Hétvégén „libasoroló” játék az állatkertben

Különféle lúdfajokkal ismerkedhetnek meg a „libasorsoló” játékban az érdeklődők a Fővárosi Állat- és Növénykertben a hétvégén.

A látogatók tizenegy különféle vadon élő lúdfajt és egy hagyományos magyar fajtát, a fodros ludat ismerhetik meg szombaton és vasárnap: a belépőjegy mellé „menetlevelet” kapnak, amelyen térkép mutatja a kert területén található különféle ludakat. A megjelölt fajok kifutóinál, röpdéinél található betűket feljegyezve a játék végére kijön a megfejtés, amit az állatkert főkapujánál lehet leadni. A megfejtésért cserébe kedvezményes belépésre jogosító kupont kapnak a résztvevők – közölte a városligeti intézmény pénteken az MTI-vel.

Az állatkertben látható ludak közül a hawaii lúd (Branta sandvicensis) az egyik legérdekesebb és legritkább faj. A XX. század folyamán majdnem kipusztult, az 1950-es évekre alig harminc példány maradt belőle az egész világon. A hatékony zárttéri szaporítás azonban meghozta az eredményét, így jelenleg nem kell tartani a hawaii ludak kihalásától.

A Márton-napi hagyományok között sok olyan akad, amely a ludakkal kapcsolatos. Ennek oka eredetileg az, hogy a hagyományos paraszti gazdálkodásban a gazdasági év általában Márton napjával zárult, és ilyenkor vágták le először az év során hizlalt libákat is.

Libaételek és egri borok fesztiválja Debrecen főterén

Debrecen és Eger közösen rendezi meg a hagyományos Márton-napi libalakoma egri borcsillagokkal elnevezésű gasztronómiai és kulturális programját péntektől a cívisvárosban.

Libazúzapörkölt, libatoros káposzta, sült libacomb, ludaskása, de még libahúsból készült kolbász is terítékre kerül a péntektől vasárnapig tartó rendezvényen – közölte Barabás Zoltán, az esemény házigazdájának szerepét betöltő Fanny-Line Kft. ügyvezetője szerdán sajtótájékoztatón Debrecenben.

Az éhes látogatók tizenkét fajta libaételből és négyféle desszertből válogathatnak.

A jó étel mellé kiváló borból sem lesz hiány, hiszen hat borászat több mint hetven féle bora közül kóstolhatnak a Kossuth térre kilátogatók – mondta Pajna Zoltán, Debrecen alpolgármestere. Az először 2009-ben megrendezett libalakomáról szólva felidézte, hogy a hortobágyi libatenyésztés hagyományai inspirálták a szervezőket: a népi kalendárium szerint ugyanis november 11-re híznak meg a fiatal libák, de ekkorra forr ki az új bor is.

Rázsi Botond, Eger alpolgármestere a hevesi megyeszékhelyről szólva a borok mellett a város zenei életét emelte ki. „A fesztiválon fellépő egri zenekarok ugyanolyan széles skálán mozognak, mint a borok, mindenki talál ízlésének megfelelőt” – ígérte a politikus, aki maga is fellép zenekarával.

Pajna Zoltán beszélt a két város kulturális és idegenforgalmi kapcsolatáról. Megítélése szerint a városok közös megjelenéséből, „erejük egyesítéséből” mindkét fél csak profitálhat.

Borfujtó Szent Márton ünnepe és Márton-napi libator Ópusztaszeren

Libát terelhetnek, Márton-napi ínyencségeket kóstolhatnak, és azt is eldönthetik, kiforrott-e már a bor mindazok, akik szombaton ellátogatnak az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba.

Az ókeresztény idők pannóniai születésű vértanú katonája, Szent Márton méltán népszerű a Kárpát-medence különböző katolikus vidékein, hiszen István király, Imre herceg és Gellért püspök 1083-as szentté avatásáig az egyetlen bizonyosan „hazai” védőszent volt, még akkor is, ha a római provinciában élő papnak a magyarsághoz életében nem volt köze. Ünnepnapjához két dolog, a liba és a bor kapcsolódik – közölte Kovács-Seregi Szabina, az emlékpark munkatársa.

A libator római szokás volt, onnan szivárgott be a keresztény hagyományba, a bor pedig körülbelül ekkorra forr ki, így a hordóba be lehet ütni a dugót. Innen a szegedi nagytájon ismert „borfujtó Szent Márton” elnevezés.

A Szent Vince Borrend közreműködésével megszervezett programon szombaton dél körül az ünneplő közönség muzsikaszóval vonul a skanzen közepén található olvasóköri épülethez. Az újbor kóstolása, értékelése után a szertartásos dugózás következik, majd libaterelő-versenyt tartanak.

A gyerekeket kézműves foglalkozások várják: készíthetnek kenőtollat, írhatnak díszes okleveleket lúdtollal, csuhéból babát formázhatnak, és az is kiderül, miként zajlik a tollfosztás.

A Márton napi ínyencségek sem maradnak el, lesz libazsíros kenyér, libatepertő lilahagymával, ízes libacomb, ínyencségnek sült gesztenye és tök, s ha hidegre fordul az idő, a forralt bor és a tea segíthet majd. A jó hangulatról muzsikusok gondoskodnak, és ki-ki táncra is perdülhet. Röviddel sötétedés előtt pedig jön a János-áldás, és a vendégek – kedvük szerint – egy pohárka bort felhörpintve vehetnek búcsút az emlékparktól.

Márton-napi vigasság a sóstógyógyfürdői skanzenben

A valamikori római katonából tours-i püspökké választott Szent Márton emlékére Márton napi vigasságot rendeznek szombaton a Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdői Múzeumfaluban a Múzeumok őszi fesztiválja keretében.

Páll István, a skanzen igazgatója az MTI-nek hétfőn elmondta: Szent Márton ünnepe évszázadok óta a libás ételek és az új bor körül zajlik évszázadok óta, s így lesz ez a múzeumfalu rendezvényén is. A népszokás réges rég úgy tartotta és tartja ma is, hogy Márton napján – ami november 11-én van – következtetni lehet az eljövendő év jólétére, vagy ínségére, az emberek egészségére, az időjárására, s az éppen kiforrt „új bornak is a szent bírája”. A mondás úgy tartja: „aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik”. S minél többet eszik valaki, annál erősebb lesz, s ellenáll minden kórnak. A lúd mellcsontja pedig jelzi az időjárást, ha fehér színű, akkor hosszú, havas tél jön, ha pedig barna, sáros időszak ígérkezik. Az is népi szentencia, hogy ha Márton napján hó esik, enyhe lesz a tél, ha nem, akkor meg hideg évszak várható. S amennyiben a lúd jégen jár, akkor karácsonykor sárban, vízben tocsog majd. Páll István tájékoztatása szerint a nyírségi múzeumfaluban gazdag lesz a libás ételek kínálata, a libatepertőtől, a libazsíros kenyéren át, a sült libacombig, sok-sok féle étel megkóstolható lesz. A tepertő és a libazsíros már a bejáratnál várja az érdeklődőket, új borral öblíthetik le, hogy kellően megalapozhassák az egész napos „erőevést”. S persze lesznek tréfás vetélkedők is, így liba-szépségverseny, bájgúnár és buta liba viadal, sőt még lúdtoll-fosztás is. A téli falusi foglalatosságokat is megismerhetik a vendégek, így a stoppolást, üvegfestést és a betűvetést. Tanulmányozhatják a bodnárok mesterfogásait is.

A sóstógyógyfürdői skanzenbe ezúttal is több ezer nézőt várnak a szombati, 10 és 15 óra közötti Márton-napi vigasságra. Szent Márton az egykori Római Birodalom területén, Savariában, a mai Szombathelyen született Krisztus után 316-ban, vagy 317-ben. Apja katonatisztként szolgált, s ő is belépett a hadseregbe Itáliában, s a gyakorló szolgálat után, 19 évesen lett katona. Jóindulatú, segítőkész embernek tartották, egyszer egy nélkülöző koldussal is megosztotta köpenyét, amit kardjával vágott ketté. Ez a tette indította el a hittérítés útján, s a legendák szerint életét csodák, gyógyulások kísérték, s 371-ben Tours püspökévé választották, akarata ellenére. A tisztség elől egy libaólban próbált elrejtőzni, de a ludak elárulták gágogásukkal. A vele kapcsolatos libás népszokások erre vezethetők vissza. Szent Márton szülőháza – a legenda szerint – a róla elnevezett szombathelyi kápolna helyén állt, s ott őrzik ujjereklyéét is. A vasi megyeszékhely 2005-ben kapcsolódott be a Szent Márton Európai Kulturális Útvonalba, vált a római katonából lett püspök emlékét hirdető egyik zarándokhellyé.

„Libabőr és borvirág” – Márton-napi mulatság a Vajdahunyadvárban

Ludas falatok, zene, mese, tánc, tollfosztó, Márton-napi játszóház, kézműves programok, finom borok és vidám őszi hangulat várja a látogatókat a városligeti Vajdahunyadvárban november 12-én 10-20 óra között.

Programkínálat:

Gasztronómia

* Ludas falatok: ludaskása, sült libacomb, libatepertő, libazsíros kenyér és egyéb finomságok

* Hazai ízek, hungarikumok: mangalica és szürkemarha termékek, sajtok, mézek, lekvárok

* Borkóstoló és vásár Dúzsi Tamás, Kattra Imre és más híres borászok kínálatából

Mese, zene, tánc

11.00-15.00 „Mesés Vajdahunyadvár„ – gyermekszínjátszók 5. találkozója: drámapedagógiai csoportok előadásai drámai feszültséggel és sok-sok mosollyal

11.00-11.50 A Napraforgó Együttes gyerekműsora – népies dalokkal, táncokkal kísért dramatikus játék

12.00-12.50 Palinta Társulat: Ignác, mit látsz? – gyermekdalok mai magyar költők verseiből

14.00-16.00 Budapesti Tárogatósok Baráti Köre – válogatott tárogatós zene

16.00-17.00 Katáng Zenekar: Tarkabarka dalok – gyerekeknek és gyereklelkű felnőtteknek szóló, vidám dalösszeállítás

18.00-19.00 ”Szent Mártonnak ünnepén égő lámpást viszek én„ – zenés felvonulás a Vajdahunyadvár körül a kézműves műhelyben saját kezűleg készített töklámpásokkal

Hagyományőrzés

* Márton-napi játszó – interaktív játszóház apróbb gyerekeknek a Levendula Játszóház és Alkotóműhely közreműködésével

* Tollfosztó népdaltanítással

* Kézműves műhely – mézeskalácssütés, írás lúdtollal, csuhézás, lakásdekorációs magképek, ludas kitűző és töklámpás készítése

A kézműves-műhely foglalkozásain való részvétel ”lúdtalp„ vásárlásához kötöttek, melynek díja 100 Ft/ foglalkozás.

Vezetések, előadások

* Fedezd fel a múltad! A 12 és 15 órakor kezdődő vártörténeti sétára jelentkezők számára felhívást teszünk közzé: hozzanak magukkal olyan Zuglót vagy a Vajdahunyadvárat ábrázoló vagy ahhoz kapcsolódó régi fotót, tárgyat, amelyekből a nap során rögtönzött kiállítást szervezhetünk!

* Bortörténeti tárlatvezetés kóstolóval 14 és 16 órakor. Maximális létszám: 30 fő/csoport

* Kincsek nyomában a Hunyad pincében – gyűjteménylátogatás 11, 13, 15 és 18 órai kezdettel. Maximális létszám: 10 fő/csoport

* Borász bemutatkozó újbor kóstolással: Kattra Imre (Etyek) 13 órakor, Dúzsi Tamás (Szekszárd) 17 órakor tart előadást a borokról, történetükről és az újborokkal kapcsolatos misztikumról

A vezetésekre a részvétel regisztrációs sorrendben történik. (Regisztráció a helyszínen, az információs pultnál.)

További programok

* Márton-napi kézműves vásár

* Élő kiállítás – háztáji libasimogató pásztorlánnyal

* Márton-napi felfedező túra – A vállalkozó kedvű gyerekek és családok segédeszközöket felhasználva, a megadott útvonalat végigjárva megismerhetik Szent Márton történetét és a hozzá kapcsolódó hagyományokat.

* Huszárok őrségváltása a múzeum udvarán

* Tombola nyereményekkel

Nyitva tartás: 10-20 óráig

Belépőjegy árak:

felnőtt: 1300 Ft

diák, nyugdíjas: 700 Ft

családi (2 felnőtt és 2 gyermek): 3000 Ft

A belépőjeggyel a múzeum összes kiállítása megtekinthető és a borász bemutatkozón egy pohár újbor kóstolható, továbbá jogosít a „Mesés Vajdahunyadvár” gyermekszínjátszók találkozójának előadásain való részvételre is.

A kézműves-műhely foglalkozásain való részvétel „lúdtalp” vásárlásához kötöttek, melynek díja 100 Ft/ foglalkozás.

Ludas étkek és újborok a skanzen Márton-napi fesztiválján

Csokoládés libaragút, eperbort és Söndörgő-koncertet is kínál a szentendrei skanzen Szent Márton Újborfesztivál és Libator elnevezésű rendezvénye a hétvégén.

A Márton-napi szokásokat felelevenítő fesztiválon a hagyományos májgombócos libaleves és töltött libanyak mellett palóc ludaskása és petrezselymes bulgurral tálalt csokoládés libaragu is terítékre kerül, a szőlő mellett pedig eperből készült újbor is kóstolható – mutatta be a Szabadtéri Néprajzi Múzeum hétvégi programját Kecskés Noémi sajtóreferens az MTI-nek.

A különleges borokat és borkülönlegességeket tíz családi pincészet kínálja két napon át. A skanzen Márton-napi programjai között megtalálhatók az őszhöz kapcsolódó jellegzetes társas tevékenységek is, így a gyapjúfonás, a gyertyamártás, a kukoricafosztás, de készíthető kenőtoll, lampion, festett tollpárna, krumplipuska és zokniliba is. A foglalkozások mellett a gyerekeket rendhagyó libamesékkel és különleges Szent Márton-történetekkel várják, a közös családi programok keretében pedig bárki részt vehet a „lúdtalpasok” vetélkedőjén vagy a „csingislovak” felvonulásán.

„Halászi községben nagy hagyománya volt a Márton-napnak, a ’30-as években minden kocsmában külön fogattal készültek az eseményre. A Lajta Néptáncegyüttes segítségével ezt a szokást elevenítik fel, amikor feldíszítik a csingislovakat a zenés-táncos felvonuláshoz” – mondta a skanzen munkatársa.

A jeles nap tradíciói mellett a vendégek megismerkedhetnek a kulcsos kalács készítésének titkaival, és kiderül az is, hogyan tárolták és tartósították nagyanyáink az ételeket hűtőszekrény és adalékanyagok nélkül – fűzte hozzá.

A zenei kínálatban a Grive et Ours Provence-i együttes mellett a Buda Folk Band és a Söndörgő együttes koncertje és táncháza szerepel.

Kecskés Noémi kiemelte: a fesztiválon először lesz látható a Gödöllői Kisállat-tenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet magyar szárnyas fajtabemutatója, és új időszaki kiállítás is várja a vendégeket a Skanzen Galériában.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum december 11-ig tart nyitva, a tematikus hétvégék keretében november 19-20-án disznótor, a következő 3 hétvégén adventi készülődés fogadja a látogatókat.

Vigassággal is emlékeznek a védőszentre Hollókőn

Hollókőn, a világörökségi ófaluban Szent Márton-napi vigasságot rendez szombaton az önkormányzat.

„A rendezvény 11 órakor kezdődik a templom környékén. Vendégeink a megnyitón életképeket láthatnak Szent Márton legendájából, a gyerekek pedig különféle libás játékokban vehetnek részt, a hollókői hagyományőrző Szent László Vitézek közreműködésével” – tájékoztatta Szabó Csaba polgármester az MTI-t.

Ezután a LámpaLázi Színtársulat a Lúdas Matyit adja elő, végül a felnőttek is összemérhetik tudásukat és képességeiket a „Hollókő főgúnárja” cím elnyeréséért.

November 12-én a vendégek a világörökség részét képező palóc faluban ingyen kapják a libazsíros kenyeret, a teát, a forralt bort.

„A község életében azért is jeles nap ez, mert a templomot pannóniai Szent Márton tiszteletére szentelték” – tette hozzá Szabó Csaba.

(MTI)