Tavaly június elején határozott az Országgyűlés arról, hogy Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi-emlékévvé nyilvánítja, és erre a célra 9 milliárd forintot biztosít. Ebből 3 milliárd jut a bicentenáriumi programokra – emlékeztetett Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a pénteki budapesti sajtótájékoztatón.

Hirdetés

A bicentenárium alkalmából a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) két ideiglenes kollégiuma által kiírt 2 milliárd forint értékű pályázatára március végéig várják a jelentkezésket. Emellett a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete koordinálásával, az NKA pályázatok keretében 11 Petőfi-emlékház, valamint négy reformkori szerző, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Katona József és Mikszáth Kálmán emlékháza újul meg, az önkormányzatok és fenntartók együttműködésével – hangsúlyozta Demeter Szilárd, hozzátéve, hogy a tervek szerint a kortárs írók alkotói ösztöndíjra is pályázhatnak az emlékházakban, de tárlatvezetésket is tartanak majd. Emellett a külföldi Liszt Intézetek is több Petőfi-programot szerveznek.

Demeter Szilárd elmondta: az idén már megjelent egy, Petőfi Sándor összes költeményeit tartalmazó kötet és az idén még elkészülnek Petőfi összes prózaírását, műfordítását tartalmazó, valamint az élettörténetét bemutató kötetek.

Hangsúlyozta, hogy Petőfi kortársaival is foglalkoznak az emlékév kapcsán. Megjegyezte, megjelent például Vörösmarty Mihály összes költeményeinek új kiadása is. „Az a tervünk és szándékunk, hogy ebben a két évben az úgynevezett hosszú reformkor magyar klasszikusainak mindegyikéről készüljön monográfia, akitől lehet az összes művét újra kiadjuk és mindenkinek elkészítjük a recepciótörténetét” – hangsúlyozta, kiemelve: ezek a kötetek iskolai könyvtárak számára is elérhetők lesznek.

Korábban írtuk

Felhívta a figyelmet arra, hogy az emlékév kiemelt időszaka a tanévhez igazodva 2022. szeptember 1-je és 2023. augusztus 31. között lesz, az előzetes és utólagos programok pedig ezt az időszakot foglalják keretbe.

Mint fogalmazott, Petőfi Sándor a legnagyobb magyar költő, aki szlovák származású volt és Erdélyben harcolt a magyar szabadságért. „Az ő életíve átfogja mindazt, amit magyar nemzeti kultúraként azonosítunk a mai nap” – mutatott rá.

A vidéki múzeumok számára kiírt Magyar Géniusz program részeként nagyszabású utazókiállítás valósul meg, amely a vidéki múzeumok legértékesebb örökségeit mutatja be, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége koordinálásával és szakmai útmutatása alapján. Hatvanhat közgyűjteményben indulnak bicentáriumi programok.

Az emlékév programjaival főként a vidéki múzeumokat szeretnénk erősíteni – mondta, hozzátéve: az NKA a pályázaton felül további 700 millió forinttal támogatja a bicentenáriumi programsorozat megvalósulását.

Demeter Szilárd kiemelte: több mint 2 milliárd forintból megújul a vidéki múzeumok több mint félszáz állandó kiállítása, valamint új időszaki tárlatok jönnek létre.

Elindulnak a Petőfi Klubok: 2022-ben 100 településen, jövőre pedig már 200 településen működnek majd, hogy a kultúrához való hozzáférést szolgálják minél szélesebb társadalmi rétegek számára – emelte ki Demeter Szilárd. A klubok programkínálatába becsatlakozik egyebek mellett a Déryné-program, a Nemzeti Filmintézet filmklubja, Petőfi Kulturális Ügynökség irodalmi és zenei produkciói és a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. komolyzenei programjai is. Emellett a klubok saját programjaikat is utaztatják majd.

Az irodalomtörténeti sorozat mellett elindul a reformkor képzőművészetét bemutató sorozat, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat pedig tudománynépszerűsítő programokkal, kiadványokkal készül.

Beszélt arról is, hogy 2022 januárjától megújulnak a PIM kiállító- és közönségforgalmi terei, az átépítés alatt a kiállítások szünetelnek. Az őszig tartó munkálatok során összenyitják a Károlyi-palota udvarát a Károlyi-kerttel, zöld felületeket telepítenek, a pódiumon pedig koncerteket és irodalmi programokat rendeznek – hangsúlyozta Demeter Szilárd.