Fotó: Alapjogokért Központ
Hirdetés

Kovács István felhívta a figyelmet arra, hogy Európában és a nyugati civilizáció egészében sokáig a keresztény tanítások adták a társadalmak morális kódját, ezeket azonban mára felváltottak azok az emberi jogok, amelyeket sokszor még demokratikus legitimációval sem rendelkező intézmények próbálnak diktálni.

„Az emberi jogok természetükből fakadóan mindenkinek járnak, mert morálisan helyesnek gondoljuk azokat, ugyanakkor napjainkban már olyan kérdések kerültek a viták középpontjába, mint az abortuszhoz fűződő jog: kötelező-e egy orvosnak elvégeznie a beavatkozást? Meddig terjed a lelkiismereti szabadsága?” – emelte ki köszöntő beszédében. A stratégiai igazgató mindenki figyelmébe ajánlotta Grégor Puppinck könyvét, amely éppen ezeket a kérdéseket feszegeti.

Grégor Puppinck, az Európai Jogi és Igazságügyi Központ igazgatója, a könyv szerzője a műről tartott kerekasztalbeszélgetésen rámutatott arra, hogy a klasszikus európai megközelítés szerint a szabadságról akkor beszélhetünk, ha megtehetjük azt, amit a lelkiismeretünk diktál. Ezzel szemben áll egy másik koncepció, melyet a migráció erősít fel Európában. Az iszlám szerint ugyanis nincs szükség lelkiismeretre, csupán a vallás szabályait kell követni minden helyzetben.

Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora úgy vélte, hogy ma a lelkiismeret szabadságának fő ellensége a fogalom újradefiniálása, klasszikus koncepciójának átalakítása, a lelkiismeret relativizálása.

Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője arról beszélt a könyv kapcsán, hogy a liberálisok mára szembe kerültek saját elvükkel, amely garantálta a lelkiismeret szabadságát, hiszen ma már az élet minden területén ők akarják megmondani, hogy mi az egyetlen erkölcsös lehetőség.

Korábban írtuk