Múlt héten – többek között – az Európai Néppárt EP-frakciójának külügyi munkacsoportja tűzte napirendjére a nyugat-balkáni ország közeli csatlakozásának kérdését.

Mindkét tanácskozáson általános volt az az igény, hogy Horvátország uniós felvételének folyamatát felgyorsítsák. A magyar Elnökség ezzel kapcsolatos politikáját a felszólalók egyöntetűen támogatták.

Az EU szomszédsági, illetve integrációs politikájában illetékes EP-alelnökként Tőkés László erdélyi képviselő is határozottan kiállt a bővítési folyamat töretlen folytatása, nevezetesen pedig Horvátország mihamarabbi felvétele mellett. A korrupció vonatkozásában Orbán Viktor miniszterelnököt idézte, aki – egyebek mellett – kijelentette volt, hogy az EU-tag Magyarországon a szocialista-liberális kormányzat idején még a horvátországinál is nagyobb volt a korrupció. Ugyanez mondható el Romániáról – tette hozzá –, tehát ezen az alapon nem etikus kettős mércét alkalmazni.

Szerdán reggel az Európai Parlament plenáris ülésén vitáztak a Horvátországról szóló legutóbbi országjelentés, illetve Hannes Swoboda szocialista képviselő Horvátország csatlakozásával kapcsolatos jelentésről. A vita levezetőjeként Jerzy Buzek elnök az európai szomszédság-politika és a bővítés folytatásának a fontosságát hangsúlyozta.

Bevezető előterjesztésében Martonyi János a magyar EU-Elnökség azon célkitűzését hangsúlyozta, hogy mandátuma lejártának a végéig a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások eredményesen lezáruljanak.

Stefan Füle bővítési biztos beszédében hangsúlyosan kitért az igazságszolgáltatásra és az alapvető jogokra vonatkozó 23. tárgyalási fejezet problematikus elemeire, mint amilyenek: a korrupció, az igazságszolgáltatás függetlensége, a háborús bűnök és a kisebbségi jogok kérdése.

Felszólalásában Berndt Posselt német néppárti képviselő Magyarország, Szlovénia és Horvátország „történelmi közösségéről” beszélt, mellyel ellentétben igen sajnálatos, hogy az utóbbi ország kimaradt az előző bővítési körből. Nem szabad mesterséges korlátokat állítani Horvátország integrációjának útjába – hangsúlyozta a jeles politikus.

Elmar Brok, az AFET-bizottság előző elnöke szintén az ország európai felvételét sürgette, hozzátéve azt, hogy a horvátoknak maguknak is jól felfogott érdekük az igazságszolgáltatás és a közigazgatás reformjának a végrehajtása.

Tabajdi Csaba magyar szocialista delegációvezető teljes támogatásáról biztosította a magyar EU-Elnökség júniusi határidejének a kitűzését, rámutatva arra, hogy Horvátország sok tekintetben megelőz több – más – uniós tagállamot.

Tőkés László felszólalásában Jadranka Kosor horvát miniszterelnököt idézte, akinek a tegnapi, strasbourgi nyilatkozata értelmében a nyugat-balkáni országok számára „az integrációnak nincs alternatívája”. (Erdélyi képviselőnk felszólalását mellékeljük.)

Zárszavában Martonyi János annak a reményének adott hangot, hogy az EU „bővítési fáradtsága elmúlt”, és a magyar Elnökség teljesíteni tudja Horvátország felvételére vonatkozó célkitűzését.