Márki-Zay Péternek nem sikerült megszólítani a jobboldali szavazókat
Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje bár jobboldali politikusként jeleníti meg magát, Gyurcsány Ferenc embereivel vette körbe magát és egyértelműen a baloldal álláspontját képviseli a fontos társadalmi és politikai kérdésekben. Erről Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Rámutatott: Márki-Zay Péter azzal a szándékkal lépett fel még tavaly októberben, hogy meg akarja szólítani a jobboldali szavazókat. Azt hitte, ha azt mondja magáról, ő egy jobboldali politikus, akkor ezt majd elhiszik neki a választók. Márki-Zay Péter megszólalásaiban ugyanakkor – legyen szó az egészségügyről, a bevándorlásról, vagy a rezsicsökkentésről – ugyanazt az álláspontot képviseli, mint amit a baloldali politikusok, így Gyurcsány Ferenc vagy Bajnai Gordon – mutatott rá a vezető elemző.
Deák Dániel példaként hozta, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje
a fizetős egészségügy mellett „tette le a garast”, és arról beszélt egy felvételen, rossznak tartja, hogy Magyarországon tabu a vizitdíj és a kórházi napidíj.
Egyértelműen a baloldali politikusok álláspontját osztja, hamis képet fest fel, amikor jobboldaliként hivatkozik saját magára – összegzett az elemző, aki megjegyezte: a választók, úgy tűnik, ezt nem is nagyon hiszik el neki.
Kitért arra is:
a körülötte lévő szakértői gárda, programjának írói ugyanazok az emberek, akik a Gyurcsány-érában, illetve a baloldal kormányzása idején fontos pozíciókat töltöttek be.
Király Júlia, aki a jegybank volt alelnökeként asszisztált a baloldal rossz, az országot gyakorlatilag csődbe juttató gazdaságpolitikájához, kezdetek óta ott van Márki-Zay Péter mellett. Király Júlia egyértelműen Gyurcsány Ferenc embere – rögzítette az elemző.
Másik példaként Surányi Györgyöt említette, aki eladta Magyarország aranytartalékát, és Bokros Lajos megszorító-csomagja idején volt a jegybank elnöke. További példaként hozta Vadai Ágnes és Komáromi Zoltán DK-s politikusokat, kiemelve: látszik, hogy Gyurcsány Ferenc embereivel vette körbe magát.
Deák Dániel szerint
az a mítosz már régen „lerombolódott”, hogy Márki-Zay Péter egy civil jelölt lenne, aki a politikán kívülről érkezett. Ugyanakkor a listaállításnál is az látszódott, „a pártok diktálnak, Gyurcsány Ferenc dominál”, és Márki-Zay Péter egyetlen embere sem került befutó-helyre.
„Ilyen súlytalan, ilyen gyenge miniszterelnök-jelölt még a baloldalon sem volt soha a rendszerváltás óta eltelt időszakban” – értékelt.
Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt politikai ellenfeleire és jobboldali szavazókra tett minősítő jelzőit, kijelentéseit úgy összegezte, azok nem vallanak sem keresztény emberre, sem egy magát nemzetinek, jobboldalinak valló politikusra. A választók ilyen módon történő gyalázása egyértelműen nem illik abba képbe, amit fel akar építeni magáról. Az elemző párhuzamot vont azzal, amit Karácsony Gergely főpolgármesternél látni lehetett, ő is sok hazugságot állított magáról, a nyelvtudásáról, arról, milyen hatással volt rá vidéki származása. Ezek mind megdőltek, és össze is omlott a támogatottsága – mutatott rá, hozzátéve: hasonló a helyzet Márki-Zay Péternél is.
A vezető elemző kiemelte: az, hogy Márki-Zay Péter a választókat ilyen visszatérő módon támadja, gyalázza, azt mutatja, a képviseleti demokrácia alapvetéseit sem tartja tiszteletben. Azzal védekezik, hogy ezek csak kicsúsznak a száján, de ez egyáltalán nincs így, a „fogyatékos” jelző visszatérő elem a szövegeiben – mondta.
Kitért arra is:
Márki-Zay Péter „messiás-tudatos”, különféle vallási szektáknál megszokott szlogeneket kezdett el mondani a különféle rendezvényeken.
Ezt az elemző azon belső felmérések eredményének tudta be, amelyek valószínűleg azt mutatják, hogy a jelölt megítélése és a baloldal támogatottsága hónapról hónapra csökken. Erre a megállapításra jutnak az ellenzékhez közel álló közvélemény-kutatók is. Deák Dániel szerint Gyurcsány Ferenc és a baloldal is elégedetlenek vele, és ezért menekült ebbe a kommunikációba.
