Mátyás király nyomában
Méltó módon, nemzeti kegyhelyre temethetik el Mátyás királyt. A Magyarságkutató Intézet tudósai a nagy uralkodó fia, Corvin János férfiágon öröklődő génszakaszának meghatározása után azonosíthatják atyja földi maradványait, melyeket méltó módon helyezhet örök nyugalomra a nemzet.
Múltunk, önazonosságunk feltárásának és visszavételének e rendkívüli lehetőségéről Kásler Miklós számolt be a világhálón közzétett rövid videóban. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának első embere a horvátországi Lepoglava pálos kolostorában, az 1504-ben ott eltemetett Corvin János (és annak fia, Corvin Kristóf) nyughelyén jelentette be, hogy amennyiben sikerül meghatározni a jellegzetes, csak férfiak között öröklődő Y-kromoszóma genetikai csoportját, úgy azonosíthatók Mátyás földi maradványai is az idegen hódítók által többször feldúlt székesfehérvári királyi bazilikában, aminek osszáriumában 15 uralkodónk nyugszik közös sírhelyen. Ezután pedig méltó módon temethetjük el nagy uralkodónkat, nemzeti kegyhelyet hozva létre.
Az archeogenetika viszonylag újnak számító tudománya emellett a kutatások során a számos mendemonda által övezett Hunyadiak valódi eredetét is feltárhatja, ami újabb nagy előrelépés lesz történelmünk homályos, sokat vitatott fejezeteinek tisztázásában. Mint emlékezetes, tavaly nyáron ugyancsak a Magyarságkutató Intézet közreműködésével III. Béla királyunknak a budapesti Mátyás-templomban nyugvó földi maradványaiból sikerült feltárni az Árpád-dinasztia apai ágának eredetét, bizonyítva, hogy a nagy magyar uralkodóház genetikai nyomai időben közel 5000 évvel ezelőttre, földrajzilag pedig Belső-Ázsiába, a mai Afganisztán területén létezett egykori Baktriába vezetnek.
Mátyás király méltó eltemetése, a család eredetének tudományos igényű azonosítása minden jóérzésű magyar embert lelkesedéssel tölt el. Beteges honi viszonyainkra jellemző azonban, hogy a szenzációszámba menő fejleményt egyesek fintorgással, fanyalgással fogadják. A Népszava például ezzel a címmel számolt be a hírről: A Hunyadiak származásáról fantáziál egy világjárvány közepén az egészségügyért is felelős miniszter.
Vagyis a szélsőbaloldali, magyarellenes propagandalap szerint a tudományos kutatás mindössze fantáziálás. Ebből logikusan következik, hogy számukra teljesen érdektelen a Hunyadiak eredete, és az sem zavarja őket, hogy Mátyás király ma még egy tömegsírban pihen. Ez persze a maga nemében közérthető beszéd, de sokkal egyenesebb lenne nyíltan, címlapon közölni a nyilvánvaló tényt: a Népszavát teljesen hidegen hagyja a magyarság történelme és mindaz, ami nemzetünk számára fontos.
Emellett szinte mellékes az a zsigeri sunyiság, amivel a bolsevik napilap a világjárvány fölemlítésével hamis látszatot igyekszik teremteni, azt sugallva, hogy Kásler Miklós miniszter a munkája helyett hülyeségekre fecsérli idejét. Ezzel szemben a valóság az, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának portfóliójába éppenséggel a kultúra is beletartozik, történelmünk pedig kultúránk szerves része, mi több, alapja. A miénknek legalábbis.
És épp ez zavarja a Népszavát. A magyarellenes propagandakiadvány ugyanis azon rendszer része, amely több mint száz éve következetes aljassággal pusztítja a magyarság nemzeti identitását. Az ATV január 21-i híradójában megszólaló szakértők sem voltak túl lelkesek, Buzás Gergely régész a feltárás jelentőségét kérdőjelezte meg, Horváth Richárd történész, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Karának munkatársa pedig Mátyás király történelmi szerepét és saját korának megítélését kisebbítette, mondván, jól értett a marketinghez.
Ilyen körülmények között nem lehet eléggé nagyra értékelni a kormányzat és a Magyarságkutató Intézet elkötelezett munkásságát. A Kásler Miklós kezdeményezésére létrejött, számos tudományterület kutatási eredményeit összefogó intézmény érdeklődésünkre a részletekről is tájékoztatott.
Ezek szerint Mátyás királyt 1490-ben a székesfehérvári koronázó bazilikában temették el, ám az 1543-ban kezdődő oszmán uralom idején a megszállók feldúlták, kifosztották a más uralkodók porhüvelyét is befogadó királysírokat. Ezért később a csontmaradványokat név és jelölés nélküli ércládákban temették el.
A mintegy 600 csontmaradvány között vannak Mátyás királyéi is. Azonosításuk biztos módja Corvin János genetikai mintájának feltárása.
Többek között ennek érdekében is Kásler Miklós két éve intenzíven építi a horvát–magyar kapcsolatokat, a baráti együttműködést kulturális és történelmi ügyekben. Kultúrpolitikai és egyházi szinten egyaránt sikerrel. E folyamat fontos lépése volt a tavaly szeptemberben Zágrábban megnyílt Ars et virtus – Horvátország–Magyarország – 800 év közös kulturális öröksége című kiállítás, amelynek ünnepélyes nyitányán a magyar tárcavezető történelmi előadást is tartott, és tájékoztatta a horvátokat, hogy a lepoglavai Corvin-sírokból veendő minta szakmai felelőse a Magyarságkutató Intézet.
Ezután Horváth-Lugossy Gábor, az interdiszciplináris tudományos intézmény főigazgatója levélben kereste meg a horvát varasdi püspökséget, az illetékes minisztériumot, és az intézet elkészítette a nemzetközi tudományos kutatási tervet is, amit a horvátok elfogadtak. Az együttműködésben a magyar diplomáciának is jelentős szerepe volt, hazánk zágrábi nagykövete, Demcsák Csaba több alkalommal közvetített eredményesen a felek között.
Így kerülhetett sor végre idén januárban a feltárásra, amelynek során, mint arról Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója a helyszínen beszámolt, egy kis barokk, fából faragott koporsót találtak Joannes Corvinus és Christoforus Corvinus felirattal. Mátyás király fiának és unokájának csontjai és koponyája kiemelése után Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója és munkatársa rögvest nekifogott a mintavételnek, aminek végeztével a csontokat visszahelyezték a sírba, végül a lepoglavai pálos kolostor plébánosa újraszentelte a lezárt nyughelyet.
– Megtörtént a DNS izolálása a Magyarságkutató Intézet laborjában, így az Árpád-ház DNS-én túl most már a Corvinoké is ismertté válhat. Az azonosítással végérvényesen lezárulhat a Hunyadi János, illetve Mátyás király származását illető nemzetközi vita is, amint a székesfehérvári városvezetés engedélyt ad a királysírok felnyitására, mert az engedélyek közül már csak ez hiányzik – hangsúlyozta a Demokratának a fejlemények történelmi jelentőségét Horváth-Lugossy Gábor.
A kutatást közös nemzetközi, magyar–horvát tudományos publikáció zárja. A Magyarságkutató Intézet főigazgatója kiemelte, hogy a horvát fél részéről tapasztalt segítő szándék és együttműködés európai szinten is példaértékű. Az egyeztetések, levélváltások gyorsak, hatékonyak és mindvégig támogatók voltak. Most rajtunk, magyarokon a sor.