. részéről pedig Barinkai Péter ügyvezető. Ők jegyezték a dokumentumot.

Ám a gyanús ingatlanértékesítések sora ezzel még nem ért véget. A számvevők jelentése külön fejezetet szentel a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet ingatlanértékesítésének, amellyel kapcsolatban felveti, hogy az adásvételi szerződés egyik pontja jogszabályi rendelkezésekbe ütközik, és így semmis megállapodásra hivatkozik…

A Sukoró-Pilis/Albertirsa ingatlancsere kapcsán pedig megállapítja, hogy „az ingatlancsere elsődleges oka a Velencei-tó északi partján található területek – a King’s City Ingatlanfejlesztés megvalósítása céljából az azt megvalósítani kívánó befektetői csoport tulajdonába juttatása volt”. Yoav Blum különös ügyleteivel több cikkünkben részletesen foglalkoztunk.

Az ÁSZ az állami ingatlanvagyon kezelésén túl a Nemzeti Földalap tevékenysége kapcsán a Bábolna csoport vagyoni helyzetének feltárását is megkísérli, és foglalkozik a Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. privatizációjával is. A felsorolt ügyletek többségének feltárásában, a hűtlen kezelés gyanúját is felvető konstrukció kibontásában a Demokrata élen járt.

Íme a korrupcióellenes kormány ingatlanleltára. A lista korántsem teljes. Nem tartalmazza például a megállított-leállított kormányzati negyedet, amely ha megvalósul, feltehette volna a koronát a megannyi botrányos ingatlanpanamára, amelyek mindegyikébe külön-külön is belebukott volna minden valamirevaló demokrácia kormánya, még mielőtt meghirdette volna álszent korrupcióellenes programját. Mégis van egy jó hírünk. Az elvtársak már nem mernek lopni. Pontosabban szólva, lopni talán még mernek, de a zsákmányt már nem merik elvinni…

Hernádi Zsuzsa