Maradjunk földközelben!

Több mint 4000 milliárd forint jut a családok és a vállalkozások támogatására 2025-ben, miután a szeptemberi mélypontot követően fordulat történt a gazdaságban, ismét megindult a növekedés. A jövő évet így szép eredményekkel fogjuk zárni – mondta a három párhuzamosan futó szekcióbeszélgetést is magában foglaló Vidék Konferencián a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton közlése szerint a jövő évi állami pénzügyi terv az amerikai elnökválasztás eredményének, Donald Trump győzelmének is köszönhetően békeköltségvetés lesz, aminek következtében évi 3 és 6 százalék közötti növekedéssel, valamint 4-5 százalékos minimálbér- és reálbéremelkedéssel számolhatunk a következő esztendőkben.

A magyarok 69 százaléka igyekszik hazai, lehetőleg helyi élelmiszert fogyasztani, a válaszadók 64 százaléka kifejezetten keresi a termelői élelmiszereket, 31 százaléka a biotermékeket. Honfitársaink 70 százaléka még arra is hajlandó, hogy többet fizessen a külföldivel legalább egyező minőségű hazai termékért, a megkérdezettek 56 százaléka pedig határozottan jobbnak tartja a magyar élelmiszereket a külföldieknél – ismertette egy friss kutatás figyelemre méltó eredményeit dr. Pillók Péter, a Századvég Társadalmi Folyamatok Kutatóintézet és a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány igazgatója.

Igaz állítás, hogy a kultúra azzal kezdődött, hogy az ember elkezdte megművelni a földet, és addig tart, amíg megműveli – jelentette ki a konferencián Nagy István. Az agrárminiszter Szent Márton napjára aktualizált példával vezette le a mezőgazdaság egzisztenciális jelentőségét: a libatenyésztés megélhetést ad közvetlenül a jószág gazdájának, a keltetőnek, a takarmánytermesztőnek, a szállítónak, a kereskedőnek, a piacszervezőnek, az állategészségügyi dolgozónak és az termékpályához szükséges tudást átadó szakoktatónak egyaránt. Jövedelmük után mindegyikük adót fizet. Vagyis ebből a szempontból is stratégiai jelentőségű ágazatról van szó.

– Ezért kell a földhöz kötődni. A vidék Magyarország lelke és lelkiismerete. A műhús megszakítja az egymásra épülő fázisokból álló folyamatot, nem utolsósorban a kultúrát és a hagyományt. Maradjunk hát földközelben! – hangsúlyozta az agrárminiszter, hozzátéve: nem véletlen, hogy a kommunisták a szabadon, önállóan élő vidéki gazdálkodókat tartották legfőbb ellenségeiknek.

– A vidéket a folyamatos termelés szüli újjá, hiszen elválaszthatatlan a mezőgazdaságtól. Van és lesz vidéki jövő, ami a városi terekkel egyenrangú létformát kínál – jelentette ki Nagy István. A tárcavezető emlékeztetett, hogy a hazai agrárium termelékenysége 2010 óta 121 százalékkal nőtt, és e tekintetben második az Európai Unióban.

Nagy István ugyanakkor rámutatott, hogy a jövő érdekében félre kell tenni a megszokásokat, alkalmazni kell a legkorszerűbb technológiákat. Az átalakulás persze hosszú folyamat, azt nem lehet egyik évről a másikra kikényszeríteni. Tudatos gazdálkodás kell, ezért is ösztönzi és könnyíti az ágazatban a nemzedékváltást és az együttműködéseket a szaktárca, amely támogatja a kis és közepes családi gazdaságokra épülő modellt.

– Ezek száma örvendetesen megnőtt, ma 55 ezer ilyen típusú gazdaság van Magyarországon. Ez reményt ad egy erős agrárközéposztály kiépülésére. Ám Európában is gazdaközpontú, a hagyományokat tiszteletben tartó agrárpolitikára van szükség. Az egészséges vidék az emberek lelkét is egészségesen tartja. Magyarország ebben példa egész Európa számára – mondta Nagy István.

Ennek érdekében indult el a Magyar Falu Program, aminek néhány eredményéről Vitályos Eszter kormányzati kommunikációért felelős államtitkár számolt be. A Falusi CSOK keretében például 47 200 szerződést kötöttek meg 260 milliárd forint értékben, ennek köszönhetően számos településen megállt a népességcsökkenés.

Győri Enikő európai parlamenti képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az egységes piac az erőseknek kedvez, ezért kell támogatni a gyengébbeket. Ami az uniós költségvetést illeti, ciklusok óta harcolni kell az agrártámogatások megmaradásáért, az északi tagállamok ugyanis idejétmúltnak vélik az agráriumot, mondván, az élelmiszert egyszerűbb behozni a világ más térségeiből, az így megtakarítandó pénzt zöldítésre is digitalizációra fordítanák. – Eredendően az Európai Unió költségvetésének felét tették ki a Közös Agrárpolitika forrásai, ma 26 százalékát – figyelmeztetett a kedvezőtlen folyamatra Győri Enikő.

Igen érdekes adatokkal szolgált az európai emberek hangulatáról, világlátásáról a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese. A 2024-es Európa-projektkutatás eredményei közül Hidvégi Áron kiemelte, hogy az uniós tagállamok polgárainak többsége borúlátó a jövőt illetően. A többség elutasítja a háborút, a migrációt és az LMBTQ-propagandát is. A megkérdezettek 48 százaléka attól tart, hogy a gazdaság visszaesik, és csak 21 százalék bízik az erősödésben. Figyelemre méltó, hogy az emberek 52 százaléka szerint Brüsszelben nem veszik figyelembe az ő adott országának érdekeit. Különösen az EU-tagországok vidéki polgárai gondterheltek. A teljes EU-t felöleő kutatás eredményeként kiderült, hogy a megkérdezettek 75 százaléka elsősorban saját országa polgárának vallja magát, és csak 21 százalék gondolja úgy, hogy ő elsősorban európai. Vagyis a patrióták háromnegyedes többségben vannak a globalistákkal szemben, mégis utóbbiak a hangosabbak – mutatott rá Hidvégi Áron.

Az európai vidék felemelkedésének lehetőségeit latolgató, Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója által moderált kerekasztal-beszélgetés során Dukai Miklós, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium önkormányzati államtitkára leszögezte, hogy a helyhatóságok nélkül nincs vidékfejlesztés. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék volt elnöke, a miniszterelnök Stratégiai Tanácsadó Testületének tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a politikusok is magukkal hozzák a származásukat, szocializációjukat. A magyar kormányban döntő többségben vannak a vidéken születettek, míg a nyugat-európai országok élén döntően nagyvárosokban született, ott szocializálódott személyek állnak. Ágostházy Szabolcs, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára szerint ezzel együtt a magyar jó gyakorlatok terjednek Európa-szerte, ha nem is vallják be, hogy hazánk a forrás. Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője pedig azon meggyőződésének adott hangot, hogy Európa-szerte a városok és a vidék közötti különbségek kiegyenlítődésének időszaka következik.