Nem csupán az egyházak támogatásának és a drogpolitika liberalizációjának dilemmája miatt evezhet veszélyes vizekre a többek között szavazatmaximalizálási szempontok miatt „valódi konzervatívként” pozícionált ellenzéki miniszterelnök-jelölt – írja a Mandiner.

Hirdetés

A Jobbik, a DK, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP, illetve a Momentum által is támogatott Márki-Zay Péternek a határon túliakat érintő kérdésekben is „meg kell küzdenie” az ellenzéki pártok ideológiai szélességéből (polarizáció) adódó szakpolitikai javaslatok sokszínűségével.

Márki-Zay kormányfőjelöltsége korántsem végleges – hiába biztosították támogatásukról a hódmezővásárhelyi polgármestert a mögé felsorakozó baloldali mozgalmak az előválasztásokat követően. A miniszterelnök személyéről az újonnan felálló Országgyűlés szavaz, ebben értelemszerűen jelentős szerepe lesz a várhatóan legnagyobb frakcióval bíró Gyurcsány-pártnak, valamint az ugyancsak stabil pozícióval rendelkező Momentumnak. Előbbi javarészt nyilatkozataiban, utóbbi viszont gesztusaiban is véleményesen állt ki a határon túliakat érintő kérdésekben. A baloldal visszatérésével egyértelműen borulna a mostani rendszer.

Felfújt buborék a Közös Alap

„Tevékenyen kell részt venni az uniós szomszédságpolitika megvalósításában és továbbfejlesztésében, mert elsődleges fontosságú, hogy az Unió a stabilitás, a biztonság és a prosperitás övezete vegye körül – olvasható a Jobbik, a DK, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP, illetve a Momentum által jegyzett, Közös Alapra hallgató minimumprogramban. – Támogatjuk a környező országokban élő magyar kisebbségek legitim törekvéseit önazonosságuk, anyanyelvük és kulturális értékeik megóvása, önrendelkezési joguk biztosítása érdekében. (…) Valamennyi kisebbségre a szomszéd országokhoz fűződő kapcsolatainkat erősítő szereplőként tekintünk.”

Korábban írtuk

Bár a Közös Alap szakítani próbál az elmúlt évek baloldali politikai hagyományával, amely szerint a felvidéki, a kárpátaljai, az erdélyi, a vajdasági, a délvidéki, a muraközi és a burgenlandi magyarság anyaországi politikai, valamint anyagi támogatása tévút – kettő dolgot mindenképp érdemes kiemelni a dokumentum kapcsán:

  • Az abban szereplő pontok nem kötelező érvényűek;
  • A program megalkotásában pedig nem vett részt a baloldali miniszterelnök-jelölt által gründolt tömörülés, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM).

Hogy az ellenzéki összefogás által megjelölt célok mennyire hiteltelenek, jól mutatja a feddhetetlenségi nyilatkozat vállalása. E szerint a 2022-es országgyűlési választásokon elinduló baloldali politikusok vállalják: nincs harminc napnál régebbi köztartozásuk, eddigi munkájuk során nem károsítottak meg magyar és uniós adófizetőket, nem állnak büntetett előélethez fűződő hátrány alatt. Ennek ellenére a baloldali listán szerepel(t) például Bíró László (Jobbik) és Czeglédy Csaba (DK) is. Hogy Márki-Zayék gyakorlatilag nem voltak ott a Közös Alap tárgyalásakor, szintén jelezheti: az MMM komolyabb társadalmi támogatottság híján nem feleltethető meg stabil hátországnak; az előválasztási folyamatokat megelőzően az ellenzéki pártklientúrák nem kalkuláltak a hódmezővásárhelyi polgármester győzelmével. A városvezetőt csupán a végleges kormányprogram kialakításának folyamatába invitálták.

A teljes cikk elolvasható a Mandiner oldalán, IDE kattintva!